fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Olvasási Idő: 25 perc
A A
in Abúzusok, Kiemelt

A gyermekvédelem orra előtt, ismét gyerekek közelében a szexuális bántalmazásokba belebukott magyarországi pap

Kulcsár Árpád
2026. november 16.
Olvasási Idő: 25 perc

Kizárta a papságból kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélés miatt a Vatikán, a Hargita megyei gyermekvédelmet mégsem zavarja, hogy fiatalok és gyermekek közt él Szűcs Balázs.

 

Három fokos hideg van a Hargitán, egy felhagyott bányához vezető elhagyatott erdei úton haladunk. Urfi Péterrel, a 444 újságírójával reggel beszereztük a kötelező medvesprayt, és próbálunk hangosak meg vidámak lenni a szemerkélő eső, a borús téma ellenére is. Arról beszélgetünk, milyen abszurd, hogy mi ketten keressük a székelyföldi hegyen azt a Szűcs Balázst, akit a pápa kiskorú szexuális bántalmazásának vádja miatt egy évtizede megfosztott papi hivatásától, és aki a történtek után Székelyföldre költözött. A közelben lakik, mégpedig nem egyedül, hanem: fiatalokkal.

Egy csíkszeredai munkaadó jelezte, hogy aggódik az egyik alkalmazottja miatt. A fiatal munkavállaló Szűccsel lakott egy Csíkszereda-közeli faluban,  a helyi árakhoz és ahhoz viszonyítva, hogy többedmagával osztozott egy szobán, nagyon magas lakbért kellett fizetnie. A fiúnak a munkaadója szerint több mint havi háromszáz eurót kellett fizetnie az ex-papnak olyan körülmények között, hogy annyi pénzért két-háromszobás bútorozott lakást lehet bérelni a városban. A munkaadó aggódott, hogy a főbérlő-lakótársa kihasználja a fiút. Elmondta, hiába próbált beszélni vele, az mindig védelmébe vette a volt papot. 

Akár ez is tetszhet

Dan Tanasă a parlamenti szószékben.

Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?

2026. október 22.
Roma nő a kislányával a Băneasa romatelepen használt ruhát válogat. Hátból vannak fotózva, az arcuk nem látszik. A háttérben látszik a rossz lakhatási körülmény.

Hetente visszatérnek oda, ahol nincs igazi gyermekkor

2026. június 5.

Akkor azt gondoltam, Szűcs találhatott egy kiskaput: ha valaki betölti a 18. életévét, már szabadon gyakorolhat bármiféle intim viszonyt bárkivel. Más kérdés, hogy nagyon sokszor ez a tizennyolc mindössze egy szám, semmiképp nem mutatja, hogy mennyire érett és autonóm személyiség az illető. Főleg, ha az alulfinanszírozott, nehézkesen működő romániai gyermekvédelmi rendszerben, családi kötődések, megküzdési minták és támogató, megtartó szociális háló hiányában nevelkedett. Akik innen jönnek, gyakran nem rendelkeznek az önálló élethez szükséges gazdasági tudással és más kompetenciákkal.

Eleinte azt hittem, a fiatal felnőttek feltételezett gazdasági és érzelmi, netán szexuális kihasználása lesz a téma, ám ebben az időszakban kezdtek tájékoztatni arról, hogy Csíkban rendszeresen látni Szűcsöt roma gyerekekkel. Ekkor kaptam információt azzal kapcsolatban is, hogy Szűcs Csíkszeredához közel, Csíkszentmiklóson lakik, de nem közvetlenül a faluban, hanem egy tanyaszerűségen, és kecskéket tart, kecskesajtot készít.

Egy ígéretes karrier

Na de ki is pontosan Szűcs Balázs? 2000-ben szentelték pappá Esztergomban. Első szolgálati helye Szentendre volt, ahol 2000 és 2006 között káplánként dolgozott. Itt indította el azt a közösségi kezdeményezést is, amelyből néhány évvel később egyesület lett. 2005-ben szentendrei fiatalokkal mutatták be az István, a király rockoperát, amelynek bevételét a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány javára ajánlották fel. A produkciót 2006-ban Beregszászon is előadták, ekkor már egy kárpátaljai gyermekotthon építését támogatták vele.

