A Verbum Egyesület mérlege nem feltétlenül támasztja alá az egyesület tulajdonosának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek az indoklását, miszerint a kiadó négy szerkesztőjének anyagi nehézségek miatt kellett megszüntetni az állását.
Az egyesület 2025-ben 1,1 millió lej (215 ezer euró) bevétellel rendelkezett, kiadásai pedig 977 ezer lej (186 ezer euró) környékén mozogtak, így mintegy 150 ezer lejes (28 ezer euró) többlettel zárták az évet.
2024-ben a bevételek összege közel megegyezett a kiadások összegével, a 2023-as évet 128 ezer lejes (kb. 25 ezer euró) többlettel zárták.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2025-ös évben az egyesület adósságai megugrottak: a 2024-es 150 ezer lejről közel 230 ezer lejre (43 ezer euró), továbbá idén 361 ezer lejt (69 ezer euró) „várnak” (creanțe).
Ha ez az összeg 2026-ban késik, akkor előfordulhat pénzügyi feszültség, ám önmagában egyik szám sem jelzi azt, hogy az egyesületnek anyagi gondjai lennének.
Azonban nem az indoklás az egyedüli furcsaság a RomKat.ro katolikus hírportál, a Vasárnap hetilap, valamint Keresztény Szó című lapokat kiadó, valamint a főegyházmegye sajtótevékenységét koordináló Verbum Egyesület létszámcsökkentése körül, mely azt eredményezte hogy a kiadó lényegében szerkesztők nélkül maradt.
A szerkesztők azt hitték, jövőbeli tervekről lesz szó
„A június 11-ei találkozóról két nappal azelőtt szóltak, egy WhatsApp-üzenetben. A találkozó első, mintegy egy órás része alatt semmi nem utalt arra, ami következni fog” – emlékszik vissza Bodó Márta volt kiadói főszerkesztő, valamint Szász István Szilárd, a Vasárnap hetilap volt megbízott felelős szerkesztője.
A két újságíró szerint a beszélgetés kezdetben normális, konstruktív hangnemben zajlott. Kovács Gergely érsekkel, valamint a kiadó igazgatójának mintegy két éve kinevezett Bőjte Csongor segédlelkésszel a kiadványoknál szükséges fejlesztésekről, átalakításokról, jövőbeli tervekről beszélgettek a kolozsvári Szent Mihály plébánián.
A szerkesztők azért is örültek ennek a beszélgetésnek, mert nemrég a fenntartó részletes tervet kért a lapok tartalmi és formai megújítására – ezt ők lelkiismeretesen el is készítették, azonban erre semmilyen visszajelzést nem kaptak.
A kiadó igazgatójával is nehezen kommunikáltak
„Tavaly november óta nem igazán tudtunk az igazgatóval beszélni. Sürgős, operatív döntést igénylő helyzetben sem válaszolt az üzeneteinkre” – emlékezett vissza Szász István Szilárd.
A találkozónak az első részén Kovács Gergely érsek tíz pontban foglalta össze az észrevételeit, és nem esett szó anyagi nehézségekről. Sőt, az érsek még azt is elmondta, mindig nyugodt amikor Bőjte Csongor a kiadóval kapcsolatban megkeresi, mert tudja, nem pénzre van szüksége.
Ezután vett különös fordulatot az egyeztetés: Bőjte kihívta a teremből az érseket. Amikor két perc múlva visszajöttek, az igazgató vette át a szót. Kiderült, hogy a beszélgetésen részt vevő könyvelő mappájában már elő voltak készítve a munkahelyek megszűnéséről szóló értesítések (preaviz), és a 20 napos felmondási idő már másnaptól érvénybe lép.
Az érsek és az igazgató ezután nem is maradtak tovább, a négy szerkesztő a könyvelővel intézte tovább a munkaszerződések felbontásával kapcsolatos formaságokat.
Az elbocsátásról szóló határozatokban a kiadó pénzügyi nehézségeivel indokolják a posztok megszűnését, továbbá kilátásba helyezik, hogy belső átszervezésre kerül majd sor, a tevékenységeket hatékonyabbá teszik, és a költségeket csökkenteni fogják. A négy szerkesztő munkáját a megmaradt alkalmazottak veszik majd át, plusz fizetés nélkül.
A tartalom nagy részéért az elbocsátott szerkesztők feleltek
Ez a döntés azért is nehezen érthető, mert bár a Verbum Egyesület alkalmazottainak száma tíz fő, a tartalom túlnyomó részéért az elbocsátott négy alkalmazott felelt – és a munka nemcsak a lapokat, hanem évkönyvek és egyéb kiadványok előállítását is jelenti.
Egy félállású szerkesztő maradt az egyesület alkalmazásában, továbbá az elbocsátott szerkesztők úgy tudják, hogy egy további személyt alkalmaztak vagy alkalmazni fognak – vázolta Szász István Szilárd.
Az elbocsátás nagy visszhangot keltett, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) is állást foglalt. Vélhetően erre válaszul a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, valamint a Verbum Egyesület egy sajtóközleményt adott ki, mely értetlenkedve szóvá teszi, hogy a kiadó életében volt „több személyi és vezetői váltás is, amely sajtóvisszhang nélkül maradt”.
Bár ebben a közleményben is szó esik anyagi nehézségekről, hangsúlyozzák, hogy ezeket „az érsekség segítségével mindig megoldották”. A megújulásra az átalakuló médiafogyasztási szokások miatt van szükség, ami pedig a jövőt illeti, a főegyházmegye különböző régióit átfogó tudósítói hálózat létrehozását említik. A közlemény szerint a tudósítók fogják ellátni a szerkesztői feladatokat is.
Személyes leszámolás volt?
Bodó Márta és Szász István Szilárd azonban kétkedve nyilatkoznak ezekről a tervekről. Bodó szerint az érsekség valamint a kiadót igazgató Bőjte Csongor a média működésének alapvető kérdéseivel sincsenek tisztában, egymásnak ellentmondó visszajelzéseket és utasításokat adtak.
„Az egyeztetés egy színjáték volt. Az érsekség nem ért a sajtó szakmához, a nyilvánosság működéséhez. Amikor szakmai alapon érvelünk vagy vitatkozunk, úgy érzékelik, magas lóról beszélünk”. Úgy látják, a papság olyan hatalom amellyel nem lehet vitatkozni. „Ennek a döntésnek az oka sértettség, más normális okot nem látok” – fogalmazott Bodó Márta.
Tegnap egy sor kérdéssel kerestük meg Kovács Gergely érseket, valamint Bőjte Csongor igazgatót: többek között arra kértük őket, részletezzék, milyen gazdasági nehézségek indokolták a négy szerkesztői állás megszüntetését.
Az igazgató annyit válaszolt, hogy az ügy részleteit nem kívánják a sajtóban tovább tárgyalni.
Nyitókép: a romkat.ro honlapja