2006-tól Szűcs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi lelkésze és tanára lett a piliscsabai campuson. Ezzel párhuzamosan a katolikus egyházhoz kötődő piliscsabai művészeti iskolában is hittant tanított és lelkészi feladatokat látott el. Ezzel párhuzamosan minden évben tábort szervezett nehéz sorsú és árva gyerekeknek a Csobánkán működő cserkészparkban Szövetség az életért néven. A táborok résztvevői a teljes Kárpát-medence területéről érkeztek. 2013-ban Szűcs saját civil szervezetet is alapított Egyesület a Remény Kis Emberei Közösségért néven, amelynek fő tevékenysége szintén a csobánkai táboroztatás, valamint csíksomlyói és lengyelországi zarándoklatok szervezése és adománygyűjtés volt.

Az egyesület bevételei ezekben az években ugrásszerűen nőttek: a 2013-as, nagyjából egymillió forintos induló összeg után 2014-ben már 9 millió, 2015-ben pedig 35,9 millió forint állt rendelkezésükre. A legnagyobb támogató a Balog Zoltán vezette akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) volt.

Vádak és egyházi vizsgálat

2015-ben fordulat következett be: az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye belső vizsgálatot indított Szűcs Balázs ellen, miután több fiatalkorú sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel gyanúsították. A vizsgálat híre 2015 augusztusában vezetett oda, hogy leváltották a II. kerületi pesthidegkúti-ófalui plébánia éléről, és távoznia kellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi posztjáról is. Ugyanebben az évben a piliscsabai iskolától is megvált. Az ügy komoly krízist okozott az iskolai közösségben: a megrendült, hitükben elbizonytalanodott diákok, szülők és tanárok számára pszichológiai segítséget kellett bevonni.

Az egyik érintett, Pető Attila elmondása szerint Szűcs összesen öt alkalommal közeledett hozzá szexuális szándékkal, szabadtéri helyszíneken és az autójában is. Pető 2003-ban, mindössze 16 évesen már beszámolt egyházi elöljáróknak a vele történtekről, akkor következmények nélkül. Nyilvánosan először 2016 októberében, az Indexnek adott, névtelenül vállalt interjújában beszélt, majd 2019-ben a Partizán műsorában már vállalta személyazonosságát, és nyilvánosan megnevezte volt lelkészét is.

Fontos hangsúlyozni: annak ellenére, hogy az egyházmegyei vizsgálat már 2015-ben zajlott, Szűcs azon a nyáron – augusztus végén, néhány nappal a leváltása előtt – még 600 árva gyermeket táboroztatott Csobánkán.

A Vatikán végleges eltiltása – és a gyermektábor, amit ez sem állított meg

A vizsgálat végén, 2016. október 15-én Erdő Péter bíboros hivatalosan is eltiltotta Szűcs Balázst minden papi és lelkipásztori szolgálattól. Az ügy ezután a Vatikán elé került, amely előbb tíz évre, majd örökre eltiltotta őt a papi hivatástól és attól, hogy fiatalokkal foglalkozzon.

Erdő Péter bíboros tájékoztató levélrészlete a pápai döntésről Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek. Közli: Válasz Online/Transindex
A pápai döntésről szóló vatikáni levél részlete. Közli: Válasz Online/Transindex

Néhány hónappal az egyházmegyei eltiltás előtt, 2016 júliusában Szűcs megszervezte a csobánkai nyári tábort – a fő szponzor ezúttal is az EMMI volt, 4 millió forinttal támogatta a programot. Végül 2019-ben törölték az egyesületi jogosultságát, és már nélküle szervezték tovább a táborokat, amelyeket időközben átköltöztettek Csobánkáról Tápióbicskére.

A Szőlő utcai javítóintézet: a „csendes szoba”

Szűcs Balázs neve 2025 őszén ismét felbukkant a magyar sajtóban, ezúttal egy másik, korábban nem ismert epizód kapcsán. Kiderült, hogy 2012-től a Budapesti Javítóintézet Szőlő utcai telephelyén is dolgozott: az akkor kinevezett igazgatóval, a 2025 májusában emberkereskedelem, kényszermunka és több más bűncselekmény gyanújával letartóztatott Juhász Péter Pállal közösen indította el az úgynevezett „csendes szoba” programot.

A javítóintézet tájékoztatása szerint a programot 2012 tavaszán azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen a fiataloknak a világról és önmagukról alkotott képük pozitív irányba fordításában. A foglalkozásokat a nevelőotthon első emeletén kialakított, felújított helyiségben tartották, kétheti rendszerességgel, alkalmanként három csoportban, csoportonként 40–45 fiú részvételével. A programot Szűcs Balázs és egy irodalomtanár, Nagy Anna Mária vezette, fiatal önkéntes segítők bevonásával.

Az intézmény honlapján a Magyar Narancs cikkeinek megjelenéséig – tehát évekkel a vatikáni eltiltás után is – elérhető volt ez a tájékoztatás Szűcs közreműködéséről. Arra a kérdésre, hogy pontosan meddig szolgált az intézetben és meddig futott a program, sem az intézmény, sem a felügyeletet ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt az újságíróknak.

Út, ahol próbáltuk megtalálni Szűcsöt
Ilyen környezetben élhet jelenleg Szűcs Balázs a Madarasi Hargitán. Fotó: Kulcsár Árpád

Eltűnés Erdélybe

A magyarországi nyilvánosság elől Szűcs fokozatosan eltűnt, tevékenysége azonban nem szűnt meg – csak helyszínt váltott. A Transindex 2021-ben arról írt, hogy egy erdélyi civil szervezet, a csíkszeredai illetőségű Csibész Alapítvány vezetője, Gergely István szerint Szűcs ugyan nem dolgozott és nem is dolgozik náluk, de „valahol Erdélyben tanyázik”, részletekről azonban nem volt tudomásuk.

2026 elején a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Szűcs Balázs Erdélyben folytatta pályafutását, és személyesen is találkozott Böjte Csaba ferences szerzetessel, aki elsősorban az erdélyi és moldvai csángó gyermekek gyámolítójaként vált ismertté, és aki mára Magyarországon, a Délvidéken és Kárpátalján is működtet gyermekotthonokat. A lap megkereste Böjte Csabát azzal a kérdéssel, hogy tud-e Szűcs jelenlegi tevékenységéről, segítette-e az újrakezdésben. Böjte egymondatos válaszban személyes beszélgetésre invitálta a szerkesztőséget a parlamenti választások után, de érdemi választ nem adott.

A kapcsolat előzményeként a cikk felidézi, hogy Szűcs már 2007-ben arról beszélt: régóta szeretett volna Böjte Csaba dévai munkájában részt venni, és örömmel fogadta, hogy a szerzetes tevékenysége „csak hét kilométerre” tőle, Csobánkán is elérhetővé vált számára.

Szűcsnek nem szegte kedvét a pápai elbocsátás, ami a gyerekekkel való foglalkozást illeti. Már 2020-ban megalapította ugyancsak Remény Kis Emberei néven az új egyesületét, ezúttal Romániában. Nem valószínű viszont, hogy ezzel sok mindent kezdett, hiszen a pénzügyi kimutatásokon az ötéves működés alatt alig látni mozgást: 2022 és 2024 között átlagosan évi 10 000 lej körüli volt a bevétele, és ennél valamivel magasabb költsége volt. 

Egyesületét is egy, a 

gyermekvédelemnél alkalmazott személy lakcímére íratta be Csíkszépvízen. 

Többször próbáltuk elérni a Hargita megyei gyermekvédelemben dolgozó Abos Piroskát, hogy megtudjuk, milyen kapcsolatban van Szűccsel, és gyerekek közelébe engedi-e, de kétszer nem találtunk otthon senkit, harmadszor pedig a férje fogadott. Miután elmondtam ottlétem célját, a beszélgetés nem túl baráti hangnemben folytatódott, a férfi kvázi kitessékelt. Ám előtte még elmondta, ő is ismeri Szűcsöt.

Nem részletezte, honnan. Egy védekező állítást azonban megengedett, mondván, semmi okuk arra, hogy Szűccsel ne barátkozzanak, ugyanis „a magyarországi vádakról bebizonyosodott, hogy nem igazak”, az „atyával kapcsolatos rendőrségi eljárás tisztázta”, és az „állítólagos áldozatok csak kitalálták a dolgokat”.

Nem ő az egyetlen gyermekvédelem-közeli személy, aki úgy tudja, hogy a világi hatóságok eljárása során felmentették az ex-papot. Valószínűleg ez a téves információ, és a rendszerben meglévő, az abúzusban érintettek beszámolóit elutasító attitűd nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Szűcs gyerekek közelében maradhasson Hargita megyében. Ezt a későbbiekben még bővebben fogom bizonyítani. 

Nem csak kenyérrel él az ember

Az általunk szerzett információk alapján leszögezhető, hogy a volt pap anyagi lehetőségei nem túl jók. Tavaly nyárig ugyanis ételfutárként dolgozott Csíkszeredában, és jelenleg is egy futárcégnek dolgozik, ezúttal a raktárrészlegen. Volt, hogy építkezési segédmunkásnak is beállt, de hamar megváltak tőle. Ezt megelőzően viszont igyekezett biztosabb egzisztenciát teremteni magának. 

Szintén az OSINT-kutatásból nyert adatokból derült ki, hogy 2023-ben átvett egy gyimesbükki férfi által 2017-ben Delnei Fogadó Kft. néven indított vállalkozást. Ezután indították be – jelentős gyermekcsapat segítségével – a Határkő Fogadóra átnevezett éttermet. De az üzlet nem sikerült, a következő év márciusában már lakatot is tettek rá. Ezután a cég nevét Szűcs megváltoztatta Delnei Fodor Group Kft.-re, tevékenységi kódja szerint tájrendezéssel és épülettakarítással kezdett foglalkozni. Ekkoriban közzétett olyan hirdetéseket, miszerint segít kipakolni és kitakarítani régi házakat, padlásokat, Fodor Group SRL néven.

Az egykori Határkő Fogadó Csíkdelnén. Fotó: Kulcsár Árpád

A vállalkozás TikTok-csatornáján végigkövethetjük a Határkő Fogadó megnyitásának folyamatát. Számos videón látszanak az előkészületekben segédkező, reklámszöveget olvasó gyerekek. Kiderítettük, hogy a videón szereplő fiatalok közül többen jelenleg is Szűccsel élnek. Néhányukkal megpróbáltam felvenni a kapcsolatot, de nem voltak hajlandóak beszélni. Sőt volt olyan is, aki megkeresett a közösségi médiában, kérve, hogy „ne zaklassam őket”, különben fel fog jelenteni. 

Sokan látják a gyerekeket, csak valahogy a Hargita megyei gyermekvédelem nem

A fogadó nem élt meg hosszú életet, de a cím, amelyre be volt jelentve, elvezetett minket Szűcs korábbi, csíkdelnei lakhelyére. Itt élt, mielőtt Csíkszentmiklósra, majd a jelenlegi, elszigetelt helyszínre költözött a Hargitán. Csíkdelne faluban érdeklődve megtudtuk, hogy körülbelül 3–4 évig lakott az adott címen.

A falusiaknak nem tetszett, hogy feltűnően fiúkkal veszi körül magát, és „csomó cigánygyereket” vitt a faluba, ahol alapvetően nem élnek romák. Bár több falubéli tudott a férfi előéletéről, annyira azért nem zavarta őket a tény, hogy kiskorúakat látnak a környezetében, hogy tegyenek is ellene. Kivéve egy ismeretlen személyt, aki kétszer is feljelentést tett a megyei gyermekvédelemnél illegális gyermekotthon fenntartása miatt. 

Beszélgettünk olyanokkal, akik 2022–2023-ban bent jártak nála a házban, és beszámoltak arról, hogy alkalmanként akár húszan is tartózkodtak a kétszobás házban, kis- és nagykorúak egyaránt. Szűcs elkülönített szobáján pedig az ablak be volt sötétítve, nem lehetett belátni hozzá. 

„A hideg kirázott, mikor arra gondoltam, hogy azt csinál ezekkel a gyerekekkel, amit akar.”

– meséli forrásunk. Megjegyzi, hogy a rendetlen és koszos házban egész biztosan voltak fiatalkorú, 13–14 évesnek látszó gyerekek.

A falusiak tudtak róla, hogy többször is kijárt a rendőrség. Valakit csak zavarhatott a helyzet, mert közérdekű adatigénylésre a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban gyermekvédelem vagy DGASPC – szerk. megj.) közölte az Átlátszó Erdéllyel, hogy kétszer is kiszálltak a rendőrség kíséretében olyan bejelentések nyomán, melyek azt állították, Szűcs illegális gyermekotthont működtet. 

A ház ahol Szűcs Balázs lakott Csíkdelnén. Fotó: Kulcsár Árpád

De mind a rendőrség, mind a DGASPC azt állítja, hogy ellenőrzéseik alkalmával 18 évnél fiatalabbakat Szűcs Balázs környezetében nem találtak, a jelen lévő fiatalok pedig azt mondták nekik, hogy kiskorúak ott sosem laktak. Mégis több, egymástól független bizonyítékot fedeztünk fel, amelyek alapján

a hatósági intézmények megállapítása nem felel meg a valóságnak.

Az első egy fénykép, amely körülbelül négy éve készült Csíkszeredában. Ezen Szűcs egy autóból ki- vagy beszállva, láthatóan kiskorúak jelenlétében szerepel. A felvétel hitelességét az azt készítő forrásunk támasztja alá. A kiskorúak védelmében ezt a fotót nem tesszük közzé.

A második forrás jól ismeri a Szűccsel élőket, mert egy fiatal rokona is nála lakik. A Szűccsel élők közt azonosít egy olyan fiatalt, akiről azt állítja, hogy Szűcs „nevelte fel“, és már kiskora óta a volt lelkésszel él. 

Ehhez a két forráshoz társul még a korábban említett személy, aki szerint a csíkdelnei házban 13–14 évesnek látszó gyerekek is megfordultak 2022-ben és 2023-ban.

Hogy a kiskorúak jelenlétében történt-e bármilyen jogsértés, azt nem tudjuk, és nem is állítjuk. 

Azt viszont tudjuk, hogy Szűcs Balázst a Vatikán végleg eltiltotta a fiatalokkal való foglalkozástól, a magyarországi vádak pedig kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélésről szóltak.

Egy ilyen előéletű embernél a kiskorúak puszta jelenléte, főleg ha egy fedél alatt élnek vele, olyan körülmény, amelyet a gyermekvédelemnek ki kellett volna vizsgálnia (a 72/2004-es gyermekvédelmi törvény 98. cikkének a. pontja alapján). A hatóságok viszont két alkalommal a helyszínen ellenőrizve sem találtak kiskorút, és a vizsgálatot ennyiben hagyták. Nem néztek utána, kik jártak a házban korábban, és nem kérdezték meg a környéken élőket sem. Erről a mulasztásról szól a cikk. 

Beszélnünk kell a gyermekvédelemről

A DGASPC 2023 októberében és a következő év márciusában tartott ellenőrzésével több probléma is felmerül. Elekes Zoltán igazgató azt állítja, első alkalommal az ő munkatársuk, a Csíkdelne falut adminisztráló községközpont, Csíkpálfalva szociális referense és egy csíkpálfalvi rendőr voltak a helyszínen, ahol három nagykorú személyt találtak.

A nagykorú személyek azt állították, hogy kiskorúak ott sosem voltak, és Szűcs is csak néhanapján látogat hozzájuk, nem él ott. „A helyszíni ellenőrzés során a kapott információt alátámasztó bizonyíték nem került elő, továbbá kiskorú sem volt a helyszínen” – írja Elekes. Szűcs a jelenlévő roma fiatalok szerint ekkor külföldön tartózkodott.  

Az igazgatóság közlése szerint a második alkalommal, 2024 márciusában senkit nem találtak a helyszínen, majd „ezt követően a felmérést az ide bejelentett személlyel egy másik helyszínen folytatták”. Mivel nem értettük, ez pontosan mit jelent, újabb kérdésekkel fordultunk az igazgatósághoz. Válaszukban közölték, hogy „az ide bejelentett személlyel egy másik helyszínen folytatták” azt jelenti, hogy az intézmény munkatársai távoztukban meglátták Szűcsöt egy autóban, és végül egy útmenti gyorsétkezde teraszán beszéltek vele. 

A DGASPC szerint Szűcs azt mondta: „ideiglenes humanitárius segélyt nyújt fiataloknak”, mire az igazgatóság szakemberei tájékoztatták arról, hogy mi egy ilyen szolgáltatás törvényes módja. Azt is írták, hogy „a Csíkpálfalva Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának szociális munkatársa nyilatkozata alapján 2023 novembere és 2024 februárja között többször is felkeresték a Delne (…)  szám alatti ingatlant, azonban egyszer sem találtak ott kiskorú gyermekeket”. 

Ellentmondások

Nem tudom, mit jelentett a szociális referens a feletteseinek, de nemrég én is bekopogtam a csíkpálfalvi polgármesteri hivatalhoz, hogy megtudjam, hogy ha többször is jártak kint, ők mit láttak. Birta Erika szociális referens volt akkoriban Csíkpálfalván. Azt mondta, hogy ő mindössze egyszer járt kint, amikor a központi ellenőrzés volt az októberi bejelentés után, másodszor már nem is hívták. Tehát a nyilatkozata ellentmond a DGASPC hivatalosan közölt adatainak. „Hallani hallottam, hogy járnak oda kisgyerekek, de amikor mi odamentünk, nem volt egy sem”. 

A csíkpálfalvi polgármesteri hivatal
A polgármesteri hivatal Csíkpálfalván. Fotó: Kulcsár Árpád

Kérdésemre, hogy miért nem lépett, és indított eljárást, ha úgy hallotta, hogy kisgyerekek járnak oda, azt válaszolta, hogy „nem volt, mi alapján. Az, hogy a szomszéd azt mondta, járnak oda kisgyerekek, nem elégséges indok”. Azt is állítja, hogy nem volt tudomása Szűcs Balázs előéletéről.

Hogy október és március között miért nem ment ki ellenőrizni, azt azzal indokolta, hogy az első ellenőrzés után két héttel mindenki el is költözött az említett címről. Ez azonban kevéssé valószínű, hiszen ha így lenne, akkor nem tett volna valaki másodszor is bejelentést a gyermekvédelemhez, illetve az ellenőrök nem találkoztak volna Szűccsel hazafelé menet. 

Mindkét esetben kint volt a rendőrség is a háznál, azonban nem érezték szükségét annak, hogy megvizsgálják, Szűcs érintkezik-e kisgyerekekkel. Ők is megelégedtek azzal, hogy nem voltak jelen kiskorúak.

Birta Erika nyilatkozatának még van egy ellentmondása: először ugye azt mondta, hogy nem volt több ellenőrzésen október után, majd amikor megkérdeztem, hogy akkor honnan tudta, hogy elköltöztek, és nincs mit monitorizálni, azt válaszolta, hogy jártak ki, és a szomszédok mondták, hogy már rég nem látták az ott lakókat. Birta, aki végzettsége szerint könyvelő, egyébként azóta már nem szociális referens, de még mindig a polgármesteri hivatalban dolgozik.

Még több kérdés a gyermekvédelemmel kapcsolatban

Szűcsnek remek kapcsolata volt (és talán jelenleg is van) a Hargita megyei gyermekvédelemmel. Egyesületi honlapján partnerként tünteti fel a hivatalt. Erdélyi kapcsolatai 2007-ben kezdtek kiépülni, amikor a Hargita megyei Zetelakán tartott tábort székely és csángó gyerekeknek. Azután rendszeresen járt Székelyföldre. Munkája a gyerekekkel a 2014-es István, a király megszervezésében csúcsosodott ki, amikor is határon túli gyerekek szereplésével a budapesti Petőfi Csarnokban volt megtekinthető az előadás. 

Rendszeresen jártak nehéz sorsú gyerekek az általa szervezett csobánkai táborba is, vagy még messzebb, például Lengyelországba. Erős kapcsolatot alakított ki a gyermekotthonok vezetőivel és a gyermekvédelem felsőbb szintjein is. Olyannyira erőset, hogy egy forrásunk szerint az egyházból való kirúgása után még éveken keresztül járt az otthonokba, és állandó csapata volt kamasz fiúkból, akiket rendszeresen magával vitt. 

A forrás azt is állítja, hogy Zsurzs Angéla gyermekvédelmi szakember, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársa egyenesen azt mondta, nem hiszi el a vádakat, amivel Szűcsöt Magyarországon illették. Megkerestük Zsurzs Angélát, aki elismerte, hogy jóban voltak Szűccsel, de tagadja, hogy mondta volna, hogy ártatlannak gondolja, és azt is, hogy a botrány kirobbanása után is kapcsolatban maradt volna Szűcs a gyerekekkel. 

„Én azt hallottam, hogy a rendőrség kivizsgálta a vádakat, és nem találtak bizonyítékot, hogy bármit elkövetett volna. Ki vagyok én, hogy ezt felülbíráljam?”

– méltatlankodott Zsurzs, aki lehetetlennek tartja, hogy a gyermekvédelem vezetői ne lépjenek fel, amennyiben tudnak arról, hogy Szűcs kiskorúakkal lakik együtt.

Ebben nem értünk egyet. A Hargita megyei gyermekvédelem már követett el olyan súlyos mulasztást, amiről mi is tudunk. Amikor a Böjte-otthonok egy nevelője által elkövetett, tíz éven át tartó szexuális visszaélésekről írtunk, a vádiratból megtudtuk, hogy az ügyészség kötelezettségszegés gyanújával eljárást indított Elekes Zoltán igazgató ellen, mivel a gyermekvédelem munkatársai az egyik otthonban élő gyermek esetében megállapították, hogy súlyos abúzusoknak volt kitéve, de erről nem értesítették a nyomozó hatóságokat.

Szexuális visszaéléseket tussoltak el Böjte Csaba gyermekmentő alapítványánál

Balázs atya nem ezt érdemli

Nem Zsurzs és Abos az egyetlen, aki nincsen rossz véleménnyel Szűcsről. A kutatás egy pontján bekopogtam a Zsögödön található gyermekotthonba, mivel olyan információkat kaptam, hogy Szűcs ott is gyakran megfordulhatott a botrány előtt meg után is. 

„Én csak azt tudom mondani, hogy szervezett táborokat, én is ott voltam, de ott olyan dolgok, amikkel megvádolták, nem történtek, ez hétszentség. Én voltam vele nem egyszer, nem kétszer. Csak az a baj, hogy a nevelőket nem kérdezi meg soha senki. Ő mindenben segíti a gyerekeket, de amikor felnőnek, 23 évesek lesznek és visszautasítja őket, mondván, menjenek dolgozni, akkor ilyeneket mondanak róla. Az a baj, hogy mikor innen kikerülnek azok a gyerekek, akik lusták még élni is, és a pénzt addig kapják, amíg kapják, s utána nem tudnak mit kezdeni magukkal, ilyeneket mondanak, ugyanígy rólam is, nem azt, hogy molesztálom őket, hanem hogy rossz nevelő vagyok s mindenfélét mondanak.”

– mondja Molnár Piroska házvezető. Hozzáteszi, nem tudja, ami Magyarországról elindult, igaz-e vagy sem, de akkoriban a csíkszeredai gyerekek írtak a Hargita megyei igazgatóságnak, amiben kiálltak mellette.

„Mert szerették, hogy táboroztatni vitte őket, azóta sem történik semmi ehhez hasonló. Akik elindították ezt róla, szembenéznék én velük.”

– így a házvezető.

A gyermekvédelem egy másik munkatársa, Kopacz András nevelő, mentor és sportpedagógiai feladatokat lát el. Egy harmadik félnek küldött, birtokunkba került üzenetei arról szólnak, hogy

„támadás alatt áll a gyermekvédelem, a liebrális (sic!) tiszás sajtó által”.

A szövegből érződik, hogy azután küldte ezt, hogy mi Urfi Péter kollégámmal közösen, majd én egyedül is Székelyföldön gyermekvédelmi és egyéb intézményekhez kopogtunk be. Kopacz szerint mi ki akarjuk csinálni az atyát, mert baloldaliak vagyunk, pedig „az atya nem ezt érdemli”. Mikor a beszélgetőtársa megjegyzi, hogy de hát hány gyereket bántott, Kopacz azt válaszolja: „Balázs egyet se!”. 

A gyermekvédelmi dolgozó „röhejesnek” nevezi, hogy volt neveltek „15 év után felébrednek” és ilyeneket mondanak az atyáról. „Az az ember semmi rosszat nem tett, támogatta a Fidesz.” – véli. Kopacz nem hajlandó elhinni, amikor beszélgetőtársa ellentmond neki azzal, hogy maga is ismer olyan volt neveltet, akit Szűcs fürdetett kiskorúként.

Ezután Kopacz megfenyegeti beszélgetőtársát, ha bármit abból a beszélgetésből lement és megjelenik, pert fog indítani. Mégis azt gondoljuk, hogy közérdekű információnak számít egy gyermekvédelmi dolgozó viszonyulása az áldozatokhoz és az egyház által szexuális visszaélőnek tekintett személyhez. 

Nem felmentették, hanem sosem jutott el bíróságig

Hargita megyei beszélgetőpartnereink több alkalommal is úgy hivatkoztak a magyarországi ügyre, mintha a hatóságok tisztázták volna Szűcs Balázst. Ez nem felel meg a tényeknek: Szűcs ügye nem került büntetőbíróság elé, így felmentő ítélet sem született.

Pető Attila magyar gyermekvédelmi aktivista – aki saját bántalmazási történetének nyilvánosságra hozatalával és közéleti szerepvállalásával először irányította a széles nyilvánosság figyelmét Szűcs tetteire – elmondása szerint gyermekkorában, 1999 és 2003 közötti időszakban zaklatta őt szexuálisan Szűcs. Pető mindezt 2003-ban jelezte az egyházi vezetésnek, hivatalos vizsgálat akkor nem indult. 

A rendőrség 2008-ban szerzett tudomást a történtekről, de a Petőt érintő cselekmények ekkorra már elévültek, így büntetőeljárás nem indult. Pető 2015-ben ismét az egyházhoz fordult, ennek nyomán egyházi vizsgálat kezdődött, amelynek során további érintettek is előkerültek. 2016 őszén Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános érseki helynöke rendőrségi bejelentést tett olyan újabb esetekről, amelyek még nem évültek el. A Válasz Online szerint bírósági ügy ezekből azért nem lett, mert az érintett gyermekek szülei nem kívántak részt venni a büntetőeljárásban.

Az egyházi kivizsgálás ezzel szemben döntéssel zárult: 2016 szeptemberében Szűcsöt tíz évre eltiltották a papi szolgálattól, majd az újabb, az abúzusban érintett jelentkezők után decemberben véglegesen kizárták a papságból.

Az egyházi döntés nem bírósági megállapítás, és nem mond ítéletet Szűcs büntetőjogi felelősségéről. A bíróság előtti büntetőeljárás elmaradása viszont nem azt jelenti, hogy a vádak alaptalannak bizonyultak: az egyik ügy elévült, a többinél a sértettek hozzátartozói nem vettek részt az eljárásban.

Utóélet: a kitüntetés visszavonása

Az ügy legutóbbi fejleménye 2026 májusában történt. Pető Attila nyílt levélben kérte Szentendre önkormányzatától, hogy vonják vissza Szűcs Balázs 2006-ban kapott Pro Urbe Emlékérmét – amelyet a pap még hatéves szentendrei szolgálata elismeréseként kapott, jóval azelőtt, hogy a vele szemben felmerülő gyanúk nyilvánossá váltak volna.

Fülöp Zsolt polgármester kezdeményezésére a szentendrei képviselőtestület zárt ülésen, egyhangúlag döntött a kitüntetés visszavonásáról. Pető Attila a döntés előtt közösségi oldalán azt írta, hogy a magyarországi gyermekvédelem számos mulasztással, hallgatással és intézményi kudarccal szembesül, ezért különösen fontosnak tartja az ilyen jelképes gesztusokat.

Zárlat

Szűcsöt többször is kerestük. Először én hívtam fel telefonon, ekkor letagadta, hogy övé lenne a szám, ezután bejelölt Facebookon. Azt írta, hallotta, hogy keresem. Amikor jeleztem, hogy újságíró vagyok, kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni.

Ezután viszonylag hamar letiltott, de azért még megnézhettem, körülbelül két tucatnyi ismerősét a Facebookon: többnyire roma fiatalok. Mint ahogy a fogadó TikTok-oldala is sok roma fiatalt és gyereket követett. 

Az elszigetelt helyet a hegyen, ahová a beszámolók alapján csak hosszú erdei utakon, terepjáróval lehet eljutni, nem sikerült megtalálni. De eleve kérdés, hogy ez a mi feladatunk-e.

Ez a cikk az Átlátszó Erdély és a 444.hu közös tényfeltárása, a Journalismfund Europe támogatásával készült. A 444-es partnerünk, Urfi Péter cikke itt olvasható.

Kapcsolódó címkék abúzusCsíkdelneCsíkpálfalvaCsíkszeredaDGASPCElekes ZoltángyermekgyermekabúzusgyermekvédelemHargita megyeHargita megyei gyermekvédelemHatárkő fogadókatolikuskatolikus papMadarasi Hargitaszexuális abúzusszexuális visszaélésSzűcs Balázsvisszaélés

Ez is érdekelhet

Dan Tanasă a parlamenti szószékben.
Legfontosabb

Románia a nemzeti kisebbségek paradicsoma?

Szerző: Bocz Henrietta
2026. október 22.
Roma nő a kislányával a Băneasa romatelepen használt ruhát válogat. Hátból vannak fotózva, az arcuk nem látszik. A háttérben látszik a rossz lakhatási körülmény.
Abúzusok

Hetente visszatérnek oda, ahol nincs igazi gyermekkor

Szerző: Bocz Henrietta
2026. június 5.
Podcastbeszélgetés Kulcsár Árpáddal, a nagybányai szexuális visszaéléseket feltáró újságíróval
Abúzusok

A hallgatás mindig az elkövetőt segíti. De ki tudunk lépni a csendből?

Szerző: Átlátszó Erdély
2026. február 22.
Turul-Sas Lovagrend
Abúzusok

Méndüh: nemzeti okkultizmussal kényszerítette szexre a diákjait a nagybányai történelemtanár

Szerző: Kulcsár Árpád
2026. február 13.
Átlátszó Erdély (Transparent Transylvania) works for an equitable, inclusive and collaborative society where political and economic decision-making is transparent. Those in power are equally accountable, and those without power have a voice in the public discourse that has no taboos.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

CC BY-NC-SA 4.0

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT