Ennyi volt annak a finanszírozásnak az értéke, amelyet a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében eredetileg 1622 olyan projektre irányoztak elő, amely jelenleg töröltként, felfüggesztettként, felmondottként, egyoldalúan megszüntetettként vagy különböző megszüntetési eljárás alatt állóként szerepel – derül ki a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumának a Context.ro megkeresésére közölt adataiból.

Románia 2021-ben 29,2 milliárd euró értékű PNRR-vel indult. A tervet a Cîțu-kormány tárgyalta meg abban az időszakban, amikor a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumát Cristian Ghinea vezette, aki jelenleg az USR szenátora.

Öt év és három jóváhagyott felülvizsgálat után a terv értéke 20,11 milliárd euróra csökkent. A legutóbbi felülvizsgálat eredményeként több mint 9 milliárd euróval marad el az eredeti összegtől. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság 2026 júliusában javasolta, augusztusban pedig jóváhagyták. A költségvetést a kormány augusztus 20-án osztotta újra.

Az addig kivett 1622 projekt számára előirányzott PNRR-finanszírozás összesen mintegy 4 milliárd eurót tesz ki, ami az eredeti terv értékének körülbelül 14 százaléka. Ennek csaknem fele, 46,96 százaléka a vissza nem térítendő támogatási komponensből származik, míg 53,04 százaléka a terv hitelkomponenséből.

A rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a finanszírozás elvesztése előtt ténylegesen mennyit fizettek ki a 1622 projekt mindegyikére. Az azonban biztos, hogy bár a felszabaduló források egy része más PNRR-beruházásokra fordítható, az elbukott projektek fennmaradó költségeit más – európai vagy nemzeti – finanszírozási forrásokból kell fedezni, ha a hatóságok folytatni akarják ezeket. Ami most a PNRR-források felhasználásának igen rossz összképét mutatja, 

jövő év elejére pénzügyi katasztrófává válhat. 

A PNRR lezárásáról szóló, augusztus végén közzétett 183/2026-os törvény ugyanis még ad némi haladékot azoknak, akik közel járnak a munkálatok befejezéséhez, ám súlyos helyzetbe hozza azokat, akik 2026. december 31-ig sem zárják le a projektjeiket.

„Mi történik azokkal a projektekkel, amelyek nem készülnek el? Az új törvény alapján a helyzet a következő: az önkormányzatoknak 2026. december 31-ig lesz idejük arra, hogy saját forrásból vagy más finanszírozási forrásból befejezzék ezeket a projekteket. Azok, amelyek december 31-ig elkészülnek, nem szenvednek veszteséget. Például: egy beruházás 85 százalékban van kész, az eddig felhasznált pénz az Európai Unió forrásaiból származott, a fennmaradó 15 százalékot pedig az adott önkormányzat fedezi 2026. december 31-ig – ebben az esetben nem kell semmilyen pénzt visszafizetnie. Gyakorlatilag azok a projektek, amelyeket ma, 2026. augusztus 31-én még nem sikerült megmenteni, kaptak egy kis haladékot. Ez a jó hír. A probléma azokkal van, amelyek nem készülnek el” – mondta Raluca Curelariu, Botoșani megye prefektusa a prefektusi kollégium augusztus 31-i ülésén, azon a napon, amikor benyújtották a jelentéseket a lezárult a PNRR-projektekről.

Arra a kérdésre, hogy az új törvény alapján mi történik azokkal a projektekkel, amelyek december 31-ig sem készülnek el, és vissza kell-e fizetniük a PNRR-ből kapott teljes összeget, Botoșani prefektusa azt mondta: „Reméljük, hogy arányosan csak azt veszítik el, amit nem sikerült elszámolniuk az augusztus 31-ig elvégzett munkából. Valószínűleg így lesz, de majd meglátjuk.”

Jelenleg három forgatókönyvről beszélhetünk:

• projektek, amelyeket év végéig teljes egészében sikerül megmenteni;
• projektek, amelyek a nem befejezett munkálatok arányában veszítenek a finanszírozásból;
• projektek, amelyek esetében akár a teljes kapott összeget vissza kell fizetni.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a projektek közül hány kapcsolódik csalási ügyekhez, illetve ki lesz felelős az esetleges károkért. 2025 végén az Európai Ügyészségnek (EPPO) 34 aktív, a rezilienciaalaphoz kapcsolódó csalási ügye volt Romániában az éves jelentés szerint. A Laura Codruța Kövesi vezette intézmény azonban nem teszi közzé, hogy ezek az ügyek összesen hány projektet érintenek, és az érintett projektek teljes listája sem nyilvános.

A PNRR tárgyalásának és végrehajtásának időszakában hivatalban lévő európai alapokért felelős miniszterek közül – Cristian Ghinea, Marcel Boloș, Florin Cîțu, Dan Vîlceanu, Adrian Câciu és Dragoș Pîslaru – egyikük sem válaszolt a több mint 1600, PNRR-ből kikerült projekt kudarcával kapcsolatos megkeresésünkre.

Amíg választ kapunk ezekre a kérdésekre, kattintgassuk az elveszett pénzek térképét: mi hol nem jött létre a hangzatos ígéretek ellenére? Az interaktív térképen 1622 PNRR-projekt böngészhető megye, település, felelős intézmény és a beruházás értéke szerint. Ezek a projektek most nagyobb nyomást helyeznek más programok büdzséjére.

Boc azért veszített uniós pénzt, mert nem kezelte jól az európai közbeszerzést

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervbe bekerült egyik legnagyobb beruházás, a kolozsvári metró már két évvel ezelőtt elveszítette ezt a finanszírozási forrást. A PNRR negyedik, fenntartható közlekedéssel foglalkozó komponense a Kolozsvárra tervezett, 2,6 milliárd eurós metróberuházás költségvetésének több mint 10 százalékát fedezte volna.

Ezt a fenntartható közlekedést célzó komponenst a szállításügyi minisztérium koordinálja.  A kolozsvári metró országos szintű projektként jelent meg a PNRR-ben, de az Emil Boc vezette kolozsvári városháza bonyolítja le. 

A város 2022 legvégén, december 29-én szerződött a minisztériummal a metró megépítésének teljes, 2,6 milliárd eurót kitevő összegére, amelyből 300 millió lej a PNRR-ből érkezett volna. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság kifizesse ezt az összeget Romániának, a metrónak majdnem a felét kellett volna megépíteni 2026 augusztusáig: 9,1 kilométert a 21-ből, illetve 9 metróállomást a 19-ből. Ettől a forrástól azonban az ország büdzséje még azelőtt elesett, hogy a kivitelező megejtette volna az első kapavágást.

A Boc vezette helyi adminisztráció ugyanis akkorát hibázott,

hogy az Európai Bizottság úgy döntött, ezt a metróprojektet nem szeretné a PNRR-ből finanszírozni. A közbeszerzést a metróépítésre a kolozsvári városháza még 2022 márciusában kiírta, eredetileg 1,2 milliárd eurós összegre TVA nélkül. Bő egy évvel később, 2023 májusában fogadta el egy négy cégből álló, a török Gülermak vezette társulás ajánlatát, de ekkorra már TVA nélkül is 1,7 milliárd euróra emelte a metróépítés büdzséjét.

A cégtársulással 2023 májusában aláírta a tervezési és kivitelezési szerződést a török, egy évvel később pedig a Kolozs megyei tanács kiállította az építkezési engedélyt. Még épp időben ahhoz, hogy a 2024 júniusi választási kampányban Emil Boc, Nicolae Ciucă, Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu bemutathassa, hogyan lapátol egy halom földet, amit előzőleg egy kotrógép hányt oda az egyik Szászfenesre tervezett metróállomás helyszínének gondosan lekavicsozott részére.

Két hónappal később az a Sabin Sărmaș dobta be a hírt a köztudatba, hogy a metró elesett a PNRR-finanszírozástól, aki nem tudta legyőzni Emil Boc-ot a polgármesterválasztáson 2024. június 9-én, pár nappal a nagy lapátolás után. Az akkor képviselő Sărmaș saját kormányzati forrásaira hivatkozva állította, hogy a kolozsvári metró közbeszerzési hibák és a kivitelezés lassúsága miatt esik ki a PNRR-ből.

Hogy pontosan milyen hibát vétett a kolozsvári adminisztráció,

azt az Economedia derítette ki, és írta meg 2024 októberében. A lap megszerezte az Európai Bizottságnak azt a levelét, amelyben elmagyarázza a román kormánynak, miért nem hagyott jóvá bizonyos kifizetéseket a PNRR-ben. 

A cikk szerint az EB összevetette a metró közbeszerzési eljárását a romániai SEAP-ban és az uniós közbeszerzési platformon, és akkora eltéréseket tapasztalt, hogy megvonta a támogatást ettől a beruházástól. Míg a SEAP-ban, a hazai közbeszerzési platformon kilencszer módosította a kiírást a kolozsvári városháza, addig az uniós platformon csak öt módosítást tüntetett fel: azt, hogy ötször tolta ki az ajánlattevés határidejét. 

Azt azonban ott nem tette közzé idejében, hogy a metróépítés összegét 1,2 milliárd euróról 1,7 milliárdra emelte, és nem is hosszabbította meg ilyen mértékben az ajánlattevés határidejét. Az EB azt állítja, a kolozsvári városháza a határidő előtt mindössze két héttel emelte meg a kiírás összegét 30 százalékkal, és a minimumkövetelményeken is módosított. 

A SEAP-ban a módosítást Kolozsvár úgy oldotta meg, hogy felfüggesztette a közbeszerzést, de ez nem látszott az uniós platformon is. Az EB szerint az uniós szabályok ilyenkor azt írják elő, hogy az ajánlatkérő kezdje újra az egész közbeszerzési eljárást az új követelményekkel annak érdekében, hogy aki szeretne, az méltányos versenyfeltételek mellett tudjon ajánlatot tenni a meghirdetett munkálatokra.

Tavaly nyáron aztán egyértelművé vált, hogy a kolozsvári metró elesik a PNRR 300 millió eurójától azokkal a projektekkel együtt, amelyekről már akkor látszott, hogy képtelenség befejezni 2026 augusztusáig. 

Ennek ellenére Emil Boc polgármester nem vállalt felelősséget 

sem a kivitelezés késlekedése, sem az elhibázott közbeszerzés miatt. Az előbbiről a Euronews-nak azt nyilatkozta, kizárólag a kormány döntése, hogy bent tartja-e metróprojektet a PNRR hitelkeretében. 

Az uniós közbeszerzési platformon vétett hibát sem ismerte el, arról két, egymásnak némileg ellentmondó állítást tett 2025 júlliusában. Egyrészt a technikára fogta, szerinte a SEAP nem szinkronizálódott az uniós közbeszerzési platformmal. Másrészt azt mondta, hogy amit a városháza közölt a SEAP-on, azt elküldte az Európai Unió Hivatalos Lapjának is, de az nem jelzett vissza nekik, hogy gond lenne a közbeszerzés meghirdetésének módjával.

A szállításügyi minisztérium már 2024 októberében azt közölte, hogy a zöld kötvényekből fogják fedezni a metróépítés addigi kiadásait. Emil Boc csak 2025 augusztusában mondta ki, hogy a PNRR nem az egyedüli uniós forrás, amiből finanszírozhatják a metróépítést, és decemberben azt, hogy biztosan nem a PNRR-ből fogják fedezni.

A kolozsvári metró kivitelezése a városháza saját kimutatása szerint 2026 augusztusában 2,55 százalékon áll.

Az Átlátszó Erdély ebben a cikkben mutatta ki, hogy a metró Kolozsváron épp a PNRR-s finanszírozásra történt hivatkozással előzte meg az olcsóbb és egyszerűbb HÉV ötletét, és hogy miért nem stimmelnek azok a becsült utasszámok, amelyre a metrót alapozzák a megvalósíthatósági tanulmányban.

340 millió euró úszott el meg nem épült gátakon

A kormány azt tervezte, hogy a PNRR-ből fog felújítani 20 vízgyűjtő gátat, és felújítani, illetve megépíteni 20 vésztározót és több mint 500 kilométernyi árvízvédelmi töltést. Végül egyetlen vízgyűjtő és egy vésztározó maradt, több százmillió euró elveszett, az árvízvédelmi vonalak pedig nem készültek el.

Az árvízkockázatot a PNRR 1-es, vízgazdálkodási komponensében csökkentette volna a kormány az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházásokként. A Román Vizügy Országos Igazgatósága (ANAR) 340 millió euró értékű beruházási tervet dolgozott ki. A program része volt a meglévő víztározók víztároló berendezéseinek digitalizálása és automatizálása, valamint az árvízvédelmi töltések, gátak és vésztározók felújítása.

 A befejezési határidő 2026 júniusa volt. 2025 júniusában több projekt még csak a közbeszerzési szakaszban tartott, a PNRR minden egyes újratárgyalásával pedig újabb beruházások kerültek le a listáról. 2025 novemberére az eredetileg 510 kilométernyi árvízvédelmi vonal, 20 gát és 20 vésztározó helyett már csak két beruházás maradt: a lesi víztározó gát, amelyet nemrég hivatalosan is átadtak, valamint a szalárdi vésztározó. A teljes PNRR-s beruházási listáról egyedül ezeket fejezték be.

A beruházások jelentős részét már 2025-ben levették az eredeti PNRR-listáról. „Az építőanyagok és az energia drágulása, valamint a piac blokkoltsága miatt, ami a nyilvános közbeszerzéseken – mind a SEAP, mind a JOUE platformján – 2023-ban tapasztalt ajánlathiányban mutatkozott meg, a PNRR-t újratárgyalták az Európai Bizottsággal” – közölte a vízügy. Ez eredetileg 46 millió euró értékű beruházáscsökkentést jelentett a gátak és vésztározók felújítására szánt programban.

„Lesznek olyan projektek, amelyek nem haladtak előre, és sajnos le kell majd mondanunk róluk” – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter 2025-ben. „Vannak projektek, amelyek elbuktak. A vízügynél erre konkrét példa a gátak és töltések esete. Ezeknek a beruházásoknak jelentős része ma sem haladt előre” – tette hozzá a miniszter.

2025 júniusában az ANAR arról tájékoztatott bennünket, hogy az árvízvédelmi töltések felújítását célzó projektek közül – összesen 13 beruházás, amelyekkel a 408 kilométeres célértéket kellett volna elérni – mindössze háromnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói. Ezek összesen 148 kilométernyi gátat érintettek. 

A meglévő vésztározók felújítására vagy újak kialakítására irányuló 13 projekt közül mindössze hatnak voltak jóváhagyva a műszaki-gazdasági mutatói, összesen nyolc vésztározó felújítására. A többi projekt a jóváhagyás különböző szakaszaiban volt.

A PNRR vízgazdálkodási komponensének szükségességéről szóló dokumentum szerint a Romániában 1990 előtt épített víztározók több mint 75 százaléka csak korlátozottan működik. A dokumentum a Világbank 2018-as jelentésére hivatkozva három fő hiányosságot emel ki, amelyek a víztározók biztonságát veszélyeztetik: a jelentős és veszélyes szivárgásokat, a víztározókban zajló feliszapolódási folyamatot, valamint a hidromechanikai berendezések elhasználódását.

A dokumentum „jelentős szerkezeti hiányosságokról” is beszél az alapozások, a szigetelési és vízelvezető rendszerek, valamint az elavult hidromechanikai berendezések esetében. „Veszélyes természeti jelenségek bekövetkezése vagy az üzemeltetés következtében kialakuló incidensek, illetve balesetek esetén a veszélynek kitett lakosság számát 550 ezer főre becsülik” – figyelmeztet a dokumentum.

Öt olyan víztározót nevez meg, amely sürgős beavatkozást igényel: Siriu (Buzău megye), Les (Bihar megye), Úzmező (Bákó megye), Valea de Pești (Hunyad megye) és Dridu (Ialomița megye). Arról, hogyan védi az állam a lakosságot az árvizektől, a Context.ro írt részletesen.

Hidrogénvonatokat vásároltunk üzemanyag-ellátás és PNRR-pénz nélkül

A PNRR egyik legnagyobb finanszírozott projektje, 12 hidrogénvonat beszerzése elveszítette a finanszírozását, miután a vonatok beszerzésére kiírt közbeszerzést többször is eredménytelenül zárták le, mert a hatóságok egyetlen megfelelő ajánlatot sem kaptak.

A finanszírozást 2026-ban vonták meg, miközben a Vasúti Reformhatóság (ARF) még a legutóbbi közbeszerzésre beérkezett ajánlatokat vizsgálta. Az ARF végül 1,61 milliárd lejért megvásárolta a vonatokat.

A közbeszerzést a Siemens Mobility román, német és osztrák cégéből álló konzorcium nyerte: A vonatok leszállításáig az ARF-nek egy hidrogénszolgáltatót is találnia kell, amelyet új közbeszerzés keretében választ ki. A hatóságok azonban jelenleg még nem tudják, honnan biztosítsák a vonatok feltöltéséhez szükséges zöldhidrogént. Az ARF szerint a Siemensnek kötelessége „technikai segítséget nyújtani a hidrogén-ellátási szolgáltatásokhoz”.

Emil Voinea, a Siemens Mobility Romania vezérigazgatója a Club Feroviarnak adott, idén májusi interjújában hangsúlyozta, hogy a vállalat feladata csupán a vonatok leszállítása, a hidrogénellátás pedig a román hatóságok problémája.

„A szerződéses feltételeknek megfelelően kizárólag az ARF, illetve a vonatokat üzemeltető vállalatok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogyan oldják meg a hidrogénellátást, a Siemens Mobility által rendelkezésre bocsátott specifikációk betartásával” – mondta Emil Voinea.

Az első vonatokat várhatóan 2028 augusztusától szállítják le. Jelenleg az ARF és a beszállító még arról egyeztet, milyen legyen a vonatok belső kialakítása. Egyelőre az sem világos, hogy milyen pénzből fizetik majd ki őket. „A tervek szerint a szerződés finanszírozását a Közlekedési Program keretében elkülönített pénzügyi források biztosítják” – közölte az ARF augusztus végén.

142 millió euró gurult el nem létező bicikliutakon

Kerékpárral Nyugaton néven a Temes Megyei Tanács Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyével partnerségben 142 millió euró értékű, 1729 kilométeres kerékpáros útvonal-hálózat kiépítésére kapott finanszírozást.

A műszaki előkészítés során az útvonalat felülvizsgálták és kibővítették: a Temes Megyei Tanács 2024-ben arról tájékoztatott, hogy a négy kedvezményezett partner által összegyűjtött adatok alapján – részben a kisajátítások elkerülése, részben az útvonal vonzerejének növelése érdekében – a hálózat hossza 1856 kilométerre nőtt.

A projekt a műszaki-gazdasági dokumentáció elkészítéséig jutott. 2024-ben szerződést kötöttek az Eurocerad International kft-vel a DALI-elemeket is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, áfa nélkül 18,7 millió lej értékben. 2025-ben jóváhagyták a projekt műszaki-gazdasági dokumentációját.

2025 augusztusában a Temes Megyei Tanács a munkálatok tervezésére és kivitelezésére is kiírta a közbeszerzést, hét részre bontva. A közbeszerzési dokumentáció azonban egyértelműen kimondta, hogy a „PNRR keretében történő finanszírozás leállítása” miatt a szerződések odaítélése új finanszírozási forrás azonosításától függ.

A projekt PNRR-ből való kivételének, illetve felfüggesztésének oka a kivitelezés elégtelen előrehaladása és az volt, hogy a munkálatokat nem lehetett volna a PNRR menetrendjén belül befejezni – nem pedig az, hogy lemondtak volna az infrastruktúra megépítéséről.

A projektet jelenleg a Krassó-Szörény Megyei Tanács hivatalosan „felfüggesztett projektként” jelöli, a fejlesztési minisztérium dokumentumaiban pedig „egyoldalúan megszüntetettként” szerepel. Egyelőre nem találtunk olyan hivatalos határozatot vagy nyilatkozatot, amely megerősítené, hogy a „Kerékpárral Nyugaton” projektet más finanszírozási forrásra helyezték volna át.

A Temes Megyei Tanács az Átlátszó Erdélynek küldött válaszában azt írta, hogy a projektet „befolyásolták, de nem blokkolták” a közbeszerzési óvások, valamint az útvonalak módosítása a kisajátítások elkerülése érdekében. Bár a hatóságok meg akarták építeni a kerékpárutakat, a fejlesztési minisztérium 2025 novemberében úgy döntött, hogy megszünteti az uniós finanszírozást és lezárja a projektet. Loredana Lungu, az intézmény szóvivője szerint a projekt továbbra is életképes, ha találnak más forrást a kerékpárutak megépítésére, a műszaki dokumentáció pedig a jövőben újra felhasználható.

Így nem védjük a 250 védett területet

A Cristian Ghinea volt miniszter által kidolgozott PNRR célul tűzte ki legalább 250 védett természeti terület jóváhagyott kezelési tervének aktualizálását. A beruházás a PNRR visszafizetendő finanszírozási komponensében szerepelt, vagyis hitelből finanszírozták volna, 120 millió euró értékben.

A Környezetvédelmi Minisztérium 2023 augusztusában írta alá a finanszírozási szerződést a Védett Területek Országos Ügynökségével (ANANP). Az MMAP 2024 júniusában jelölte ki a végrehajtó ügynökségként, majd két hónapra rá megszüntette. Az ANANP Daniel Fechet miniszter döntése nyomán egyesült az Országos Környezetvédelmi Ügynökséggel (APM). 

A kormány csak 2025 áprilisában állapította meg az így létrejött Országos Környezet- és Védett Területek Ügynökségének szervezeti és működési szabályait, vagyis az új struktúra csak nyolc hónap után válhatott egyáltalán működőképessé.

A projekt a gyakorlatban lassan haladt. A minisztériumnak a beruházáshoz kidolgozott útmutatója kifejezetten azonosítja a kezelési tervek kidolgozásának és aktualizálásának piacán fennálló problémákat: kevés, korlátozott kapacitású gazdasági szereplő, elakadások a kidolgozás, aktualizálás és jóváhagyás folyamatában, és ennek következtében „a PNRR-finanszírozás elvesztésének jelentős kockázata”. A dokumentum szerint a 250 kezelési terv elkészítésének határideje 2026. június 30. volt.

2025 októberében a minisztérium a PNRR újratárgyalásakor mutatta be a projekt helyzetét. Akkor már több mint 128 millió euró összértékű finanszírozási szerződés volt érvényben. A projektet ugyanakkor ekkor kivették a PNRR-ből, és nem találtunk olyan döntést, amely más finanszírozási forrást jelölt volna meg.

A Neamț megyei kórháztól elvették az uniós százmilliókat

Neamț megye lakói egy új, 326 millió euró értékű megyei kórházban kaphattak volna ellátást. A költségek kétharmadát uniós forrásból fedezték volna, a dokumentumok szerint azonban a fennmaradó 30 százalékhoz nem jelöltek meg finanszírozási forrást. Két évnyi érdemi előrelépés nélkül a Megyei Tanács bejelentette, hogy a kórházat az Egészségügyi Egységek Infrastruktúrájába történő Nemzeti Beruházási Program (PNIIUS) közpénzalapjából építik meg.

A PNIIUS keretében a beruházás finanszírozása csaknem teljes egészében biztosított. A Neamț Megyei Tanácsnak mindössze 0,5 százalék alatti részt kell vállalnia, ami körülbelül 1,5 millió eurót jelent.

A Neamț Megyei Tanács válaszában azt írta, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2025 novemberében értesítést küldött a PNRR-finanszírozás egyoldalú megszüntetéséről. Az intézmény ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a projekt teljes értéke jogosult finanszírozásra a PNIIUS keretében.

A váradi kórház elveszítette a PNRR-pénzt, de 7 millió euróval drágább lett

A forradalom utáni első állami, nulláról és PNRR-forrásból felépülő 326 ágyas kórház kellene kiszolgálja a Bihar megyeieket. 2023 decemberében Nagyvárad önkormányzata 135 millió euró értékű finanszírozási szerződést írt alá az új fertőző betegségek és tüdőgyógyászati kórházra. Alig három évvel később a projekt kikerült a PNRR-ből, mert nem tudták tartani a kivitelezés és az elszámolás szigorú határidejét.

A helyi hatóságok által csak 2026 júliusának végén jóváhagyott kényszermegoldás az volt, hogy a beruházást áthelyezték az Egészségügyi Program 2021–2027 keretébe. 

A tervezési kudarc azonban magasabb számlával is járt: a beruházás teljes új értéke 142 millió euróra nőtt, a város teljes hozzájárulását pedig körülbelül 10 millió euróra becsülik. A polgármesteri hivatal az árkülönbséget azzal indokolta, hogy szükség volt „az új előírásokhoz való igazításra és a költségek aktualizálására”.

Bár a munkatelepet hivatalosan csak 2024 szeptemberében nyitották meg, a helyi közigazgatás a bürokráciára hárítja a felelősséget, és a PNRR-pénz elvesztését egyszerű technikai átcsoportosításként mutatja be. „A közbeszerzési eljárások, az ezek során benyújtott óvások, valamint a beruházás rendkívül nagy mérete miatt már nem tudtuk tartani a munkálatok PNRR keretében történő befejezéséhez szükséges határidőt” – mondta Florin Birta polgármester Nagyvárad önkormányzatának hivatalos oldalán.

Az új egészségügyi komplexum megépítése félúton jár, a több mint 27 millió euró értékű orvosi felszerelések közbeszerzései még folyamatban vannak. „Jelenleg a kórház épületeinek szerkezete 100 százalékban elkészült. Összességében a kórház készültségi foka jelenleg körülbelül 50 százalék” – közölte a polgármester a városháza hivatalos oldalán.

A polgármester ugyanott új határidőt is bejelentett a kórház megnyitására: 2027 vége vagy 2028 első fele.

Valami bűzlik a digitalizált ökoszigetek körül

190 millió eurót veszítettünk el, amelyből a romániai városokat digitalizált hulladékgyűjtő szigetekkel szerelték volna fel. A konténerekbe a hulladékot öt külön kategóriában gyűjthetjük, már ahol felszerelik őket: vegyes háztartási, biológiailag lebomló, műanyag és fém, papír és karton, valamint üveg hulladékra szelektálhatjuk. 

A végső cél az volt, hogy a hatóságok pontos képet kapjanak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról. A konténerek csak kártyával nyithatók, és adatokat szolgáltatnak a begyűjtött hulladék mennyiségéről és típusáról, valamint arról is, kik helyezik el a hulladékot bennük.

2024 szeptemberéig 7000 digitalizált ökoszigetet, 2026 júniusáig pedig legalább 13 752 ökoszigetet kellett volna telepíteni 260 millió euróból. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a hat hónapos késést a közbeszerzések megóvása okozta. 2025 áprilisában mindössze 2800 ökoszigetet vettek át a települések. A késések miatt a projekt végül elveszítette finanszírozásának 70 százalékát.

Az Európai Bizottsággal folytatott újratárgyalás után az ökoszigetekre 72 millió eurós költségvetés maradt. Az új cél pedig 5000 ökosziget lett 2026 júniusáig. „A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium teljesítette a PNRR új, jelentősen csökkentett célértékét. Országos szinten a PNRR keretében 5091 ökosziget készült el” – nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Egyes városok, köztük Nagyvárad, 2024-ben leállították az ökoszigetek telepítését. A tervezett 375-ből mindössze 100-at helyeztek üzembe. A városháza azután állította le a telepítést, hogy problémákat észlelt a kártyás nyitó-záró rendszerrel.

Megpróbáltuk megtudni a Környezetvédelmi Minisztériumtól, hány romániai önkormányzat tapasztalt még problémákat az ökoszigetekkel. „A nagyváradi ökológiai konténerek helyzetével kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium nem rendelkezik információval a digitalizált ökoszigetek működéséről vagy az érintett termékek szállításának leállításáról” – közölte a minisztérium, amely szerint a szerződések lebonyolításáért az önkormányzatok felelősek.

A nagyváradi hatóságok ugyanakkor azt mondták, hogy tájékoztatták a minisztériumot a telepítés leállításáról, és 2024 decemberében elküldték a problémák listáját is. Nagyvárad önkormányzata egy új, továbbfejlesztett ökosziget-modellt is tesztelt. 

A kórház, ahol az egész PNRR-t bejelentették: Make It Real

2021 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházból Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Klaus Iohannis, Románia elnöke és az akkori miniszterelnök, Florin Cîțu bejelentette, hogy zöld utat kapott Románia PNRR-je.

„A COVID–19-járvány nagyon világosan megmutatta, hogy az egészségügyi rendszer sérülékenysége mélyreható hatással van a gazdaságra, a kormányokba vetett bizalomra és a társadalmi kohézióra. Ezért az egészségügyi beruházások a terv meghatározó pillérét jelentik. A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház, amelyet most von der Leyen elnök asszonnyal együtt meglátogattam, jól példázza azt a hozzájárulást, amelyet az uniós források a romániai kórházi infrastruktúra korszerűsítéséhez nyújtanak. E források felhasználásával a betegek minőségi ellátásban és a terület legkorszerűbb technológiáiban részesülhetnek” – mondta Iohannis elnök az Európai Bizottság elnökének látogatása alkalmából.

Öt évvel később a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház A1-es és A4-es szárnyának bővítését, valamint külső parkolók kialakítását célzó, 168 millió euró értékű projektet – amelyből 134 millió euró lett volna uniós forrás – kivették a PNRR-ből, és a finanszírozási szerződés felmondásának eljárása alatt áll – közölte a Beruházási és Európai Projektek Minisztériuma.

2022-ben a kórház városrendezési bizonylatot kért, a főváros polgármestere, Nicușor Dan azonban megtagadta annak kiadását, mert a G4media szerint az egészségügyi intézmény védett területen helyezkedett volna el, ahol PUZ-ra, vagyis övezeti városrendezési tervre volt szükség. A projektet 2022 májusában oldották fel, amikor a PNL-PSD-s önkormányzati képviselők megszavazták az Általános Városrendezési Terv (PUG) régi szabályzatának módosítását. Eszerint Bukarestben a kórházakat közvetlen engedélyezéssel is bővíteni lehetett vola, előzetes PUZ-jóváhagyás, valamint a beépítési magasságra és a telek beépíthetőségére vonatkozó korlátozás nélkül, védett területeken is – írta a G4media.

A szavazás előtt a liberálisok azzal bírálták Nicușor Dant, hogy akadályozza a projektet, és emiatt elveszhetnek a PNRR-források. Nicușor Dan azt válaszolta, hogy a fővárosi önkormányzat valójában támogatta a projektet.

„Nem akarom elhinni, amit hallok. Vagyis mindezek a kritikák a végrehajtó hatalommal szemben, amely minden támogatást megadott ehhez a projekthez, és megmutatta önöknek, hogy melyek a jogszerűtlenség elemei” – mondta Nicușor Dan a bukaresti önkormányzat 2022. április 28-i ülésének jegyzőkönyve szerint.

2023 októberében közbeszerzést írtak ki a tervezésre és kivitelezésre, 428 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást 2024 augusztusában törölték, mert az érdeklődő cégek által benyújtott pontosítási kérelmek nyomán olyan hibákat és hiányosságokat találtak az ajánlati dokumentációban, amelyeket már nem lehetett kijavítani – derült ki a SEAP adataiból.

2024 októberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház újabb közbeszerzést írt ki a tervezésre és kivitelezésre, 363 millió lej, áfa nélkül értékben. Az eljárást később törölték, miután az Egészségügyi Minisztérium értesítést küldött a finanszírozási szerződés egyoldalú megszüntetéséről, és nem sikerült más finanszírozási forrást találni – derül ki a SEAP 2026 márciusi értesítéséből. A törlésre vonatkozó értesítésben a kormány 2025-ös 41-es sürgősségi rendeletére is hivatkoznak. A sürgősségi rendelet szerint a 30 százalék alatti megvalósítási arányú projekteket 2026 végéig felfüggesztik, ha nem kezdődnek meg a munkálatok.

A második közbeszerzést megóvták. Öt cégcsoport nyújtott be ajánlatot a közbeszerzési szerződés elnyerésére. A Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) 2025 februárjában helyt adott az egyik ajánlattevő, a Concrete & Design Solutions SRL jogorvoslati kérelmének, és kötelezte a fővárosi kórházat az ajánlati dokumentáció kijavítására. A Concrete & Design Solutions SRL annak a konzorciumnak is tagja, amely a konstancai új „Anya és Gyermek” kórház építésén dolgozik. Ez egy elbukott PNRR-projekt, amelyet továbbra is uniós forrásból finanszíroznak, és amelynek jövőre kellene elkészülnie. Az Info Sud-Est részletesen beszámolt a konstancai projekt alakulásáról.

2025 szeptemberében a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítése is szerepelt azoknak a projekteknek a listáján, amelyek elveszítették PNRR-finanszírozásukat a kormány által elfogadott memorandum nyomán. A finanszírozási szerződést egyoldalúan megszüntették.

A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház bővítésének projektje egy új, három épületrészből álló épület megépítését tartalmazta. A projektben 150 felszíni parkolóhely kialakítását is tervezték.

A bővítés részei:

• új sürgősségi betegellátó egység, 12 kisebb és súlyosabb sürgősségi esetek ellátására szolgáló ággyal, valamint 12, kritikus és nem kritikus betegek megfigyelésére szolgáló ággyal, politrauma-ellátóval, vizsgálószobákkal, CT- és röntgenberendezéssel, valamint ultrahanggal;
• 34 ágyas gasztroenterológiai osztály;
• 11 vizsgálóhelyiség;
• önálló műtőblokk öt műtővel, sterilizálóval, valamint műtét előtti és utáni részleggel;
• 26 ágyas intenzív terápiás (ATI) osztály;
• 48 ágyas ortopédiai osztály, két műtővel;
• kardiovaszkuláris sebészeti, kardiológiai, gasztroenterológiai, belgyógyászati és általános sebészeti osztályok, egyenként 20 ággyal;
• 14 ágyas urológiai osztály.

Az új „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház már a kezdetektől a PNRR feketelistáján volt

Bár a projektet 2023 januárjában jogosultnak nyilvánították PNRR-finanszírozásra, ahogy azt a Belügyminisztérium közleményben bejelentette, a 2 milliárd lejes teljes költségvetésű beruházás – ebből 1 milliárd lej uniós forrás – már 2023 szeptemberében felkerült a finanszírozást elveszíteni készülő projektek feketelistájára. Az Egészségügyi Minisztérium akkor hat olyan projekt PNRR-finanszírozásból való kivételét javasolta, amelyeket a megvalósítás szempontjából „magas kockázatúnak” minősítettek – derül ki az Economedia és a G4Media által megszerzett dokumentumból.

Ennek ellenére 2023 decemberében már bejelentették a finanszírozási szerződés aláírását, Marcel Ciolacu (PSD) miniszterelnök pedig az akkori ünnepségen arról beszélt, hogy reméli, 2024 februárjában elkezdődnek a munkálatok.

Hivatalosan azonban a PNRR-finanszírozási szerződést 2024. január 18-án írták alá – derül ki a Belügyminisztérium adataiból. Január 29-én 1,2 milliárd lej, áfa nélkül értékben aláírták a tervezési és kivitelezési szerződést a CCN ALTYAPI YATIRIMLARE VE INSAAT ANNONIM SIRKETI (vezető) és a CNN YATIRIM HOLDING ANONIM SIRKETI (társ) alkotta konzorciummal.

A török CCN Altyapi Yatirimlare VE Insaat Annonim Sirketi más romániai kórházak építésében is részt vesz: a iași-i Regionális Sürgősségi Kórházéban, valamint két kolozsvári beruházásban: a kezdetben PNRR-ből finanszírozott, jelenleg a Kolozs Megyei Tanács forrásaiból épülő gyermekkórházéban, illetve az uniós forrásból finanszírozott Regionális Sürgősségi Kórház építésében.

Csak egy évvel később, 2025. január 17-én adták ki a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasítást – tájékoztatott a Belügyminisztérium. A projekt befejezési határideje 2026. június 30. volt.

2025 szeptemberében a román kormány bejelentette azon kórházak listáját, amelyeket már nem lehet PNRR-forrásból finanszírozni. Ezeket az Egészségügyi Program uniós forrásaira helyezték át. A listán szerepelt a „Prof. Dr. Dimitrie Gerota” kórház is. 

„Megállapodtunk abban, hogy azokat a kórházak építését, korszerűsítését és felszerelését célzó projekteket, amelyek 36 százalékban sem készültek el, átkerülnek az Egészségügyi Program keretében vissza nem térítendő európai forrásból finanszírozható projektek listájára” – mondta Ilie Bolojan miniszterelnök.

2026. március 27-én aláírták az Egészségügyi Program keretében létrejött finanszírozási szerződést, amelynek teljes értéke 2 milliárd lej. 2026 júniusában a munkálatok fizikai készültsége körülbelül 40 százalék volt a Belügyminisztérium szerint.

A projekt szerint az egészségügyi intézményben 400 ágy szolgálja majd a folyamatos fekvőbeteg-ellátást, 40 ágy a nappali kórházi ellátást, 50 pedig az aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátást, vagyis összesen 490 ágy.

„Az új egészségügyi intézmény három, eltérő magasságú épületrészből áll majd, amelyekhez egy különálló műszaki épület is csatlakozik. A kórház európai színvonalú, integrált és multidiszciplináris szolgáltatásokat nyújt majd – a kivizsgálástól és diagnózistól a kezelésig –, mind az akut betegségek, mind a krónikus betegségek rehabilitációja és utógondozása terén. A betegek hatékony és biztonságos egészségügyi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, miközben csökken a diagnózis felállításához szükséges idő és a költségek” – közölte a Belügyminisztérium.

20 elektromos motorvonat is kigurult a PNRR-ből

A Vasúti Reformhatóság 919 millió lejből, amelyből 558 millió lej uniós forrás volt, 20 interregionális elektromos motorvonat beszerzését tervezte. A 2021-ben indított projektet végül szintén kivették a PNRR-ből.

2022 nyarán a Vasúti Reformhatóság (ARF) csaknem félmilliárd euró értékű közbeszerzést írt ki, ősszel azonban törölték az eljárást, mert az öt érdeklődő vállalat közül egyik sem nyújtott be ajánlatot.

2022 novemberében új közbeszerzést írtak ki, 2023 decemberében pedig szerződést kötöttek a lengyel POJAZDY SZYNOWE PESA BYDGOSZCZ SPÓŁKA AKCYJNA vállalattal.

A PNRR-finanszírozási szerződést 2023 áprilisában írták alá – derül ki a Vasúti Reformhatóság tájékoztatásából. A projektet a PNRR-ből és az állami költségvetésből, vagyis a szállításügyi minisztérium költségvetéséből finanszírozták volna. A projekt teljes értéke 919 millió lej, ebből 558 millió lej uniós forrás. „A projekt megvalósítási időszaka 60 hónap. A jogosultsági szabályoknak megfelelően a projekt tevékenységei 2021 novemberében kezdődtek, és 2026. december 30-ig tartanak” – közölte az ARF.

2024 májusában a lengyel vállalatot az ajánlat újraértékelése után is megerősítették a szerződés nyerteseként. Az újraértékelést a Bukaresti Ítélőtábla rendelte el az Alstom jogorvoslati kérelme nyomán.

A minisztérium az ARF-en keresztül a lengyel vállalattal a Közbeszerzési Jogorvoslati Tanács (CNSC) számára kedvező döntése alapján kötötte meg a szerződést. Az Economedia szerint a szerződés aláírása a közigazgatási jogorvoslati döntés után „kötelező” volt, és nem várták meg, hogy az ügyben esetleg további óvást nyújtsanak be a Bukaresti Ítélőtáblához.

2025 májusában az ARF további kilenc elektromos motorvonatot vásárolt a lengyelektől, amelyek így a már megvásárolt 20 szerelvényhez csatlakoztak. A kilenc elektromos motorvonatot a Modernizációs Alapból finanszírozzák – közölte az ARF. A Modernizációs Alap egy másik európai finanszírozási eszköz.

2026 januárjának végén aláírták az első elektromos motorvonat leszállítási határidejére vonatkozó kiegészítő szerződést – írja az ARF.

2026 áprilisában megszűnt a PNRR-finanszírozási szerződés, és aláírták a Modernizációs Alapból származó finanszírozási szerződést.

Ciprian Șerban (PSD) közlekedési miniszter ekkor azt jelentette be, hogy már 2026-tól fokozatosan forgalomba állítják az új elektromos motorvonatokat „az ország történelmi régióit összekötő stratégiai útvonalakon: Kolozsvár – Segesvár – Brassó; Kolozsvár – Gyulafehérvár – Simeria – Târgu Jiu – Craiova; Brassó – Ploiești – Buzău – Focșani – Bákó – Pașcani – Iași / Suceava; Galați – Brăila – Konstanca – Mangalia, valamint Bukarest – Călărași között”.

„Ahogy befejeződnek a jelenleg folyamatban lévő villamosítási munkálatok, a vonatok további, a regionális mobilitás fejlesztése szempontjából alapvető útvonalakon is közlekednek majd: Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó és Kolozsvár – Craiova – Calafat” – tette hozzá a miniszter.

Ugyancsak 2026 áprilisában megtörtént az egyik elektromos motorvonat előzetes átvétele a bukaresti Obor vasútállomáson. Az ARF szerint 2026 januárja és júliusa között további elektromos motorvonatok előzetes átvételét is elvégezték.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan az ARF 62 új, rövid távú (Regio) elektromos motorvonatot is beszerez. Ezt a szerződést is a lengyel PESA nyerte. A projektet uniós forrásból és az állami költségvetésből finanszírozzák, teljes értéke 2,7 milliárd lej.

2026 augusztusának elején az ARF bejelentette, hogy az első öt regionális elektromos motorvonatot átadták a CFR Călători vasúttársaságnak, és megkezdték a közlekedést az alábbi útvonalakon:

• Bukarest Északi pályaudvar – Brassó;
• Bukarest Északi pályaudvar – Konstanca;
• Bukarest Obor – Konstanca;
• Fetești – Konstanca.

Augusztus végén az ARF arról is beszámolt, hogy átadta az első négy regionális elektromos motorvonatot a Transferoviar Călători társaságnak.

Mindkét új elektromos motorvonatok szállítására vonatkozó projektet uniós forrásból finanszírozzák, azonban eredetileg csak az egyik szerepelt a PNRR-ben. A 62 regionális elektromos motorvonatra vonatkozó projektet nem a PNRR finanszírozta. A 20 interregionális vonatra vonatkozó projekt szerepelt a PNRR finanszírozási listáján, később azonban áthelyezték a Modernizációs Alapba.

A cikket összeállító csapat:
Riporterek: Szabó Tünde, Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély); Tudor Chiriac, Cristian Moroșanu (Monitorul de Botoşani), Gabriel Mateescu, Petruț Iacob (Info Sud-Est), Georgiana Anghel (Context.ro)
Szerkesztő: Biro Attila
Tényellenőrzés: Iulia Stănoiu
Grafika: Gabriel Mateescu

Ez az anyag az Independent MediaColab: a gyakorlati közösségtől a cselekvési közösségig a médiában projekt keretében készült, amelyet a Civic Engagement Program finanszírozott, a Svájci Hozzájárulás támogatásával, az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából. Az anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi Svájc hivatalos álláspontját.

The post Szégyenlistánk Európában: milliárdokat veszítettünk a PNRR-ből a hozzá nem értés miatt. INTERAKTÍV TÉRKÉP 1622 bebukott projektről appeared first on Átlátszó Erdély.

• A 2,8 millió farm fele indulásból ki van zárva az állami és európai uniós támogatásokból, mert egy hektárnál is kevesebb területet művel.

• Az, hogy minden támogatás a művelt terület nagyságától függ, kimutathatóan növeli a közepes és nagy farmok számát és méretét. Ezzel együtt az évenként hozzájuk kerülő támogatások összegét is.

• Románia azt állítja magáról, hogy nem csak azért támogatja rengeteg közpénzzel a farmokat, hogy azok jövedelmezőbbé váljanak. A számok azonban nem ezt mutatják. Hanem azt, hogy egyre kevesebb gazda kap egyre több pénzt, a kisgazdák egyre kevesebb pénzt kapnak, a fiatal gazdákat még csak most kezdik igazán ösztönözni, és oda áramlik nagyon sok pénz zöld célokra, ahol alig kell tenni értük.

„Hé fiúk! amott ül egy túzok magában,
Orrát szárnya alá dugta nagy buvában;
Gunnyaszt, vagy dög is már? lássuk, fölrepűl-e?
Meg kell a palánkot döngetni körűle!”

Ezt a provokációt Toldi Miklós csoportos terrorizálására mindannyian ismerjük, Arany János elbeszélő költeménye kötelező olvasmányunk volt. Sokunk meg is tanult belőle részeket. Tudjuk, hogy itt a túzok madár metafora, tudjuk, hogy Toldi György az öccsét, Miklóst értette rajta. Csak azt nem tudjuk, hogy néz ki a túzok. Ez a nagytestű madár ugyanis a kihalás szélére került Romániában. Pedig még a huszadik század végén is gyakori látvány volt Nagyszalonta környékén, ahol Arany élt és írta a Toldit 180 évvel ezelőtt. 

Mezőgazdasági támogatás idézte elő, hogy a túzok ismét költsön Nagyszalonta mellett: egy szalontai nagygazda fantáziát látott a túzokvédelmi programban. 90 hektárnyi nem túl jó minőségű szántót gyepesített, és csak a madár költési időszaka után kaszálta. Az alaptámogatással együtt így hektáronként kétezer lejhez jutott, és ez már neki is megérte.

A Milvus Csoport évekig tartó erőfeszítése hatására az agrárminisztérium 2018-ban indította a túzokvédelmi programot. A Milvus biológusai egyre több madarat figyeltek meg a támogatott területen. A minisztérium 2024-ben még meghirdette ezt a támogatási vonalat, idén azonban már nem. A szalontai gazda, aki eddig igénybe vette, és büszke is volt rá, hogy nála lehetett túzokot látni, idén már őszi búzával vetette be a területet.

A többihez képest ez kicsi támogatási csomag volt, de megmutatta a romániai agrártámogatás legnagyobb problémáit: 

• kevés gazda tudta igényelni (19 településen hirdették meg, a magyarországi költőterületek mellett), 
• nagygazdáknak érte meg igényelni, 
• és anélkül szüntette meg a minisztérium, hogy erről egyáltalán értesítette volna a madárvédőket, akik szakmailag kidolgozták. 

Holott a Milvus rengeteg munkát fektetett abba, hogy gyepvédelmi javaslatai bekerüljenek Románia új agrárstratégiájába, válaszolta megkeresésünkre Nagy Attila biológus, a Milvus munkatársa.

Románia a 2007-es uniós csatlakozás óta 45 milliárd eurónyi közpénzt költött a gazdálkodók támogatására és vidékfejlesztésre. Ez az országba érkező uniós támogatás legalább 44 százaléka. Az uniós agrártámogatás ráadásul egyre több:

Az Európai Unió teljes költségvetésének mintegy negyedét teszi ki a gazdák támogatása, a Közös Agrárpolitika. A KAP fő célja olyan jövedelemkiegészítést adni a gazdáknak, hogy annak ellenére is műveljék a földet és élelmiszert termeljenek, hogy az időjárás és a klímaválság miatt folyamatosan ingadozik a termés, ráadásul máshol sokkal jobban keresnének. Még tíz éve is az uniós mezőgazdasági átlagjövedelem csak a negyven százalékát érte el az átlagjövedelemnek, 2022-re felkúszott az átlag hatvan százalékára. Romániára hatványozottan igaz, hogy a vidéki lakosság jóval szegényebb, mint a városi.

A KAP célja az is, hogy minél jobb minőségű és egészségesebb élelmiszert együnk úgy, hogy meg is tudjuk fizetni. Ezért kompenzálni igyekszik azt, hogy ízletes zöldséget, gyümölcsöt termelni kevesebb vegyszerrel bizony drágább. 2021-től pedig kifejezett célja a klíma- és környezetvédelem, ezért most sok pénzt szán talajkímélő művelésre, biodiverzitás megőrzésére, élőhelyek védelmére, visszaállítására.

Minden tagállamnak alapos tervet kellett kidolgoznia arra, hogy a hétéves költségvetési időszakokban mit szeretne elérni a Közös Agrárpolitikának ezekkel a milliárdjaival. Románia a 2014-2020-as költségvetési időszakra a PNDR rövidítésű vidékfejlesztési tervet, a 2023-2027-es időszakra a PNS rövidítésű Országos Agrárstratégiát dolgozta ki. 

Persze némi késéssel: a PNDR a kifizetések szintjén 2015-ben indult be, és még a 2023-as kifizetéseket is ennek a tervnek a büdzséje fedezte. Az új agrárstratégiát Románia 2022 végére készítette el, a nevében is szerepel a 2023-2027-es időszak. A 2024-es átmeneti év után az idei kifizetések zöme már ennek a stratégiának az egyes programjaiba illeszkedik.

Miért foglalkozzunk a mezőgazdasággal 

amellett, hogy szeretünk enni és vidéken kirándulni? Mert Románia szó szerint több mint fele mezőgazdasági terület. A 23,8 millió hektáros országból 14 millió hektár mezőgazdasági területnek számít, ebből 12,7 milliót tekintünk mezőgazdaságilag hasznosított területnek. 

Mert Romániában még mindig milliók élnek gazdálkodásból, miközben a szemünk előtt és gyökeresen alakul át az egész szektor. Tizenöt évvel ezelőtt a lakosok harmadának volt szerves köze a gazdálkodáshoz, most a lakosság negyedének. 

A 2010-es mezőgazdasági felmérés (agrárcenzus) 7,1 millió olyan személyt számolt össze, aki végzett valamilyen mezőgazdasági munkát. Közülük bő négymillióan évi száz napnál kevesebbet, tehát nem a gazdálkodás volt a fő elfoglaltságuk, de részt vettek a földművelésben. 2020-ban már csak 4,5 millióan gazdálkodtak úgy, hogy három millióan részmunkaidőben: évi száz napnál kevesebbet.

Az agrárszektor gépesítését, a vidék elnéptelenedését és elöregedését még jobban tükrözi az, hogy harmadára zuhant a szektorban ténylegesen munkát vállalók száma. Míg az összes romániai munkavállaló száma közel kilenc százalékkal csökkent 2013 és 2022 között, addig a mezőgazdaságban közel 66 százalékkal csökkent a számuk, áll ebben az agrárgazdasági tanulmányban, amely az ágazat 2013 és 2022 közötti teljesítményét foglalja össze. A mezőgazdaságban foglalkoztatott 2,5 milliós munkaerő tíz év alatt 878 ezer főre zsugorodott. 

Gyakran beszélünk (és írunk) az oktatásról vagy az egészségügyről mint össztársadalmi ügyekről. Mind jártunk iskolába, sokan tanítanak közülünk, sokunk gyermeke iskolás. Van véleményünk róla, bele akarunk szólni abba, hogy mi történjen az iskolákban. Ugyanígy mindannyian eszünk, vagyis ügyfelei vagyunk a mezőgazdaságnak, és milliók gazdálkodnak. 

Az oktatási minisztérium az elmúlt években csak két-, legfeljebb háromszorannyit költött a teljes oktatási rendszerünkre, mint amennyi közpénz áramlott egy termelői ágazatba, a mezőgazdaságba és vidékfejlesztésbe (30-46 milliárd lej vs 15-17 milliárd lej évente). Az oktatási kiadások 2024-ben érték el az agrárszubvenciók négyszeresét.

Az oktatáshoz képest nemhogy feleannyit, de negyedannyit sem beszélünk a mezőgazdaságról, vagy legalábbis nem össztársadalmi ügyként. Miközben rohamosan alakul át, és alakítja át a tájat, amelyet a szülőföldünknek nevezünk.

Egymillióval kevesebben eszünk. De honnan?

Míg 2010-ben 20,1 millióan éltünk Romániában, 2020-ban más csak 19 millióan a népszámlálások hivatalos adatai szerint. (Hogy ezek a számok miért nem a valóságot tükrözik, arról itt írtunk. De ezek a hivatalos adatok, így ezekkel vagyunk kénytelenek dolgozni.) Ez azt jelenti, hogy a 2020-as években legalább egymillióval kevesebben eszünk ebben az országban, mint a 2010-es években.

Ezzel együtt a hazai mezőgazdaság egyre kevésbé elégíti ki az igényeinket: egyre több élelmiszert importálunk, derül ki Sorin Ionițescu már hivatkozott tanulmányából. Nézzük meg, mire volt képes a romániai mezőgazdaság 2013 és 2022 között, amikor durván 25 milliárd euró közpénzzel támogattuk.

Ebben az időszakban a teljes hazai GDP 121 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdaságban keletkezett GDP 83 százalékkal. Konkrétan 34,42 milliárd lejről 63,04 milliárd lejre nőtt, de közben 5,4 százalékról 4,5 százalékra csökkent az agrárszektor aránya a hazai GDP-ben. 

2013-ban úgy keletkezett 34,42 milliárd lejnyi GDP a mezőgazdaságban, hogy 8,1 milliárd lejt tett ki az uniós és a román állami szubvenció. A 2022-es 63,04 milliárd lejnyi GDP-hez számításaink szerint 15,5 milliárd lej uniós és állami szubvenció járult hozzá. A mezőgazdaság durván negyedét tehát közpénzzel finanszírozzuk.

Eközben az élelmiszerárak a boltokban elég magasak ahhoz, hogy bőven megéri külföldről behozni az alapélelmiszerek közül is nagyon sokat. Míg az uniós csatlakozásunk utáni években még 80 százalék fölött volt a hazai termékek aránya az alapélelmiszerek között, 2024-ben az arányuk 56 százalékra esett az élelmiszerboltokban a Versenytanács adatai szerint. 

A bolthálózatok sajátmárkás termékei közül, amelyek árszintje jellemzően a legalacsonyabb, az élelmiszerek kevesebb mint a felét, 48,8 százalékát állították elő itthon. Még úgy is megéri behozni alapélelmiszereket egy nagy és változatos területen gazdálkodó országba, hogy a külföldről hozott ételt a szállítás biztosan drágítja.

Ebben az erősödő agrárpiaci versenyben tíz év alatt nem változott az, hogy a mezőgazdaság az oda áramló közpénzzel annak négyszeresét tudja megtermelni. A termelés mikéntje és az élelmiszerpiac közben teljesen átalakult. A termelés jóval koncentráltabban történik: egyre nagyobb és fejlettebb farmokon (ahogy ez lentebb kiderül), harmadannyi legálisan fizetett emberrel. És egyre több élelmiszert exportálunk, de még többet importálunk.

Az említett időszakban, 2013 és 2022 között 126 százalékkal nőtt a romániai mezőgazdasági export értéke. Nőtt az aránya a teljes romániai exportban is nem egészen 11 százalékról 13 százalékra. Eközben viszont 167 százalékkal nőtt a mezőgazdasági és élelmiszerimport értéke, és nőtt az aránya a teljes hazai behozatalban is 8,9 százalékról 10,5 százalékra.

Mire megy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás?

Az agrártámogatásokat kezelő romániai ügynökség, az APIA 2007-ben még csak tíz, ma már 109 különféle programban és csomagban fizet európai uniós támogatást a gazdáknak. A romániai büdzsé hozzájárulása ehhez 5 százalék körüli. 

Az uniós támogatás két nagy forrása aszerint különül el, hogy mire szánják. A hektáronkénti, illetve a tenyésztett állatok száma alapján fizetett támogatások forrását hívják garanciaalapnak (FEGA). Ez a forrása az országosan kifizetett támogatások mintegy kétharmadának, célja a gazdák jövedelmének kiegészítése.

A másik forrás a vidékfejlesztési alap, a FEADR. Ennek egy részét az APIA, más részét az AFIR kezeli. A betűszó sok vidéki beruházás információs panójáról lehet ismerős, a kifizetések bő harmadát innen fedezik, néha többet is. Ehhez az alaphoz tartoznak a gazdák egyes klíma- és környezetvédelmi támogatásai, de ide pályázik sok élelmiszerfeldolgozó cég vagy vidéki panzió is. 

Romániában nagyon sok vidéki cég kap innen fejlesztési pénzeket akkor is, ha semmi köze az élelmiszer előállításához. Sok vidéki önkormányzat ebből az alapból igyekszik aszfaltozni vagy csatornarendszert kiépíteni. A falvakban gombamód kinőtt, majd gyakran bezárt turisztikai tájékoztató irodákat is ebből az alapból hozták létre. 

Az alap célja valamennyire kompenzálni a vidéki hátrányokat: hogy ott hiányzik, gyérebb vagy rosszabb minőségű az infrastruktúra. Mivel kevesebb és szegényebb a vásárló, ezért a vidéki cégek nem annyira jövedelmezőek, és fejlesztésekre is nehezebben kapnak hitelt. Az unió ezt is igyekszik részben ellensúlyozni ezzel az alappal.

Hogy egy évben a standard, vagyis hektáronkénti és tenyésztett állatonkénti kifizetések mellett milyen támogatásokat lehet még igényelni, azt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium dönti el. Ebben Románia Országos Agrárstratégiája az iránymutató: a meghirdetett programok elvileg az agrárstratégia fő célkitűzéseit hivatottak előmozdítani. 

A jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a támogatások elköltésével közel azonos súlyt adjanak a farmok gazdasági, illetve környezeti és éghajlati fenntarthatóságának. Klíma- és környezetvédelemre kell költeni a 2023-2027-es támogatások 40 százalékát. 

Hogy a farmok jövedelmezőségét, modernizációját, környezeti és gazdasági ellenállóképességét milyen finanszírozási programokkal (és egy-egy programnak mekkora büdzséjével) akarja egy-egy tagállam előmozdítani, azt ebben a 2027-ig tartó KAP-ban és költségvetési periódusban az Európai Bizottság nagymértékben a tagállamokra bízta. 

A környezeti fenntarthatóság céljai közösek: a talajvédelem, a vízminőség és a biológiai sokféleség megtartása. Sok a közös abban is, hogy milyen jó mezőgazdasági gyakorlatok őrzik ezeket a fontos környezeti feltételeket: vetésforgó, állandó gyepek beszántásának tiltása, a szántók talajának minél kevesebb bolygatása. 

Hogy miért nem jó bolygatni a talajt, és a talajkímélő földművelés hogyan függ össze a biodiverzitással és a terméshozammal, arról Mark Siepman holland oktatót érdemes meghallgatni, akivel még nyáron beszélgettünk:

Azt viszont a tagállamok döntik el, hogy például a vetésforgónak vagy a talaj borítottságának milyen mértékét írják elő a gazdáknak ahhoz, hogy megkaphassák a környezetvédelmi támogatásokat. Ahogy azt is, hogy mennyi pénzt társítanak ezekhez a finanszírozási programokhoz.

Ezeket a programokat általában négy-öt évre hirdetik meg, attól függően, hogy egyezett meg ezekről a minisztérium az Európai Bizottsággal. Az aktuális agrárstratégiánk a 2023-2027-es időszakra szól, de a finanszírozási programjainak zömét csak idén hirdették meg.

Honnan tudják meg a gazdák, mire van pénz?

A támogatásokat a tavaszi hónapokban lehet igényelni, március első napjaitól május közepéig. Ezt az APIA kampányidőszaknak hívja, amikor is az ügynökei járják a falvakat, fogadják a gazdákat a megyei és a kihelyezett munkapontjaikon, és tájékoztatják őket, ha változott valami az előző évhez képest, megszűnt egy régi vagy megjelent egy új támogatási vonal. A legfontosabb információkat közli a napi és az agrársajtó is.

De találkozókat szerveznek a különféle gazdaegyesületeknél vagy közbirtokosságoknál is, ahol több gazdát érnek el ezekkel az információkkal, avatott be Florin Bota, a Kolozs megyei APIA igazgatóhelyettese. A különböző támogatásokat összefoglaló szórólapokat eljuttatják minden polgármesteri hivatalhoz, ahol legalább ötlet szintjén láthatja a gazda, mit érdemes kérvényeznie. A leglényegesebb információkat pedig a meghirdetett finanszírozásokról, határidőkről tömeges üzenetben küldik el a gazdáknak, akiknek a telefonszáma szerepel a kifizetési ügynökség rendszerében.

Gyakori, hogy az állattartó gazdáknak egy helyi állattenyésztő egyesület szerzi be a fontos iratokat a támogatási kérvényhez. Növénytermesztő gazdáknak sokat segítenek a községi polgármesteri hivatalok mezőgazdasági nyilvántartó munkatársai azzal, hogy együtt kezdik feltölteni a támogatáshoz szükséges adatokat, iratokat, és a gazda már egy félig kész kérvénnyel érkezik az APIA legközelebbi hivatalához, magyarázta Florin Bota. Ez az APIA munkatársait is segíti, mert Kolozs megyében nagyon sok a gazda, körülbelül hatszáz jut a kifizetési ügynökség egy-egy munkatársára egy ehhez képest rövid, két, két és fél hónapos benyújtási időszakban, mondta az igazgatóhelyettes.

Az már nem nagyon történik meg Kolozs megyében, hogy olyan új gazda jelentkezzen több hektárral támogatásért, aki eddig nem szerepelt a rendszerükben, válaszolta elnéző mosollyal Bota aligazgató a kérdésre, hogy egy kezdő gazda hogy szerez tudomást arról, hogy milyen támogatásra jogosult. 

Azt viszont elismerte Florin Bota, hogy a különböző támogatások feltételeit részletező, korábban akár száz oldalt is meghaladó útmutatók mérete, nyelvezete, bonyolultsága korlátozhatja a gazdák hozzáférését a támogatásokhoz. Sokuknak valószínűleg nincs türelme végigolvasni és értelmezni 30-60 ilyen oldalt, gyakorlott információfogyasztónak is kihívás. Ráadásul csak a környezet- és klímavédelmi programokhoz több tucat ilyen útmutató tartozik.

Mit kell a gazdának bemutatnia, hogy közpénzt kapjon?

A támogatási kérelem mellett természetesen a személyi igazolványát, igazolást a bankszámlájáról, és ha egyéni vállalkozó vagy cégként működteti a farmját, akkor a cégbíróság igazolását arról, hogy vállalkozásának fő profilja a mezőgazdaság. Ha csak a saját területeit műveli, akkor a telekkönyvi kivonattal igazolja, hogy azok a sajátjai. Ha másét is műveli, akkor a polgármesteri hivatal igazolja a saját mezőgazdasági nyilvántartása alapján, hogy melyik és mekkora parcellán dolgozik még. Hogy milyen vágóállatokat tart egy gazda, arról az illetékes állatorvos állít ki számára igazolást. 

A polgármesteri hivatalok kezelik a mezőgazdasági nyilvántartást, ami nem ugyanaz, mint a telekkönyv. Nem a földekhez kapcsolódó tulajdonjogot és annak történetét rögzíti ez a regiszter, hanem azt, hogy a hivatal településeihez tartozó parcellákat ki műveli meg. Ha valaki nem vagy nem csak a saját földjét műveli meg, akkor a legtisztább ügy, ha haszonbérleti szerződést köt az általa művelt terület tulajdonosával, és ezt bemutatja a polgármesteri hivatalban, amikor igazolást kér az illető parcelláról.

A legtöbb polgármesteri hivatalban ez a nyilvántartás egy papíralapú lista, és nagy az ellenállás aziránt, hogy digitalizálják és más hivatalokkal is megosszák, árulta el egy forrásom, aki korábban több hivatallal is dolgozott együtt.

Így kell kérni a közpénzt

A támogatást igénylő gazda ezekkel az igazolásokkal betér az APIA hozzá legközelebbi irodájába, ahol a hivatalnok, aki bejegyzi az igénylést az APIA rendszerébe, elmondja a gazdának, hogy azzal a területtel és veteménnyel vagy legelővel a gazda a hektáronkénti alaptámogatás mellett még milyen támogatási vonalakat vehet igénybe, ha megfelel bizonyos feltételeknek, részletezte Florin Bota, a Kolozs megyei APIA igazgatóhelyettese. 

Átbeszélik a gazdával, milyen feltételeket tud vállalni, és azok szerint pipálják ki a rendszerben, hogy abban az évben az a gazda melyik területére milyen támogatásokat igényel. A hektáronkénti alaptámogatás 85-100 euró között ingadozott. Hektáronként plusz 25 euró körüli összeg jár, ha a farmot vezető gazda nincs még 40 éves, és öt évnél kevesebb ideje gazdálkodik. Ezt legfeljebb öt évre lehet igényelni.

A kisgazdáknak szánt jövedelemkiegészítés nagyon érdekesen alakult az elmúlt években. Az előző költségvetési periódus kifizetési éveiben (2015-2023) hektáronként plusz öt euró járt az első öt hektár után, és hektáronként közel ötven euró az öt és harminc közötti hektárokra. Vagyis ha a gazda legfeljebb öt hektárt művelt, azért évente legfeljebb csak 25 euró pluszt kapott. De ha legalább harminc hektárt, akkor akár évi 1250 eurót. Ráadásul ezt nem csak a kisgazdák vehették igénybe, hanem bárki az első 30 hektárjára. Az új agrárstratégia ezt a méltánytalanságot úgy orvosolja, hogy most egy és ötven közötti hektárra lehet igényelni az ötven euró pluszt, és az nem igényelheti, aki ötven hektárnál többet művel.

A klíma- és környezetvédelmi támogatások egy részéhez évente, más részéhez eleve öt évre kell vállalnia a gazdának, hogy eleget tesz a feltételeknek, és ezeket a vállalásokat egy külön dokumentumban aláírja. Ha menet közben megszegi valamelyik feltételt, visszafizettetik vele az előző években kapott támogatást, tisztázta a Kolozs megyei APIA igazgatóhelyettese.

Évente legalább egyszer mindegyik gazda betér az APIA-hoz, hogy aláírja a támogatási kérelmet. Sokan viszont már online nyújtják be az AGI Online felületen, ahol mindegyik gazda, aki ide regisztrált, hozzáfér a saját területének minden lényeges adatához, mondta Florin Bota. Térképadatok, termesztett kultúrák, igényelt támogatások ‒ ezeket mind látja a gazda a saját telefonján. Fotókkal is alá tudja támasztani az igényléseit, és a rendszer eleve csak azokat a fotókat fogadja el, amelyeket a gazda a GPS-adatok alapján csak bizonyos helyről és bizonyos szögből készített.

A Kolozs megyei több mint 27 ezer gazdának mintegy 40 százaléka már online nyújtja be a támogatási kérvényét. Ha a rendszer bármilyen hibát jelez, vagy a hivatalnok kiegészítést kér a gazdától valamelyik kérvényéhez, azt a gazda az őszi kifizetési periódusig tudja pótolni vagy korrigálni, magyarázta Florin Bota. Az APIA hivatalnokainak nem célja büntetni a gazdákat, hanem minél több támogatáshoz hozzásegíteni őket.

Tudatában vannak annak, hogy a gazdálkodók fele nem fér hozzá semmilyen támogatáshoz, mert azt az alapfeltételt sem tudja teljesíteni, hogy legalább egy hektáron gazdálkodjon legalább 30 áras parcellákon. (A 2020-as agrárcenzus szerint a 2,8 millió farm közül másfél millió nem érte el az egy hektáros méretet.) Tíz-tizenöt hektár fölött lehet valakit valóban gazdálkodónak tekinteni, jegyezte meg Florin Bota. Szerinte öt hektár alatti méretben egy gazda legfeljebb magának és a családjának tud termelni. 

Piaci beszélgetéseim ezt nem feltétlenül támasztják alá. Van olyan árus az őstermelői piacon, aki családjával összesen egy hektárnyi kertet művel, csak ezzel foglalkozik, és hetente kétszer hoz innen szezonális termékeket a kolozsvári piacra. Persze nem az ő áruja a legolcsóbb:

Sok nagyobb gazda elégedetlen az egy hektáros belépési küszöbbel, és megemeltetné kettőre vagy ötre, említette meg Bota aligazató. Azért elégedetlenek, mert szerintük sok kisgazda nem termel, de a szubvenció miatt nem is adja bérbe a földjét nekik. 

Több forrásom is, aki dolgozott valamikor az APIA-nál, egyetértett azzal, hogy az egy és öt hektár között gazdálkodók olyan kevés támogatást kapnak (gyakran az évi ezer eurót sem éri el), hogy azt nyugodtan lehet segélynek minősíteni. Sokan ebből fizetik ki a földadót, műtrágyát vagy vetőmagot vesznek belőle. Szükségük van rá, de közel sem elég a gazdaság működtetéséhez, a fejlesztéséhez még annyira sem.

A közpénz és a piac együttes hatása: a nagyok felfalják a kicsiket

A statisztikák ellentmondanak a kicsikkel elégedetlen közepes vagy nagygazdáknak: rohamosan tűnnek el a kicsi farmok. A két agrárcenzus közötti tíz évben félmillió apró, egy hektár alatti gazdaság tűnt el a kétmillióból. Az egy és öt hektár közötti közel másfél millió farmból pedig 400 ezerrel lett kevesebb mindössze tíz év alatt. Statisztikailag a tíz év alatt eltűnt közel 900 ezer gazdaság mindegyike az öt hektár alatti méretosztályból tűnt el. 

Az öt és tíz hektár közöttiek száma húszezerrel csökkent, tíz hektárnál pedig megfordult a trend. A tíz hektár fölötti farmok száma 82 ezerről 118 ezerre nőtt tíz év alatt. 

Nemcsak a kicsi farmok száma lett kevesebb, hanem csökkent az általuk megművelt összterület is. Az apró, gyakorlatilag háztáji kertek nem veszítettek olyan sok területet: darabszámra az egy hektár alattiak negyede eltűnt tíz év alatt, de az összterületük csak az ötödével csökkent. 

Ami valahol az egy hektár alatti gazdaságok életképességét mutatja, illetve az emberek ragaszkodását a háztáji földműveléshez. Olyan körülmények között maradt fenn másfél millió ilyen farm, hogy a nagyobbakkal ellentétben semmilyen szubvenciót nem kaptak, és a nagyok nyomás alatt tartják őket, hogy megvehessék vagy bérbe vehessék a területeiket.

A kis, de már önfenntartónak minősíthető méretű, vagyis az egy és öt hektár közötti gazdaságok megművelte összterület viszont drasztikusan csökkent: 3,2 millió hektárról 2,3 millióra. Az öt hektár alatti farmok egymillió hektáros területvesztése a tíz és száz hektár közötti farmok területnyereségében jelenik meg. 

Ez a nagyobb méretosztály 2010-ben még csak 1,6 millió hektárt művelt, 2020-ban már 2,6 millió hektárt úgy, hogy ebben az évtizedben a felhasznált mezőgazdasági terület Romániában bő félmillió hektárral csökkent. Az összterület szántókkal, legelőkkel, kaszálókkal együtt 13,3 millió hektárról 12,7 millióra zsugorodott.

Ebben a tíz és száz hektár közötti méretosztályban a farmok száma ötven százalékkal nőtt, 69 ezerről 102 ezerre. Eközben az általuk művelt terület 62 százalékkal nőtt. Vagyis nemcsak több ekkora gazdaság lett, hanem ezek nagyobbak is lettek. A húsz és ötven hektár közötti farmok tíz év alatt egyenesen megduplázták az összterületüket. 

Nem véletlen, hogy ide irányult a mezőgazdasági támogatások jövedelemkiegészítő extra része, amely a hektáronkénti alapösszeg ötven százaléka. Egy 2021-es központi APIA-közlemény meg is dicsérte a gazdákat, hogy a termelékenység és versenyképesség növelése érdekében tömbösítik a területeiket, és ez látszik abban, hogy a hivatal kevesebb igénylést kapott több hektárra.

Valószínű, hogy a száz hektár feletti farmok egy része is megnőtt, de a statisztika ezt nem mutatja ki. Egyrészt azért nem, mert 2010-es agrárcenzusban egyetlen kategóriát képeznek a száz hektár fölötti farmok, holott jelentős különbség van egy 101 hektáros és egy ezer hektáros farm között. A 2020-as felmérés már külön kategóriaként kezeli a száz és ötszáz, az ötszáz és ezer, illetve az ezer hektár fölötti farmokat.

Másrészt azért sem kimutatható száz hektár fölött, mert ugyan 13 ezerről 16 ezerre nőtt a száz hektár fölötti farmok száma tíz év alatt, de az általuk művelt összterület 6,5 millió hektárról 6,1 millióra csökkent. Most több igazán nagy farm művel meg kevesebb területet, mint tíz éve.

Ez persze nem csökkentette azt az óriási egyenlőtlenséget, amely a hazai mezőgazdaságot jellemezte. 2010-ben 6,8 millió hektárt művelt meg a száz hektár alatti 3,7 millió gazdaság, és 6,5 millió hektárt a száz hektár feletti 13 ezer farm. 2020-ban a száz hektár alatti 2,8 millió gazdaság 6,6 millió hektárt művelt, a száz hektár feletti 16 ezer pedig 6,1 millió hektárt.

Mennyi közpénz járjon egy gazdaságnak?

Akárhány döntéshozót vagy szakértőt hallgattam az elmúlt egy évben, azt mindenki kiemelte, hogy nem lehet elvárni a gazdáktól, hogy ingyen, netalán veszteségesen dolgozzanak. Hogy a gazdasági és szociális kiszámíthatóság számukra is fontos, sőt: a közös agrárpolitika egyik legfőbb célja Romániában, hogy jövedelmezőbbé, nyereségesebbé tegye a farmokat. 

De mennyire jövedelmezővé? Nemhogy a korábbi vagy az aktuális agrárstratégia nem szól erről, a kérdés be sem került a hazai közbeszédbe. Mindenki egyetért abban, hogy a gazdákat is megilletné egy középosztálybeli életszínvonal. Hogy a gazdálkodó életformával járó kötöttségekkel együtt azért ők is el tudjanak menni nyaralni egyszer egy évben. 

Mennyi közpénzzel biztosítsuk ezt a farmok méretéhez képest? Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a 2028-cal kezdődő költségvetési periódusban korlátozni fogja, hogy mekkora legyen a legnagyobb összeg, amit egyetlen gazdaság agrártámogatás címén igényelhet. Idén nyáron százezer eurós felső határt jelentett be, ami már most ellenkezést váltott ki a gazdákból.

Környezet- és kisgazdavédő szervezetek már rég igénylik ezt a felső sapkát, mert ennek a hiánya, vagyis a hektáronkénti korlátlan kifizetések egyértelműen a kis farmok eltűnését és a nagyobbak még nagyobbra hízását ösztönözték. 

Míg a kisebb gazdaságok már méretüknél fogva is nagyobb változatosságot generálnak, ami a termesztett kultúrákat és a területek közötti természetes határokat illeti, addig a nagyobb gazdaságok hajlamosabbak a monokultúrákra és arra, hogy beszántsák azokat a fás, bokros, gazos sávokat, amelyek telekhatárokként egyúttal menedéket nyújtanak beporzó rovaroknak, kisebb állatoknak és több növényfajnak. 

Hogy a farmok mérete és a gazdálkodás módja hogyan befolyásolja a biodiverzitást, arról még részletesebben Kuhn Thomas növényökológussal beszélgettem:

A biológus következtetései egyértelműek: míg az ipari jellegű gazdálkodással olcsóbban lehet több embert élelmezni, a kisparcellás gazdálkodás őrzi meg vagy épp növeli a biodiverzitást, amelynek egyébként a nagy farmok is hasznát veszik. A hagyományos gazdálkodáshoz már nincs elég ember vidéken, de aki még gazdálkodik, vagy ezután fog bele, azt anyagilag is érdekeltté kell tenni a fajgazdagság megőrzésében.

Románia soha nem folytatta le azt a vitát, hogy mekkora az a méltányosnak tekinthető összeg, amellyel az anyagilag már sikeres farmokat is közpénzből támogassuk. És most már vannak olyan farmok az országban, amelyek jövedelmezőbbek az uniós átlagnál. Az EU a farmok teljesítményét az úgynevezett standard outputban (SO) méri össze. Ez euróban fejezi ki, hogy hektáronként mekkora érték keletkezik úgymond a farm kapujában, tehát még adózás előtt.

Romániában a kicsi farmok számbeli fölénye miatt a farmok SO átlaga rendkívül alacsony. 2020-ban 4029 euró volt az uniós átlag 38,7 ezerhez képest. Viszont a 100 ezer SO-t meghaladó farmoknál a romániai gazdaságok már elérték az uniós átlagteljesítményt, a 250 ezer és a félmillió SO értékű farmok teljesítménye pedig meg is haladta az uniós átlagot Agatha Popescu tanulmánya szerint. 

Mi mégis finanszírozzuk ezeket a nagy vállalatokat ugyanazzal a hektáronkénti átlagösszeggel, mint a kicsi, egy és tíz hektár közötti farmokat.

Egyre kevesebb gazda kap egyre több pénzt

A kifizetések felfele erősödnek, vagyis több nagygazda kap támogatást a nagygazdák létszámához képest, mint ahány kisgazda a földet művelő összes kisgazda létszámához képest.

De ezt nem mondja ki se az APIA, se az agrárminisztérium. Viszont nagyon jól látszik a kifizetésekből, ha kicsit kategorizáljuk őket, és látszik az APIA éves jelentéseiből is, ha összeolvassuk őket. Ezekből kiderül, évente 20-30 ezerrel kevesebb támogatási kérvényt nyújtanak be, a támogatott hektárok száma viszont nő.

A 2023-as és 2024-es kifizetések adatai ebből az online adatbázisból származnak, a 2020-22-es kifizetések pedig ezen az oldalon voltak elérhetőek még 2025 elején. Így öt év kifizetéseit tudtuk összehasonlítani. Azt találtuk, hogy 2020-ban 3,5 millió darab kifizetés tette ki a 2,5 milliárd eurónyi szubvenciót, addig 2024-ben már csak 2,3 millió kifizetés adta ki a 3,3 milliárd eurós össztámogatást. Csak ebben az öt évben harmadával csökkent a kifizetések száma, és harmadával nőtt a kifizetett összeg.

Hogy tisztább legyen a kép, külön vettük a családi gazdaságoknak és a cég jelleggel működő farmoknak, feldolgozó üzemeknek juttatott kifizetéseket. A felosztás alapja nem az, hogy a farmot magánszemély vagy valamilyen vállalkozás működteti, mert a szubvenciós rendszer azt is ösztönözte, hogy a támogatást kérvényező gazdák egyéni vagy családi vállalkozóként (PFA, II, IF) jegyeztessék be magukat. 

A kifizetések listáján a neveket úgy kategorizáltuk, hogy családi gazdaságnak vettük azokat, ahol személynév szerepelt, de azokat is, ahol a PFA, az egyéni vállalkozás (întreprindere individuală), a családi vállalkozás (întreprindere familială) megnevezése vagy rövidítése. Így tudtuk nagyjából elkülöníteni azokat a gazdaságokat, amelyeket csak a gazda és családtagjai művelik (valószínűleg időnként napszámosokkal) azoktól, amelyek céges formája lehetővé teszi, hogy munkavállalókat alkalmazzanak (kft, részvénytársaság, kereskedelmi társaság, stb.). 

Mint aztán kiderült, az Országos Statisztikai Intézet is így kategorizálta a farmokat a tíz évenkénti mezőgazdasági összeírásaiban. Ezek az agrárcenzusok azt mutatják, hogy a vállalati formájú gazdaságok közel egymillió hektárral kevesebb területet műveltek 2020-ban, mint tíz évvel korábban. A családi farmok 360 ezer hektárral bővítették a területüket abban a tíz évben, amelyben a hasznosított összterület bő félmillió hektárral csökkent.

2020 után a támogatások mégis a vállalati jelleggel működő farmok felé tolódtak el. Míg 2020-ban még kevesebb össztámogatást kaptak, 2024-ben már ugyanannyit, 1,64 milliárd eurót, mint a családi gazdaságok. 

Ez is arra utal, hogy a közepes és nagy farmok 2020-ig statisztikailag kimutatott bővülése 2020 után is folytatódott. És azt is tükrözi, hogy a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési terv (amelynek büdzséje még a tavalyi kifizetések egy részét is fedezte) nemcsak az agrárcégeket támogatta, hanem a vidéki foglalkoztatottság növelése érdekében bármelyik céget, amelyet vidéken jegyeztek be.

Az, hogy a kis farmok ebben az évtizedben még inkább kiestek a támogatottak köréből, és a támogatások inkább a közepes és nagy farmokhoz kerültek, jól követhető a támogatások számának és mértékének eloszlásából. 

A családi gazdaságokhoz került apró, száz euró alatti kifizetések száma öt év alatt szinte megfeleződött. 2020-ban még 1,1 millió ilyen kifizetést utalt az APIA, 2024-ben már csak 672 ezret. A még mindig csak segélyméretű, száz és ezer euró közötti kifizetések száma is több mint harmadával csökkent kétmillióról 1,3 millióra.

Családi gazdaságok még az ezer és tízezer euró közötti kifizetésekből is kevesebbet kaptak 2024-ben, mint 2020-ban. Mindez azt jelzi, hogy a tíz hektár alatti gazdaságok gyakorlatilag nem jutnak reális támogatáshoz, miközben a 2,8 millió farm közül 2,7 millió ebbe a méretosztályba tartozik, és ez a kategória műveli meg a harmadát a romániai mezőgazdasági összterületnek.

A tízezer euró fölötti kifizetések száma viszont ötven százalékkal nőtt 2024-re, a százezer és egymillió euró közötti kifizetések száma egyenesen megduplázódott. A cégeknél ugyanez a trend figyelhető meg: a tízezer euróig terjedő kifizetések száma csökkent a vizsgált öt évben, és legalább ötven százalékkal több lett a tízezer eurónál nagyobb összegű kifizetés.

Sőt, cégeknek egymillió eurónál is több közpénzt juttatunk: 2020-ban 38 cégnek, 2024-ben már 58 cégnek. Ebben a milliomos kategóriában legalább a támogatások összege nem nőtt épp ilyen mértékben. Míg 2020-ban a 38 cég 91 millió eurót kapott, azaz a cégenkénti átlag 2,4 millió volt, addig 2024-ben az 58 cég „csak” 133 millió eurót kapott, 2,2 milliós átlaggal.

A kifizetések eltolódását a magasabb összegek felé a kategóriánkénti összegek növekedése is mutatja. Cégek ezer euró alatti kifizetéseinek össztömege kevesebb mint a felére csökkent öt év alatt. A tízezer euróig terjedő kifizetések összege kicsivel nőtt, míg a száma csökkent, tehát ebben a kategóriában is kevesebb cég kap most több pénzt. 

A tíz- és százezer euró közötti kifizetések összege ugyanúgy ötven százalékkal nőtt, ahogy a számuk. Százezer és egymillió euró közötti kifizetések összege pedig szinte megduplázódott. Míg a támogatott cégek száma 76 százalékkal, a támogatások összege 85 százalékkal nőtt.

A családi gazdaságoknak kifizetett, százezer eurónál nagyobb összegek tömege megháromszorozódott, míg az ilyen kifizetések száma csak megduplázódott. A 2020-as 38 millió eurós végösszeg a következő években többször meghaladta a százmillió eurót. 

Ennek többszörösét fizetjük ki cégeknek: akár nagyobb vállalkozásként működő farmoknak, akár feldolgozó üzemeknek. Cégekhez 2020-ban 337 millió euró támogatás jutott százezer eurónál nagyobb kifizetésekben, 2024-ben már 627 millió euró. Százezer euró fölött nőtt az egy kifizetésre, az egy cégre jutó átlagösszeg az elmúlt öt évben.

Ezekről a tíz- és százezer euró fölötti kifizetésekről annak tudatában érdemes gondolkodnunk, hogy jelenleg Romániában 8-9 ezer euró egy hektárnyi termőföld átlagára. 

Miért fontos tudnunk, hogy mire fizetünk?

Az APIA éves jelentéseiben nem szerepel, hogy méretosztályonként hány farm kap mekkora támogatást. Ha nem tudjuk, hogy mennyi közpénzzel támogatjuk a már egyébként is versenyképes és nyereséges nagy gazdaságokat, mennyivel a fejlődőképes középmezőnyt, és mennyi pénzt szánunk arra, hogy megmaradjon a kis farmok biztosította tagoltság, változatosság és reziliencia, akkor nem is tudunk gondolkodni arról, hogy társadalmilag mi a hasznosabb, és melyik célra költsünk több közpénzt.

Márpedig ki kell találjuk, hogy itt, Romániában nekünk mi a fontosabb, mert az Európai Bizottság már felvázolta, hogyan képzeli el a nagy fejlesztési pénzek elköltését a 2028-cal kezdődő új költségvetési periódusban. A nyári közzététele óta itthon is vehemensen támadott elképzelés lényege, hogy az EB összevonná a kohéziós alapot az agrártámogatásokkal, és rábízná a tagállamokra és a régiókra, hogy maga döntse el, egy-egy régióban ebből a pénzből inkább az ipart, az infrastruktúrát vagy a mezőgazdaságot akarja fejleszteni. 

A gazdák emiatt veszélyben érezték a garantált, hektáralapú támogatásokat, a kelet-európai tagállamok mellett Németország is ellenezte az elképzelést. Az összes romániai politikus is, aki eddig megszólalt a témában, bírálta a fejlesztési pénzek összevonását. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen november közepén már árnyaltabban fogalmazott, és arra utalt, 2028-tól is megtartják a közös agrárpolitika jövedelemkiegészítő szerepét majdnem 300 milliárdos értékben, amit nem kevernek össze a kohéziós alapokkal.

Az EB azoknak az uniós régióknak is szerepet szán a vidékfejlesztési pénzekről szóló döntésekben, amelyek nálunk se adminisztratív, se politikai hatalommal nem rendelkeznek. Romániában ezeknek a régióknak nincsenek döntési kompetenciáik, még mindig az 1968-as megyerendszerrel próbáljuk igazgatni az országot. Vagyis az EB elképzelésével azok az országok járnak jól, amelyek ismerik magukat, tudják, mivel rendelkeznek, és régiós szinten is tudják, mit akarnak kezdeni magukkal. Van képük a jelenükről és a jövőjükről.

Romániának nincsen könnyen átlátható, valóságon alapuló, hivatalos és nyilvános ismerete saját magáról a mezőgazdaság terén sem. A tíz évente megismételt mezőgazdasági összeírások adataiból tudunk következtetni arra, hogyan hatottak a támogatások (persze a piaci és demográfiai folyamatokkal együtt) az agrárszektorra.

Így viszont nehéz átlátni és beleszólni, hogy 2028-tól mire költsük a közpénzt egy ennyire megosztott mezőgazdaságban, mint a romániai. A hazai politikusok egyelőre várják, mi dől el a következő költségvetési időszakról Brüsszelben az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti vitákban. Itthon még nem kezdődött el az érdemi egyeztetés a gazdaszervezetekkel az ő 2027 utáni prioritásaikról, tudtuk meg Könczei Csabától, a képviselőház agrárbizottságának alelnökétől.

A mezőgazdasági minisztérium azt közölte, folyamatosan egyeztet a gazdák érdekképviseleti szervezeteivel, de egyetlen találkozóról számolt be. Két nagy gazdaszövetség mintegy tíz képviselője látogatott a minisztériumba október 7-én, ahol arról tárgyaltak, hogy maradjanak külön az agrártámogatások a kohéziós alaptól, a román állami hozzájárulás nőjön 30 százalékra, és a kormány az uniós egyeztetéseken utasítsa el, hogy felső határt szabjanak a közvetlen kifizetéseknek, mert az ártana a közepes és nagy gazdaságok versenyképességének. 

Még két év áll rendelkezésre, hogy a nagygazdák érdekei mellett más szempontok is érvényesüljenek. Mert a közvetlen kifizetések rendszere 

eddig is a közepes és nagy gazdákat hozta helyzeti előnybe.

Tíz évvel ezelőtt az APIA 1,1 millió támogatott gazdát tartott számon, írta az akkori napi sajtó.

Maguk az APIA-sok is, akikkel beszéltem, így értelmezik azt a számot, amit az APIA egyedi támogatási kérvények számaként közöl. Emellett közli a támogatott hektárok számát is. Az elmúlt öt évben ez így nézett ki:

Vagyis amíg tíz év alatt négyszázezerrel, az utolsó öt év alatt pedig bő százezerrel csökkent a támogatási kérelmek száma, addig a támogatott hektárok száma 150 ezerrel nőtt. A kérvények száma évente 20-30 ezerrel csökken, ez olyan, mintha évente egy teljes megye gazdálkodói mondanának le a támogatásról, miközben a támogatott hektárok bővülnek. Egyre kevesebb, de nagyobb farmokhoz kerül az uniós szubvenció.

Két másik adatsor pedig azt mutatja, hogy a kérelmek száma nem biztos, hogy megfelel a támogatott egyedi farmok számának. A 2020-as agrárcenzus nem 826 ezer, hanem csak 648 ezer olyan farmot számolt össze, amely abban az évben, illetve az előző kettőben uniós szubvenciót kapott. 

A 2020-as kifizetések listáján pedig csak 808 546 egyedi azonosítókódot találtunk úgy, hogy kifizetések nemcsak gazdáknak mentek, hanem vidéki cégeknek és önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseire is. Vagyis több egyedi azonosítónak kell szerepelnie a rendszerben, mint ahány farmnak. De az adataink szerint az az abszurd helyzet állt volna fenn, hogy több gazdaság kapott támogatást, mint ahány gazdaság és minden más támogatott cég és önkormányzat együttvéve. 

Mindenesetre az APIA-s forrásaim egybehangzóan állították, hogy az agrárcenzus adata hibás, akkoriban biztos, hogy több mint 800 ezer gazdának utaltak támogatást. Ha ez valóban így volt, akkor fokozza a szkepszist a nyilvános és hivatalos adatokkal szemben, illetve aziránt, hogy mennyire ismeri magát a román állam, és hogyan tud egymásnak ellentmondó adatokkal stratégiákat tervezni.

A fentebb leírt rendszeranomália már nem jelentkezett a következő két évben, amelyben az APIA még közölte az egyedi azonosító kódokat. 2023-tól már nem teszi közzé ezeket, miközben egészen biztos adatokkal rendelkezik arról, pontosan 

hány és milyen méretű farmnak fizet támogatást pontosan mekkora terület után. 

Ezt a saját szememmel is láttam. Egyik, névtelenséget kérő APIA-s forrásom megmutatta, mit látnak ők a belső rendszerükön: szinte minden bokrot, heti frissülésben. Hetente kapják a friss szatellit képeket a teljes országról, és egy-két kattintással bármelyik területre rá tudják vetíteni, hogy melyik részére melyik gazda kapott milyen jellegű támogatást. Mindezt évekre visszamenően. Két másik kattintással előjönnek a telekkönyvi adatok, a régi, papíralapú telekkönyv megnevezései és az új, digitális telekkönyv telekmegjelölései is. 

Két gazda nem kaphat támogatást ugyanarra a területre, mert a rendszer egyből szól az átfedésről. A hivatalnokok mindkét gazdát értesítik, hogy tisztázzák az egymást fedő területeket, különben nem lehet lezárni a támogatási kérelmeket. Hogy a gazda valóban azt termeszt a földjén, amire támogatást igényelt, vagy hogy megfelel a különböző környezetvédelmi feltételeknek, és nem égetéssel takarította le a földjét, azt szintén a szatellit képekről ellenőrzi a rendszer. Ha a rendszer égetés nyomait észleli, értesítik erről a gazdát, akinek igazolást kell szereznie a tűzoltóságtól, hogy nem ő gyújtotta fel a vegetációt a területén.

Az APIA legalább 2,3 millió farmot tart számon a saját adatbázisában a saját éves jelentései szerint. Az egyedi kifizetések listáján név és település szerint lehet böngészni, ki mennyi pénzt kapott, de azt soha nem tették közzé, hogy mekkora terület vagy hány állat után. Ezt külön kérésre sem adják ki a GDPR-ra hivatkozva.

A mezőgazdasági minisztérium pedig évente csak azzal büszkélkedik, hogy a mezőgazdaságra szánt uniós támogatásnak a 95 vagy a 98 százalékát sikerült-e elkölteni.

De mit közöl akkor az APIA?

Gyakorlatilag könyvelési adatokat arról, hogy egy-egy támogatási programban mekkora volt a főösszeg, amit kifizetett az összes gazdának, aki azt kérvényezte. Emellett néha megadja a hektáronkénti átlagösszeget, ezt utoljára 2022-re közölte. 

Nézzük meg, ez hogy működik. Az APIA közölte, hogy 2022-ben 897 639 433 eurót fizetett ki hektáronkénti alaptámogatásra. Ez elméletileg mindenkinek, aki bekerül a támogatási rendszerbe, ugyanannyi, és minden más típusú támogatás (ha valaki fiatal, vagy biogazdálkodó, vagy kisgazda) erre az alaptámogatásra jön extraként. Persze más a szántók és más a gyepes területek után fizetett összeg, de ettől ideiglenesen tekintsünk el. 

Megadta továbbá, hogy a hektáronkénti átlagösszeg 96,28 euró volt. Ha a teljes összeget elosztjuk az átlaggal, azt kapjuk, hogy 2022-ben az APIA statisztikailag 9,3 millió hektárra adott valamilyen támogatást. De ugyancsak az APIA közölte a jelentésében és a sajtóközleményeiben, hogy 2022-ben 9,9 millió hektárra adott támogatást. 

Ebből sem azt nem tudjuk meg, hogy hány egyedi hektárt támogatott, sem azt, hogy hány hektárra járt csak az alaptámogatás, hány kapott a zsírosabb környezetvédelmi támogatásokból, vagy hány hektárt művelnek azok a gazdák, akik azért kapnak extra támogatást, mert 40 év alattiak, vagy mert 50 hektárnál kevesebbet művelnek.

Vagyis azt nem tudjuk meg a hivatalos adatokból, hogy a konkrét célra szánt közpénz (farmok átvétele idősektől, kisgazdák segítése, szövetkezetek működtetése) hogyan hasznosul. Hogy megéri-e generációváltásra, klímavédelemre költeni, vagy mindenki csak a járadékvadászatra hajt.

A pénz harmadát klíma- és környezetvédelemre költjük

Ha csak a főösszegeket nézzük abból, hogy mire költ, akkor Románia nagyon jól áll. Az összes szubvenció harmada megy a hektáronkénti alaptámogatásra (800-900 millió euró) és a kisebb területek utáni jövedelemkiegészítésre (100-180 millió) évente. A szubvenciók másik harmada (960 millió – 1,1 milliárd euró) pedig olyan programokra, amelyek neve klíma- és környezetvédelemre, zöldítésre utal. 

A harmadik milliárd fedez minden mást: bizonyos termésmennyiség elérésének és eladásának jutalmazását (évente 250 millió euró körül), állattenyésztést és állatjóléti befektetéseket, fiatal gazdák bevonzását, ritkább növénykultúrák vagy tenyészállatok extra támogatását, hogy eladhatóbbak legyenek, stb.

A klíma- és környezetvédelmi kifizetések összege annyira kiugróan magas, hogy jobban megnéztük, mi tartozik ide. Csak olyan területekre lehet kérni, amelyek már benne vannak az alaptámogatásban, és ezek a zöld támogatások is hektáralapúak. Ráadásul ugyanarra a területre többféle zöldítő támogatást lehet kérni, ha megfelel a különböző feltételeknek.

A milliárdos összeg felét a vizsgált években a klímát és környezetet kímélő művelésre fizették ki. Ez nagyjából annyit jelent, hogy az állandó gyepeket tilos beszántani, a szántókon vetésforgót kell alkalmazni, és külön pénz jár azért, ha a szántón vagy mellette ökológiai érdekű tájelem van: nitrogénmegkötő kultúrák, mezők széle, fasor, külön fák, bokrok, sövények, folyó- vagy állóvizek tamponterületei. Ilyenekben bővelkednek az erdélyi tájak.

Az összeg negyedét, 250-270 millió eurót olyan zónákra fizetik ki, amelyeket valamilyen módon maga a természet korlátoz, például a hegyvidéki gyepek kihasználhatóságát a magasság. Mindenki igényelheti a hegyvidéki korlátozásokért járó kompenzációt, aki legalább egy hektárnyi legelőt és/vagy kaszálót gondoz ezer méter felett. 

Emellett extra támogatást lehet kérni olyan területekre, ahol bizonyos védett állatfajok élnek, ha a gazda vállalja, hogy az illető faj lényeges életszakaszában nem bolygatja a területet, és egyáltalán nem vegyszerezi. Ezekre évi 130-200 millió euró megy. A legnagyobb kompenzációt az állam azokra a legelőkre és kaszálókra fizeti, ahol a Maculinea pillangók bizonyos fajtái élnek. A Mezőség Kecsed és Magyarszovát közötti részén ha csak kézi munkával gondozzák ezeket a legelőket és kaszálókat, akkor hektáronként 410 eurót fizet az állam, míg ha könnyű gépekkel, akkor 331 eurót. 

A második legjövedelmezőbb a haris (Crex crex) madár védelme: 310 eurót fizet hektáronként az állam, ha csak kézzel gondozzák az illető gyepet, és 231-et, ha könnyű gépekkel. A békászó sas (Aquila pomarina) gyepes táplálkozási területeinek kézzel gondozását az állam hektáronként 269 euróval, gépi karbantartását 190 euróval jutalmazza. Ha szántóföldön békázik ez a sas, a gazda 151 eurót igényelhet. 

Ökogazdálkodás és látszatzöldítés

Onnan látszik, hogy ezeknek a zöld kifizetéseknek a 85-90 százalékáért nem kell különösebb erőfeszítést tenni, hogy ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásra kevés pénz, évente 55-100 millió euró ment. Holott itt is magas, 300-600 euró a hektáronkénti jutalom az átállásért a biogazdálkodásra, és kultúrától függően hektáronként 280-450 euró jár azért, ha a gazda megtartja bio minősítésűként a területet. Az átállás, a minősítés megszerzése, a vegyszermentes termelés mind időt és erőfeszítést igényel. Az átállást két-három évig, a megtartást öt évig finanszírozza az állam. 

Az is gyengíti az állam ökológiai elkötelezettségének látszatát, hogy egyrészt finanszírozást kínál környezetbarát művelési módokra (de nem közli, hányan igényelték mekkora területre a támogatást szántás, boronálás nélküli művelésre), másrészt az állami költségvetésből még mindig támogatja a nehézgépes művelés során elégetett dízel üzemanyag árát. Idén erre már 603 millió lejt (mintegy 120 millió eurót) különített el, amellyel több száz millió liter dízel üzemanyag árából téríti vissza a jövedéki adó egy részét. 

Frissítés, 2025. dcember 18.: A kormány 163 millió euróra emelte az üzemanyagtámogatás idei összegét. Azaz 60 százalékkal többet szán idén fosszilis üzemanyagra, mint amennyit a legjobb évben, tavaly a biogazdálkodásra.

Idén a parlagpénz botránya is azt mutatta, hogy a zöldítési alapokat erőfeszítés nélkül is meg lehet szerezni, és hogy az agrárminisztérium durván alulbecsülte az erőfeszítés nélkül pénzre pályázókat. Tavasszal hektáronként 58 eurót ígért azoknak a gazdáknak, akik a termőföldjük 2 százalékát parlagon hagyják, illetve ha új tájelemeket illesztenek a szántóföldjükbe. Ezt a két elemet bármilyen formában lehetett kombinálni.

A minisztérium november elején jelentette be, hogy annyian pályáztak erre a támogatásra, hogy az APIA hektáronként csak húsz eurót fog fizetni. Azt senki nem tudja, milyen előzetes becslés alapján ígértek tavasszal még 58 eurót, de az biztos, hogy a könnyű, nem is annyira zöld feltételeket a minisztérium szabta. Ilyen például az, hogy fák, fasorok, bokrok mellett köveket is be lehetett iktatni új tájelemként. 

Mi több, a parlagon hagyott két százaléknyi területre sem szabtak olyan ökofeltételt, hogy óriási parcellákon ne tömbösítsék a nem művelt területet. Azaz ha egy száz hektáros szántó szélén van egy vizes terület, és akörül két hektárt nem művel meg a gazda, úgyis megkapja a száz hektár után járó kétezer extra eurót, hogy nem csinál semmit. Nem feltétel az, hogy a nem művelt terület az óriási művelt parcellákban szigeteket vagy ökofolyosót képezzen a beporzók, kisebb állatok, másféle növények számára. Így a föld művelése nem válik nehezebbé, csak több pénz jár utána.

A korrekció bejelentésekor árulta el Emil Dumitru államtitkár, hogy erre a támogatásra 5,7 millió hektár szántóval jelentkeztek be a gazdák. Romániában a szántóföldek 8,5 millió hektárt tettek ki a 2020-as agrárcenzus szerint. Vagyis az egyébként is támogatott gazdák túlnyomó többsége megfelelt a „zöldítési” feltételeknek, és jelentkezett is a plusz pénzért.

Minél nagyobb a terület, annál kevesebb legyen a támogatás

Románia most kezdett komolyabb fékeket beépíteni az agrártámogatások környezetvédelmi részébe. A cél megakadályozni az igazán sok területtel rendelkező embereket, hogy ökológiai célokra hivatkozva ne hasznosítsák a mezőgazdasági területeiket, csak bezsebeljék az emelt szintű állami támogatásokat. Korábban alig érvényesült a degresszivitás elve a támogatásokban.

A névleg 2014-2020 közötti vidékfejlesztési tervben (de még a tavalyi kifizetések egy része is ehhez tartozott) csak a hegyvidéki legelőkre és kaszálókra járó kompenzációs kifizetéseket korlátozták úgynevezett sávos csökkenéssel. Vagyis csak azok kapták meg a hektáronkénti 97 eurós teljes összeget, akik kevesebb mint 50 ilyen hektárra kérték ezt a támogatást. Ötven, száz és háromszáz hektáros határnál csökkent fokozatosan az összeg hektáronkénti 25 euróra, de akár 300 hektár fölött is lehetett igényelni.

A most érvényes, 2023-2027-re vonatkozó agrárstratégia látszólag szigorítja ezt az elvet, és kiterjeszti az összes legelőre és kaszálóra, amelynek magas a természeti értéke, vagy az említett fajok védelme érdekében a gazda vállalja, hogy visszafogja a kaszálást és legeltetést azokon a területeken. Először is, ha a gazda nem bizonyítja, hogy állatokat is tart legalább a megszabott minimális létszámban, akkor nem kérheti ezeket a kompenzációs pénzeket. Vagyis bizonyítania kell, hogy valóban gazdálkodásra használja a területeket, amelyekre támogatást kér. Ez reális szigorítás a korábbi feltételekhez képest.

Másrészt viszont, ha a konkrét összegekre nézünk, akkor azok emelkedtek. Ugyan több lépcsőben csökken ez a típusú támogatás, de magasabb hektáronkénti összegről indul, és száz hektárnál megáll a csökkennés. A 101 hektáros legelőre ugyanúgy a 142 euró felét kapja a gazda, mint 302 hektárnyi legelőre. Vagyis akik eddig is nagy területre kérték, azok most háromszorannyi pénzt igényelhetnek: a hektáronkénti 25 euró helyett 71-et.

Az ennél is magasabb összegű természetvédelmi kifizetések már tíz hektártól csökkennek az összeg 90 százalékára, ötven hektártól pedig a 80 százalékára. Százötven hektár, illetve bizonyos fajok esetében 200 hektár fölött pedig egyáltalán nem lehet igényelni ezt a fajta kompenzációt. Aminek az az egyértelmű üzenete, hogy ekkora méretben már tessék kigazdálkodni az ilyen legelők és kaszálók fenntartásának költségeit, akár haris költ rajta, akár a békászó sas jár oda ebédelni.

A gazdák bizalmát művelni a legnehezebb

Bár minden felmérés azt mutatja, hogy a szövetkezetbe tömörült gazdák sikeresebbek a piacon, a romániai támogatási rendszer egyik legkevésbé kihasznált része a termelőszövetkezetek alapítására szánt pénz. A kényszerkollektivizálás miatt érthető az idősebb gazdák ellenkezése, ha szövetkezetről hallanak, de a fiatalabb gazdák is nagyon nehezen állnak össze. A mintegy négyezer mezőgazdasági termelőszövetkezet több mint felét 2020 óta alapították.

De egyre több a hazai, sőt Kolozs megyei példa is arra, hogy a versenyképesség és a jövedelmezőség kulcsa egy ennyire szétszabdalt mezőgazdaságban nem feltétlenül a méret, hanem a termelőszövetkezetekbe tömörülés. A Kis-Szamos Rétje Szövetkezetben 11 gazda termel 15 hektáron, és már saját teherautóval szállítják a szezonzöldségeket két országos üzletlánc regionális raktárába. És jól megfér a több ezer hektáron gazdálkodó, több ezer állatot tartó Szamos-Aranyos Szövetkezet mellett, amely időnként milliós profitot termel.

A korábbi időszakok szövetkezésre szánt költségvetési kereteit egyáltalán nem merítették ki a gazdák, és csak 2021-től emelkedtek a kifizetések két millió euróról hat millióra. Tavalyelőtti adatok szerint az akkori szövetkezeteket jobbára az uniós támogatások hatékonyabb lehívására hozták létre. Több mint a fele csak papíron működött, gazdasági tevékenységről beszámoló mérleget nem nyújtott be. Így is a szövetkezetek termelése a mezőgazdasági össztermelésben a 2020-as két százalékról négy százalékra nőtt 2022-ben. 

A szövetkezetek működtetésére 2024-ben kifizetett összeg már húsz millió euróra emelkedett, a kimutatható eredményére egyelőre várni kell.

A huszadik század történelme a földosztásokkal, impérium- és rendszerváltásokkal, majd a visszaszolgáltatással teljesen szétaprózta a romániai és erdélyi gazdálkodást. Most alig korlátozza, bizonyos mértékben kifejezetten ösztönzi az állam a parcellák tömbösítését. 

De a parcellákkal együtt szétesett a társadalmi bizalom is, annak visszaépítésébe azonban az állam alig fektet. A szövetkezetek ösztönzése ennek egyik kicsi és lassú eszköze. Az állam hitelességét és a bizalmat iránta strukturálisan az átláthatóság tudja építeni. Annak nyílt kimondása, vagy legalább a nyílt beszélgetés arról, mire költjük most, és mire költsük a jövőben a közpénzt a mezőgazdaságban, hogyan tudunk valódi egyensúlyt teremteni a gazdasági és a környezeti-éghajlati fenntarthatóság között.

Az adatok letöltésében, tisztításában, szűrésében és ábrázolásában Anghel Anna rendkívül sokat segített.

A nyitóképen Magyarókereke egyik felújított kapuja. Fotó: Szabó Tünde

Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.

The post Mire jó nekünk, hogy közpénzzel támogatjuk a gazdálkodókat? appeared first on Átlátszó Erdély.

Kolcsár Anquetil Károly négy éve nagy meglepetést szerzett, hogy az állandó belharcoktól megtépázott Maros megyei szervezetben ő kapta meg az első helyet a képviselői posztokért. Kisebb, de szintén meglepetés lett tavaly, Maros megyének eggyel több magyar képviselői hely jutott, így hiába volt hátrébb rangsorolva, a kegyelem taknyán és a választók akaratán csak becsúszott minket képviselni a honatya.

Amikor az állatok királya

Addig a megyén, vagy hát a felső Maros mentén kívül kevesen ismerték a vállalkozót, aki politizálásra adta a fejét. De amint belépett az országos politikába, az RMDSZ-nek lett egy újabb mogul képviselője. Azt, hogy az elmúlt mandátumban mennyire volt látványos, vagy mennyire volt egyáltalán politikai természetű munkája, mondja meg az olvasó. Én bevallom, újságíróként keveset hallottam róla az elmúlt időszakban, de a Transtelexnek a parlamenti tevékenységet bemutató cikkében az szerepel, hogy azért nem a legkevésbé aktívabbak közé tartozott az elmúlt időszakban. 

Kolcsár elsősorban mezőgazdasági szakemberként lépett színre. Eleve az agrártudományi egyetemen végzett Kolozsváron a ‘90-es évek derekán, s mint ilyen, bele is vágott a földművelésbe. 1994-ben szülőfaluja, Gernyeszeg környékén sok területet vásárolt, Marosjárán 81,6 hektárt, Körtvélyfáján 6 hektárt és Marospéterlakán 15 hektárt. 

Ekkoriban állatorvos volt, és mellette marhatenyésztéssel foglalkozott, de aztán ezzel felhagyott, és körülbelül 19 éve turisztikai vállalkozásra váltott. Ennek fényében aztán nem is bővítette az agrárterületek portfólióját, ezekben változás mindössze annyi történt, hogy két évvel ezelőtt egy 8,03 hektáros körtvélyfájai földterület háromnyolcad részét örökölte meg.

Amikor a föld hívja Károlyt

Azonban Kolcsár egyéb földterületeket is halmozott az elmúlt harminc évben. Első belterületnek minősülő, 0,62 hektáros belterületét feleségével együtt még 1998-ban vásárolták meg Körtvélyfáján, ezt követte 2002-ben egy gernyeszegi, 2,39 hektáros belterület vásárlása, ezt Kvacskay Károllyal közösen (róla a későbbiekben még lesz szó) majd hét év múlva újabb 0,16 hektárnyi, szintén ott. A vásárlás aztán Marosjárán folytatódott 2672 négyzetméternyi beltelekkel 2021-ben, majd a következő évben beltelkeket örökölt Körtvélyfáján, összesen 19 360 négyzetméternyi belteleknek és 8,07 hektár külteleknek a három nyolcadát. 

Marosvásárhelyen is örökölte 58 négyzetméter belterület három nyolcadát, és az épületeknél is fel fog tűnni egy marosvásárhelyi örökölt ingatlan három nyolcada.

A törvényhozó a Népújság 2020-as cikke alapján két panziót is működtet Fehér Ló és Fekete Ló néven. Kereséseink során azonban csak egy White Horse nevű étterem és szállás oldalát találtuk meg.

2021-ben Kolcsár már képviselő volt, 2023-ban azonban a Maros mentéről a felső Kis-Küküllő vidékére kezdett terjeszkedni, Szovátán vásárolt ugyanis jelentős méretű beltelkeket, egy 1663 négyzetméternyit a feleségével együtt és egy 19 000 négyzetméternyit pedig egy másik RMDSZ-essel, a gernyeszegi tanácsos Bartis Leventével úgy, hogy Kolcsárnak jutott a háromnegyed rész, Bartisnak a negyed. Ebben az évben még Körtvélyfáján is vett 26,23 négyzetméter területet a feleségével.

A képviselő számos helyen lakhat, ha kedve támad, 

mert rengeteg ingatlanja, van: a Kolcsár házaspár első, 260 négyzetméteres házát még 1998-ban vásárolták Körtvélyfáján, de azóta számos másik ház és apartman lett az övék. Időközben lett második házuk is a faluban, sőt, tavaly vásárolták meg a harmadikat is, az eddigi legnagyobbat: egy 298 négyzetméterest. Örökölte is 2022-ben több Maros megyei ház három nyolcadát, illetve egynek az egy negyedét.

Vásároltak apartmant Kolozsváron az elmúlt időszakban is, de ez a képviselő gyerekeinek nevére került, akik közül az egyik még kiskorú, a másik egyetemista Kolozsváron, vélhetően ő lakik benne. De a képviselő Budapesten, Marosvásárhelyen és Marosjárán is rendelkezik lakóingatlannal. 

Kereskedelmi és termelési felületei is vannak, Kvacskayval közösen vásárolt 2002-ben egy 4100 négyzetméteres épületet. A feleségével közösen pedig 2009-ben egy 800 négyzetmétereset. Mindkettőt Gernyeszegen. 

Jól megy a szekér

A családnak számos autója van, a legújabb egy 2016-os gyártású Volkswagen Passat, a legidősebb pedig egy 1999-es Peugeot, de van két motorkerékpár és egy traktor is a flottában. 

Ahhoz képest azonban, hogy mekkora a vagyon, viszonylag szerénynek mondható megtakarítása van Kolcsárnak: 260 242 leje és 363 775 eurója van folyószámlán, és 1 111 072  leje letéti számlán. Az összegek növekedtek tavaly óta, amikor is ezek a számok 204 599, 538 074 és 1 082 378 voltak. 

Mint említettük, Kolcsár Anquetil Károly nem igazán szorul rá arra, hogy a képviselői fizetéséből éljen, bőven megél abból, amit a turszitikai cégei hoznak, ennek ellenére a képviselő jelentős tőke infúziót lehelt beléjük. Hogy pontosan mikor pumpálta beléjük a pénzt, nem tudni, mindenesetre a 2022-es vagyonnyilatkozata nem árulkodik még ilyesmiről. Kevésnek látszik az esélye annak, hogy Kolcsár mindhárom vállalata egyszerre szorult volna plusz tőkére/fejlesztésre. 

Kolcsárnak három vállalata van, aminek múlt évben kölcsönadott, ezek közül a Regioturism Kft. 500 624 lejt, a K&K Turism 740 000 lejt kapott, és a viszonylag frissen létrejött Terra Energy System Kft. nevű vállalatának, aminek a cégadatkimutatásokban egyelőre nem látszik semmilyen üzleti forgalma, Kolcsár 84 740-et kölcsönzött.

A másik kettő turisztikai profilú cég. A Regioturism üzleti forgalma hasít, de még ehhez képest is hatalmasat ugrott 2023-ban. A 2019-es csúcs évhez viszonyítva, amikor az éves profitja 189 205 euró volt, 2023-ban több mint 390 000 eurós nyereséget hozott úgy, hogy közben a vállalat adóssága több mint százezer euróval csökkent. Hogy mitől megy ennyire jól a szekér, a cégadatok alapján önmagában nem megállapítható, még akkor sem, ha megnézzük, hány közbeszerzést nyert a vállalat. A Regioturism alapvetően RMDSZ-es önkormányzatoknál nyer közbeszerzéseket, iskolák étkeztetését szokta ellátni.

De persze a nagy pénzek nem ebben vannak

Kolcsár egész szépen leuralja a megyét, ha az iskolások étkeztetéséről van szó, és a Regioturism nevű cége bevételének nagyon nagy többsége közpénzből származik. Ha megnézzük a szerződéseit, azt látjuk, hogy nemcsak az RMDSZ-es önkormányzatokkal szokott csencselni, például izgalmas, hogy tavaly mindössze öt nap eltéréssel két, a bándi diákok étkeztetésére vonatkozó közbeszerzést nyert el Kolcsár cége, összesen 1 553 358,28 lej értékben, Bándnak pedig PSD-s a polgármestere.

De azért rengeteg RMDSZ-es önkormányzat szerződött a parlamenti képviselő cégével az elmúlt négy évben. Nagyernye, Ákosfalva, Nyárádremete, Nyárádszereda, Kerelőszentpál, Erdőszentgyörgy csak néhány ezek közül, és ezek némelyikben milliós nagyságrendűek a szerződések.

Az is látványos, hogy a Regioturism szerződései jelentősen megnőttek, mióta Kolcsár az országos politikában szerepel, míg 2020 decembere, azaz Kolcsár mandátumának kezdetéig az összes közbeszerzése 2 542 062 lej volt, az elmúlt négy évben azonban ez a szám majdnem négyszeresére nőtt: parlamenti mandátuma alatt a Regioturism több mint tízmillió lej összegben szállított kaját a környék önkormányzatainak.

A szélsőjobbos ügyvezető

Érdekesség még, hogy alapvetően a Regioturism fő profilja az állatorvosi szolgáltatásokra terjed ki a cég CAEN kódja szerint, mégis ez végzi a catering szolgáltatásokat, a turizmus profilú másik vállalat, a K&K Turism 2023-ban mindössze 163 euró nyereséget könyvelhet el, de amúgy az elmúlt években többször jött ki mínuszba. Érdekesség még, hogy ez utóbbi vállalatban ötven százalékos tulajdonrészt birtokol a már említett Kvacskay Károly, aki szélsőjobbos politikus, legalábbis tavaly a Mi Hazánk színeiben indult a ferencvárosi polgármesteri székért.

Kvacskay Károllyal a képviselő viszonya régre nyúlik vissza, és úgy tűnik, továbbra is kedvelik egymást, mert Kolcsár 2015-ben nyitott egy vállalkozást Flexible Technology néven, amelynek Budapesten van a székhelye, és ennek a Mi Hazánk tavalyi politikusa lett az ügyvezető elnöke. Kolcsár ezzel a céggel új vizekre evez: kipróbálja magát az építkezések terén, a vállalatnak ugyanis ez a fő profilja. De – mint a Regioturism bebizonyította – csomó minden mást is lehet csinálni vele, ha úgy alakul. 

Nem alakul különösen rosszul a közös vállalat sorsa, stabil nyereségekkel szokta zárni az évet. Az eddigi legnagyobb profitja 2022-ben volt, szolid 5 538 000 forint.Van még egy vállalat, amit Kolcsár valamiért nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, ez pedig szintén egy állatorvosi profilú vállalat, a Regiosanvet.

A Regiosanvet vállalatot 2020-ban hozta létre az akkor már képviselő, s ha már meglett, annak rendje s módja szerint be is söpörte a környék falvainak medvekezelési pénzeit. A vállalat már 2021-ben megnyert két 12 000 lejes megrendelést medvekárok megelőzésére. Érdekes, hogy alapvetően nagyon baráti önkormányzatoktól kapta a megrendeléseket. Egyszer a gernyeszegitől, ahol a testvére a polgármester, Kolcsár Gyula, vagy éppen a marossárpatakitól, ahol meg a magyarországi közpénzek erdélyi nagyasszonya, Kozma Mónikának a férje a polgármester, Kozma Barna. 

A Regiosanvet amúgy is izgalmas vállalkozás. A cégadatbázisban az látszik, hogy a legnagyobb eddigi nyereségét már megalakítása után egy évvel hozta úgy, hogy nulla alkalmazottja volt 2021-ben, ekkor 143 494 lejes profitot termelt. A következő évre már lettek alkalmazottak is, 2022-re hat, 2023-ra hét, de alapvetően a nyeresége visszaesett. 2022-ban 80 653 lej volt az éves profit, 2023-ra mindössze 45 493 lett.

Azonban nőhet még a profitja, hiszen a vállalat tavaly 702 268 lejt nyert állatorvosi szolgáltatásokra a Maros megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági igazgatóságtól. Jól látszik hát, hogy Kolcsár az elmúlt években azért elkezdett húzni az eredeti szakmája felé is. 

Ha már pénze van, akkor Kolcsár kölcsön is ad, 

de nem mindig mutatja meg, kinek. Szerepel a vagyonbevallásában, hogy 2006-tól 462 000 lejt adott kölcsön magánszemélyeknek 2030-ig. Érdekes, hogy a 2022-es vagyonbevallásában ugyanilyen lejáratra mindössze egy 58 200 lejes összeget tüntetett fel a honatya. Rejtély, hogyan tízszereződött meg a következő évben, amikor 562 000 lett, majd hogyan történt, hogy egy év alatt az érintettek pontosan százezer lejt törlesztettek.

A másik rejtély, hogy miért nem tüntette fel ezeknek a magánszemélyeknek a nevét, amikor a vagyonnyilatkozatok kitöltési útmutatójában világosan szerepel, hogy meg kell nevezni azokat, akiknek pénzt adott, vagy akiktől pénzt kölcsönzött. 

A harmadik rejtély, hogy miért a Datorii, azaz Adósságok szekcióba sorolta, hogy tavaly egy bizonyos Mózes Miklósnak egy évre adott 250 000 lejt, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott egy évre 11 000 lejt, vélhetően kampányra. Az idei, legfrisebb vagyonbevallásából úgy tűnik, Mózes megadta a tartozását, és az RMDSZ ügyvezető elnöksége is, mert azt írja Kolcsár, hogy 2024-ben adott egy ugyanakkora összeget. Ergo, Kolcsár évente ad ugyanennyi összeget nekik. Vagy csupán össze-vissza tölti ki a vagyonnyilatkozatát.

Ha már krőzus, akkor a Maros megyei RMDSZ kampányát is szépen megfinanszírozta, 190 000 lejjel. Ez végül is jó lépés volt, hiszen Kolcsár listás helye nem volt befutó, az összeg minden bizonnyal hozzásegített ahhoz, hogy végül az lett. 

Kolcsárnak amúgy 131 412 lej az éves képviselői fizetése, ezzel majdnem dupláját keresi, mint a felesége, aki tanító és aligazgató a gernyeszegi iskolában. A képviselő emellett 1606 lejért, azaz vélhetően 300 euróért bérbe adja egyik ingatlanát, de van 49 000 lej bevétele mezőgazdasági tevékenységből.

A legnagyobb bevételét azonban a Regioturism vállalatból kivett osztalék adja, 800 547 lej volt ez tavalyelőtt. Érdekes, hogy pont ugyanekkora az összeg a legfrissebb vagyonnyilatkozatában is. Megint csak az van, hogy Kolcsár vagy félvállról veszi a pontosságot, vagy pont ugyanekkora összeget fialt a cég két évben egymás után. Na, melyik a valószínűbb? 

Másrészt meg ebbe a cégbe tavalyelőtt betett 500 000 eurót (és tavaly is, állítólag, vagy csak megint benne felejtette a vagyonnyilatkozatban), ami a többi rejtély fényében ugyancsak különösnek hat: miért szorul infúzióra a vállalat, amelynek ekkora a nyeresége?

További Képviselőfánk-falatok

Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a Képviselőfánkban eddig ismertetett politikusvagyonok:

Maros megyében

A titokban végbement csoda: így lett villája Novák Leventének – az Átlátszó Erdély cikke

Az RMDSZ Császára a templom egere – az Átlátszó Erdély cikke

Csép Andrea különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna – az Átlátszó Erdély cikke

A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben – az Átlátszó Erdély cikke

Hargita megyében

Ahogy Kelemen Hunor spórol, úgy nem spórol más senki – az uh.ro cikke

Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája Ladányinak! De Jaguárja már van – az uh.ro cikke

Bende Sándor öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát – az uh.ro cikke

Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? Antal Lóránt! – az uh.ro cikke

Lénárd András integet folyton Hajdu Gábor érdekbevallásából – az uh.ro cikke

Tánczos Barna többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet – az uh.ro cikke

Borbolynak a szüleitől kell kölcsön kérnie négyévente – az uh.ro cikke

Kántor Boglárka nyerte a választási lottót, négy évig fogja képviselni a vaslui-iakat a parlamentben – a Transtelex cikke

Bihar megyében

Szabó Ödön lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona – a Transtelex cikke

Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza Cseke Attilának – a Transtelex cikke

Biró Rozália romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire – a Transtelex cikke

Szatmár megyében

Jót tett Nagy Szabolcs képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum – a Transtelex cikke

Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem – a Transtelex cikke

Százszor megbánhatta Turos Lóránd szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását – a Transtelex cikke

Kovács Máté bejutásával két szenátora lett a Szatmár megyei RMDSZ-nek, de nem felhőtlen az öröm – a Transtelex cikke

Máramaros megyében

Zahoránszki Brigitta, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett – a Transtelex cikke

Szilágy megyében

Új kocsival csapatja Kovács Irénke, a legszorgosabb szenátor – az Átlátszó Erdély cikke

Seres Dénes, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament – az Átlátszó Erdély cikke

Kolozs megyében

Garzonlakásokba fektette megtakarításait Csoma Botond kolozsvári képviselő – a Transtelex cikke

Tasnádi István Szilárd személyében a Kolozs megyei RMDSZ már az ötödik jogászt küldi a parlamentbe – a Transtelex cikke

Kovászna megyében

Miklós Zoltán az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát – az Átlátszó Erdély cikke

Végre magára is gondol Könczei Csaba, a köz igazi szolgája – az Átlátszó Erdély cikke

Gál Károly a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír – az Átlátszó Erdély cikke

Ékszereket és házakat gyűjt a leggazdagabb háromszéki honatya – az Átlátszó Erdély cikke

The post Másokat etet közpénzből, de az ő vagyona hízik, ki az? appeared first on Átlátszó Erdély.

A KMDSZ közel két éve jelentette fel sikkasztásért Örmény Márkot, a diákszövetség akkori pénzügyi felelősét. A KMDSZ ezt idén januárban ismerte el először a nyilvánosság előtt. Az ügyészségtől  megtudtuk, a kár értéke közel 333 ezer lej. Ez a KMDSZ egy évnyi átlagos költségvetése.

Arról, hogyan ürítette ki a kasszát a szervezet egyik vezetője, hogyan sikerült utána feltölteni, és mit tesznek azért, hogy ez máskor ne fordulhasson elő, a KMDSZ azóta is hallgat. Miközben diákok ezrei fizetik be a rendezvények részvételi díját, cégek és állami pályáztatók támogatják a diákszövetséget.

Örmény Márk egy évig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatát is vezette, a HÖK-öt azonban nem károsította meg.

A KMDSZ a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók érdekképviseleti és kulturális szervezete. Közvetlenül a rendszerváltás után alakult meg, 34 éve szervezi a diákéletet és képviseli a kisebbségi magyar érdekeket a kolozsvári felsőoktatásban. Legnagyobb rendezvényei az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, az évente 2-3 ezer fiatalt megmozgató Diáknapok, a Téli Majális, valamint a különböző nyári és téli táborok, szakmai találkozók. A KMDSZ mindig a közéleti szocializáció egyik fontos terepe is volt: elnökei közül sokan lettek politikusok, vállalkozók vagy civil szervezeti vezetők.

A KMDSZ átláthatóságának és érdekképviseletének hiányosságait kolozsvári diákok véleménycikkben tették szóvá 2023 végén az Új Szem társadalomkritikai portálon. Az itt megfogalmazott bírálatok egy részére Hatos Attila KMDSZ-elnök mandátumzáró videóinterjúban reagált – a cikk említése nélkül.

A legtöbb konkrétum január közepén derült ki a Miközöd?! erdélyi közéleti podcastben, ahol Kiss Anna a KMDSZ leköszönő elnökét és az említett véleménycikk egyik szerzőjét ültette mikrofon elé. Bár pletykák korábban is terjedtek, nyilvánosan először ebben a podcastben hangzik el, hogy a szervezet vezetőtanácsának egyik volt tagja jelentős mennyiségű pénzösszeggel rövidítette meg a KMDSZ-t, amiért feljelentették. A tényt Hatos ugyan elismerte, de ennél több információt a jogi eljárásra hivatkozva nem osztott meg.

Egy lakás ára tűnt el a KMDSZ-ből

Ekkor kezdtünk utánanézni az ügynek. Adatigénylést küldtünk négy különböző állami szervhez, és beszélgettünk olyan, névtelenséget kérő forrásokkal, akik valamelyest rálátnak a KMDSZ egy-egy szegletére. Átnéztük az interneten fellelhető anyagokat, többek között a 2020 őszén online közvetített KMDSZ-közgyűlést, ahol Örmény pénzügyi beszámolóját is láthattuk. Örmény HÖK-elnökségéről is érdeklődtünk. 

A KMDSZ rovására elkövetett sikkasztás miatt 2022 óta zajlik a nyomozás, tudtuk meg a kolozsvári ügyészségtől. A gyanúsított Örmény Márk, a vezetőtanács pénzügyekért, majd ügyvezetésért felelős volt tagja. Örmény a gyanú szerint több alkalommal jelentős mennyiségű pénzösszeget és javakat tulajdonított el a diákszövetség vagyonából. Az ügyészség az okozott kár értékét 332 859 lejre, megközelítőleg 70 ezer euróra teszi. 

Ennyi pénzből kényelmes lakást lehet vásárolni a Kolozsvárral szomszédos településeken. Ahogy a diákszövetség nyilvános mérlegeiből kiderül, a közel 333 ezer lej több, mint a KMDSZ hivatalos büdzséje bármelyik évben Hatos Attila mandátuma alatt:

A 2022 tavaszán megrendezett Madarasi Sítábor előtt merült fel a gyanú, hogy Örmény Márk több ezer euróval rövidítette meg a KMDSZ-t, mondta a neve elhallgatását kérő egyik forrásunk. Ekkor jöhetett rá a KMDSZ, hogy az egyesület számlájáról korábban is emeltek le jogtalanul összegeket különböző értékben. És ekkor tűnt el Örmény Márk a kolozsvári diákéletből is. 

A diákszövetség 2022 áprilisában etikai panasszal élt a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, tudtuk meg az egyetem sajtóirodájától. Örmény Márk 2020 decemberétől 2022 elejéig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának elnöki tisztségét is betöltötte.

Kolozsvári diákszervezetek élén

Örmény Márk két kolozsvári egyetemre is járt, és két diákszervezetnek is a legfelső vezetéséhez tartozott. 2018 őszétől területfejlesztést tanult a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 2020 őszétől a Sapientia EMTE diákja is volt két tanéven át, amíg az egyetem ki nem zárta – közölte a Sapientia sajtóirodája. 

Örményt először a 2019-2020-as tanévre választották meg a KMDSZ vezetőtanácsának pénzügyekért felelős tagjának. Ekkor új elnök, új csapat vette át a KMDSZ vezetését, és a csapat mind a nyolc tagját beírták 2020 tavaszán az egyesület bírósági irataiba. 

A 2020 végén online tartott közgyűlés úgy szavazta meg Örmény Márk pénzügyi beszámolóját, hogy abban egyetlen szám sem hangzott el. 

A következő két évben Örmény felelt a teljes ügyvezetésért. A hivatalos egyesületi regiszter szerint pedig továbbra is Örmény felelt a pénzügyekért, biztosan hozzáfért a diákszövetség számlájához.

2021 szeptemberétől azonban a bírósági iratokban háromtagúra csökkentették a vezetőtanácsot. Ezt a legszűkebb kört Hatos Attila elnök, Örmény Márk és Antal Erika alelnök alkotta. 

2023 októberében Örmény Márkot kizárták a szervezetből, Antal Erika pedig visszavonult. Helyüket László Petra és Simon István Róbert vette át. A 2023. novemberi tisztújításon László Petrát választották a KMDSZ elnökévé.

Örmény Márkot már KMDSZ-esként választották meg – először 2020 decemberében – a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnökévé. Az elnökségbe tartozó pénzügyi felelős viszont nem fért hozzá a HÖK bankszámlájához, nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek mindkét akkori pénzügyi felelős. 

A HÖK-ből pénzt nem vitt el, de a tanulópénzt megfizették

A két fiatalember, aki egymás után, Örmény Márk elnöki mandátuma során vállalt pénzügyi felelősi pozíciót a HÖK vezetésében, azért kérte, hogy név nélkül nyilatkozhasson, mert nem szeretné, ha a neve Örmény Márkéval egy szövegkörnyezetben jelenne meg nyilvánosan. Az első ráadásul annyira csalódott az intézményes diákéletben, hogy nem szeretné a nevét újra összekötni ezekkel a diákszervezetekkel. 

Őt Örmény azzal kérte fel pénzügyesnek, hogy néhány Communitas-pályázaton kívül egyéb dolga nem lesz. Az illető azért csatlakozott a HÖK elnökséghez, mert már középiskolásként szervezeti tapasztalatot szerzett, változtatni szeretett volna azokon a dolgokon a HÖK-ben, amelyekről látta, hogy nem működtek jól, és szerette volna fellendíteni az egyetemi diákéletet. 

Több nézeteltérése is volt Örménnyel, akire erős személyiségű elnökként emlékszik vissza: „mondhatni manipulatív hatással” bírt az elnökség tagjaira, mondta az Átlátszó Erdélynek. „Mindenki őt pártolta, senki egy mukkot nem szólt, vagy senki nem szeretett volna változtatni semmin azért, mert Márk nem szeretett volna” – nyilatkozta. Kiábrándult attól, hogy az elképzeléseit nem tudta átvinni, ezért egy félév után kilépett a csapatból, és teljesen visszavonult a szervezett diákéletből. 

A helyét átvevő új pénzügyest sem avatta be Örmény a szervezet anyagi ügyeibe az illető többszöri kérése ellenére sem. Örmény azzal hárította el, hogy ő még kezdő, és tanulnia kell. Elgondolkodtatta az, hogy Örmény mindenkit igyekezett távol tartani a pénzügyektől, és hogy egyáltalán felmerült, tekintsék érvényesnek a 2021. decemberi tisztújítást. Örmény újraválasztása ekkor nem lett volna jogszerű, mert nem gyűlt össze a szükséges kvórum. 

A tisztújítást így a 2022. január 6-i rendkívüli közgyűlésre halasztották. Rendkívüli közgyűlésen a szavazás már a résztvevők számától függetlenül is érvényes. A két HÖK közgyűlés között a pénzügyes fejében megfordult ugyan, hogy teljesen új elnökséget alapítson, de – akárcsak elődje – nem érezte az elnökség tagjaiban az ehhez szükséges támogatást. Elmondása szerint az elnökség nagyjából felének nem volt kifogása az ellen, ahogy az elnök vezette a szervezetet. 

Örmény Márkot így újraválasztották a HÖK elnökévé. Elnökként január közepén még megnyitotta a Sapixel fotókiállítást, majd valamikor februárban vagy március elején hirtelen eltűnt a kolozsvári diákéletből. Így érzékelték az eltűnését azok, akik nem láttak rá közvetlenül az ügyre. Ezt ugyanis sem a KMDSZ, sem a HÖK nem hozta nyilvánosságra.  

Örmény eltűnése után két-három héttel levélben mondott le a HÖK elnöki tisztségéről, tudtuk meg a pénzügyekért felelős vezetőségi tagtól. Jogásszal egyeztetve arra jutottak, hogy az addigi alelnök, Siklodi Lilla vegye át az elnöki tisztséget a tanév második félévére. Siklodi Lilla elutasította a megkeresésünket arra hivatkozva, hogy a HÖK-öt nem érte anyagi kár, az új csapatot pedig az alapszabályzat szerint választották meg. 

Örmény Márk nem tulajdonított el pénzt az egyesület számlájáról, mindössze néhány pályázatuk elszámolását kellett pótolni, nyilatkozta az akkori elnökség pénzügyes tagja. Emiatt nem is tettek feljelentést. Örmény Márk sem a HÖK-öt, sem az egyetemet nem károsította meg, erősítette meg a Sapientia sajtóirodája.

„Kezdők voltunk, azt láttuk helyesnek, ha csendesen rendezzük ezt az átmenetet. Fontos körülmény, hogy ekkor a Covid online időszak utáni első offline oktatási évben vagyunk, a HÖK és diákélet eleve nagyon csendes volt, így inkább a programokat szerettük volna a diákok közbeszédének tárgyává tenni az ügy helyett. A háttérben pedig pótolni az elszámolásokat. Akkor így láttuk, két évnyi tapasztalattal később, ma, már másképp látom. Mondhatnám, ez az eset nem kis tanulópénz volt”

– nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek a pénzügyekért felelős elnökségi tag.

Az egyetem vezetése tanévente 15 ezer lej kari keretet biztosít a HÖK számára, emellett a szervezet kisebb pályázatokból szervezi a programjait, tudtuk meg a pénzügyestől. A HÖK nyilvános mérlege szerint az évi büdzséje tízezer és harmincezer lej között mozog.

„Az egyetem által a kari hallgatói önkormányzatok támogatására szánt összeget a kari költségvetések tartalmazzák, melyet az egyetemi költségvetés keretében a Szenátus hagy jóvá. Az intézmény által biztosított HÖK támogatások kezelése a kari gazdasági igazgatóságokon történik, azok felett a hallgatók közvetlen módon nem rendelkeznek, és azok elszámolása minden évben maradéktalanul teljesül” – közölte a Sapientia sajtóirodája.

Állami intézménynél dolgozott, céget alapított

Örmény a KMDSZ-es időszaka alatt, 2021-ben az akkor RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sportminisztériumnál is tevékenykedett. Tavaly ezt a minisztériumot felszámolták, ma már Országos Sportügynökség néven működik. Azt nem sikerült megtudni, hogy Örmény alkalmazottként dolgozott-e az állami intézménynek, a sportügynökség ugyanis személyes információk védelmére hivatkozva megtagadta a választ az ezt firtató kérdésünkre. Örmény RMDSZ-es kapcsolatai még korábbiak, 2016-ban tagja volt Kereskényi Gábor polgármester szatmári kampánycsapatának.

Örmény Márk céget is alapított 2020 novemberében. Az Odiarike Path SRL a cégadatbázis szerint postai és kézbesítő szolgáltatásokat nyújt, és még működik. Nyilvános mérleget csak 2020-ra nyújtott be, eszerint ötezer lejes árbevételből 640 lej profitot termelt.

Omerta Örmény és a pénz körül

A KMDSZ az elmúlt egy-két év során pótolta a költségvetéséből eltűnt pénzt úgy, hogy közben egyetlen nagy rendezvénye sem maradt el. Ezt Hatos Attila leköszönt elnök mondta el a Miközöd?! podcastben egyféle mentségként arra, hogy a nagy értékű sikkasztást elhallgatták a kolozsvári diákság elől. 

Azt azonban itt sem árulta el, ki vagy mi fedezte a költségvetési lyuk befoltozását. Vagy azt, hogyan tudtak pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani úgy, hogy a hivatalos adatok szerint az egyesület 2022 szeptembere óta pénzügyileg inaktív. 

Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy 2022-ben miért lett hirtelen 12 alkalmazottja a KMDSZ-nek úgy, hogy előtte hosszú évekig egy sem volt. Ahogy arra is, hogy Hatos Attila milyen céllal hozott létre egy hasonló nevű szervezetet 2023 tavaszán, a Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesületet.

Megkeresésünket Hatos Attila volt és László Petra jelenlegi elnök is elutasította: nem nyilatkoznak, amíg zajlik az eljárás Örmény Márk ellen. Bár közöltük velük, hogy nem csak közvetlenül a büntetőügyről tennénk fel kérdéseket, további választ nem kaptunk. 2018-ban már történt egy hasonló eset, amikor betörtek a diákszervezet irodájába, ekkor a KMDSZ nem zárkózott el a nyilvánosság elől. 

Más KMDSZ-es szereplőket is próbáltunk megszólaltatni, de a diákszövetség egyik döntéshozója sem válaszolt. 

Természetesen Örmény Márkot is igyekeztünk elérni, de őt mintha elnyelte volna a föld. A telefonszáma nem csöng ki, az e-mailt nem nyitotta meg, a Facebook-profilján pedig megállt az idő. Utoljára a KMDSZ-es és HÖK-ös tartalmakat posztolt, még mielőtt felmerült volna a sikkasztás gyanúja. Meg nem erősített információk szerint külföldön él. 

A KMDSZ vezetése érdemben egyszer sem szólalt meg az ügyről nyilvánosan. A nyomozás másfél éve tart, és nem látszik, mitől zárulna le gyorsan, a KMDSZ viszont addig nem hajlandó válaszolni a kérdésekre. Amennyiben a KMDSZ volt és jelenlegi vezetői meggondolnák magukat, válaszaikkal frissítjük a cikket. Ezekre a kérdésekre várunk válaszokat: 

Örmény Márktól:

1. Mi volt a konkrét feladatod 2019-2022 között a KMDSZ pénzügyi felelőseként?
2. Milyen jogosultságokat kaptál ahhoz, hogy el tudd végezni ezeket a feladatokat? 
3. Konkrétan mettől meddig volt hozzáférésed a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? 
4. Egyik forrásunk szerint csak neked volt hozzáférésed a bankszámlához. Ez igaz? Ha nem, rajtad kívül kinek volt még hozzáférése az egyesület bankszámlájához?
5. Az egyes kifizetéseket kinek, kiknek a (szóbeli vagy írásos) utasítására vagy engedélyével hajtottad végre? Ki tudott még arról, hogy mikor milyen kifizetéseket eszközöltél a KMDSZ számlájáról?
6. Ki volt az, aki a KMDSZ-közgyűlések közötti időszakban ellenőrizte a munkádat?
7. Meglepett, hogy a KMDSZ 2020. novemberi, online közgyűlésén anélkül fogadták el a pénzügyi beszámolódat, hogy konkrét számokat említettél volna? Ez így történt a 2021-es közgyűlésen is?
8. A Facebook-profilod szerint 2021 májusától dolgozol az Országos Sportügynökségnél. Milyen beosztásban dolgozol/dolgoztál ott? Ez fizetett munkakör (volt)?
9. 2022-ben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség feljelentett sikkasztásért. A KMDSZ-t ért kárt 332 859 lejben (közel 70 ezer euró) állapították meg. A gyanú szerint ennek egy részét pénzben, másik részét értéktárgyakban tüntetted el. Konkrétan mennyi ebből a pénz, és melyek ezek az értéktárgyak?
10. Úgy tudjuk volt egy vállalkozásod, ahol termékeket vettél és adtál el. A KMDSZ számláján keresztül is folytattál ilyen tranzakciókat? 
11. Az ügyészség már gyanúsítottként kezel téged az ügyben, meg kellett kapnod az erről szóló hatósági értesítést. Mikor és hol kaptad kézhez? Már előtte tudomást szereztél a feljelentésről és a nyomozásról? Ha igen, mikor és hol?
12. Még hozzáférésed volt a KMDSZ bankszámlájához, amikor megtudtad, hogy feljelentettek, vagy hogy fel fognak jelenteni?
13. Mit ró fel neked a KMDSZ és az ügyészség: hogyan tüntettél el majdnem 333 ezer lejt a KMDSZ vagyonából?
14. Mihez kezdtél ezzel a pénzzel? Visszafizetted-e, és ha igen, a teljes összeget vagy egy részét? Ha egy részét, akkor pontosan mennyit?
15. Az ügy hatására kizártak a KMDSZ-ből, új elnök lépett a helyedbe a HÖK-ben, az egyetemről is távoztál. Az egyetemről eltanácsoltak vagy önként hagytad ott?
16. Információim szerint csak 2023 őszén tettek ki hivatalosan a KMDSZ-ből. Miért csak akkor, mit tudsz erről?
17. 2020-től 2022 februárjáig a HÖK-nek elnöke vagy. Miért te foglalkoztál a pénzüggyel, a pénzügyi felelős helyett?
18. Hogyan érint téged most a nyomozás: behívott már az ügyészség vallomást tenni? Ha igen, mikor?
19. Hol élsz most? Dolgozol? Tanulsz? Ha dolgozol, hol és milyen munkakörben?

Hatos Attila leköszönt KMDSZ-elnöktől:

1. Az Átlátszó Erdély információi szerint 2022 óta nyomozás zajlik Örmény Márk, a KMDSZ pénzügyeiért felelős volt vezetőségi tagja ellen. Milyen gyanúval tettétek meg akkor a feljelentést? 
2. Ki tudott akkor a feljelentésről?
3. Az ügyészség folytatólagos sikkasztásként sorolta be az ügyet, a kár értékét 332 859 lejre (közel 70 ezer euróra) teszi. Ezt ti számoltátok ki, vagy az ügyészség becsülte ennyire? 
4. A kár értéke azonos vagy nagyobb a sikkasztás értékénél, amivel Örmény Márkot gyanúsítják? Amennyiben eltér az okozott kár értékétől, tudomásod szerint mekkora összeg elsikkasztásával gyanúsítják Örmény Márkot?
5. Az ügyészség szerint a kár értékét pénz és értéktárgyak teszik ki. A közel 70 ezer euró mekkora részét tüntette el Örmény Márk pénzben, és melyek voltak az értéktárgyak?
6. Tudomásod szerint ezeket hogyan tüntette el Örmény Márk a KMDSZ vagyonából? 
7. Információink szerint a sikkasztás gyanúja 2022 március elején merült fel, az évi Madarasi Sítábor előtt. Ezt meg tudod erősíteni?
8. Ehhez képest mikor tettetek feljelentést?
9. Hogyan merült fel benned, bennetek a gyanú? Panaszkodtak az eseményekre befizető diákok? Panaszkodtak a ki nem fizetett szolgáltatók?
10. Rajtad kívül ki tudott még ekkor a sikkasztás gyanújáról?
11. Ellenőriztétek-e, számonkértétek-e egymáson a vezetőtanácsban azt, hogy ki hogyan hajtja végre a döntéseket? Ha igen, hogyan? Formálisan, írásban, esetleg informális beszélgetésekben? 
12. Hogy történhetett meg az, hogy a KMDSZ-ben sokáig senki nem vette észre, hogy jelentős összegek tűnnek el az egyesület számlájáról?
13. Mit léptél KMDSZ-elnökként, amikor felmerült a pénzügyi visszaélés gyanúja? 
14. Akkoriban kinek volt hozzáférése a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? A közgyűlés alapján a 2021-2022-es tanévre nem választotattok pénzügyi felelőst, az egyesületi regiszter alapján ezt a funkciót Örmény Márk látta el. Csak neki volt hozzáférése a bankszámlához? 
15. Elnökként számonkérted-e Márkon, hogy a 2020 novemberében online tartott közgyűlésen olyan pénzügyi beszámolót mutatott be, amely során egyetlen konkrét szám sem hangzott el?
16. 2022-ben a KMDSZ-nek hirtelen 12 alkalmazottja lett, miután hosszú évekig egyetlen alkalmazottja sem volt. Miért kellett hirtelen 12 embert felvenni? Hogyan sikerült bért fizetni nekik, ha anyagilag nem állt jól a KMDSZ?
17. Az egyesületi regiszter alapján hivatalosan csak 2023 őszén zártátok ki Örmény Márkot. Miért csak ekkor? 
18. Örmény Márk a KMDSZ-es kapcsolati hálóján keresztül került kapcsolatba az akkor még RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sport Minisztériummal?
19. A KMDSZ ebben az ügyben nem szólalt meg nyilvánosan, amíg az Új Szem és  a Miközöd podcast nem kezdte finoman feszegetni pár hónapja. Miért nem volt transzparens az ügyben a már 34 éves szervezet, amely bírja a kolozsvári diákság jelentős részének a bizalmát?  
20. Az okozott anyagi kár a KMDSZ nagyjából egy évi költségvetése. Hogyan pótoltátok a hiányt? Az említett podcastban elmondtad, hogy a sikkasztás után is minden eseményt megszerveztetek, a hiányt pótoltátok. Hogyan? Örmény Márk visszafizette az összeget, vagy egy részét? Ha igen, mennyit? Ha nem, ki biztosított több tízezer eurót a pénzügyi szakadék betömésére? 
21. Információink szerint 2022 szeptembere óta az egyesület pénzügyileg inaktív (inactiv fiscal). Ez mit jelent a KMDSZ működése szempontjából? Hogyan kasszírozzátok a befizetéseket, hogyan intézitek a kifizetéseket? 
22. Információink szerint a KMDSZ-nek egyéb tartozásai is voltak a sikkasztási ügyön kívül. Meg tudod erősíteni? Ha igen, ezek a tartozások 2019 óta halmozódtak fel, a ti vezetésetek alatt, vagy már ezzel az adósságcsomaggal vettétek át a szervezetet? Ha igen, tudatában voltatok-e a KMDSZ tartozásainak, amikor átvettétek az irányítását? Mekkora volt a KMDSZ adóssága, amikor átvettétek, és mikorra fizettétek vissza?
23. 2020-ban az ETDK jelentkezési díjakat a te, illetve az Örmény Márk személyes számlájára kellett utalni. Miért így szedtétek be a jelentkezési díjakat? Hogyan tudta a KMDSZ ezt hivatalosan elszámolni?
24. A Diáknapok jelentkezési díjait tavaly és idén is készpénzben gyűjtitek a csapatkapitányoktól, ami csapatonként több ezer lej. Miért így gyűjtitek? Hogy tudtok ekkora összegekkel transzparensen bánni? 
25. Mit tett azóta a KMDSZ azért, hogy a pénzügyei átláthatóak legyenek, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 
26. 2023 tavaszán új egyesületet jegyeztél be Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesület – Asociatia Tinerilor Maghiari din Cluj néven. Mi célból? Mivel foglalkozik ez az egyesület? Kik az új egyesület vezetőtanácsának a tagjai?

László Petra új KMDSZ-elnöktől:

1. Mióta tevékenykedsz a KMDSZ-ben? Milyen szerepköröket, feladatköröket töltöttél be a szerveztben, amikor először odakerültél?
2. 2023 őszétől vagy benne jogilag is a KMDSZ vezetőtanácsában. Amikor ezt elvállaltad, tudtad, hogy az egyesület pénzügyileg akkor már egy éve nem működött, a hatóságok inaktívvá nyilvánították, és pénzügyi mérleget sem adott le? 
3. Hogyan oldottátok meg azt, hogy ennek ellenére a KMDSZ pénzbe kerülő programokat tudjon szervezni?
4. Már azelőtt is tudtál arról, hogy Örmény Márkot feljelentette a szervezet sikkasztásért, hogy bekerültél a KMDSZ vezetőtanácsába? Mikor értesültél erről? Hogyan befolyásolta a szerepvállalásodat ez az információ?
5. Tudtál-e erről, amikor indultál a KMDSZ elnöki tisztségéért? 
6. Melyek voltak azok a sikkasztási ügyhöz kapcsolódó információk, amelyekről csak azután szereztél tudomást, hogy KMDSZ-elnökké választottak? Hogyan reagáltál rájuk?
7. Hogyan kommunikáltad az ügyet a KMDSZ tagságának, illetve azoknak a diákoknak, akik részt vesznek a KMDSZ rendezvényein, megbíznak a szervezetben, befizetik az események részvételi díját?
8. Jelenleg ki vagy kik kezeli(k) a KMDSZ bankszámláját? 
9. Mit fog az új vezetőtanács tenni azért, hogy a szervezet pénzügyei transzparensebbé váljanak, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 

Antal Erikától, aki 2019-2023 között volt tagja a KMDSZ legszűkebb vezetésének:

1. Mi volt a feladatköröd a KMDSZ vezetőségi tagjaként?
2. 2021 őszén a KMDSZ háromra csökkentette a vezetőtanács jogilag is bejegyzett tagjainak a számát. Hatos Attila elnök és Örmény Márk pénzügyi felelős mellett két évig te voltál a legbelső bizalmi kör harmadik tagja, annak ellenére, hogy 2021 őszén már nem indulsz újra a közgyűlésen. Ez miért történt így?
3. Miért léptél ki az egyesületi regiszterben jegyzett vezetőtanácsból fél évvel Hatos Attila elnök előtt, tavaly októberben?
4. Hogyan születtek a döntések ebben a körben? Ellenőriztétek-e, számon kértétek-e valaha egymáson a döntések végrehajtását? Ha igen, hogyan: formálisan, írásban, a közgyűlésen, esetleg informális beszélgetéseken?
5. Mikor értesültél róla, hogy Örmény Márk visszaélt az egyesület vagyonával?
6. Mikor értesültél róla, hogy a KMDSZ emiatt feljelentést tett ellene? Esetleg részt is vettél a jogi eljárás elindításában?
7. Az ügyészség szerint Örmény Márk pénzt és értéktárgyakat is elsikkasztott a KMDSZ vagyonából. Tudomásod szerint mennyi pénzt, és milyen értéktárgyakat?
8. Hogyan kezeltétek az Örmény Márk ténykedése utáni hiányt? Hogyan tudtatok pótolni annyi pénzt, amelyből már egy lakást lehet venni Kolozsvár mellett?
9. Hogyan működtettétek a KMDSZ pénzügyeit 2022 szeptembere után? A KMDSZ azután is szervezett pénzbe kerülő, azaz inkasszálással és kifizetésekkel járó eseményeket, hogy a hatósági nyilvántartás szerint pénzügyileg inaktívvá vált. Hogyan bankoltatok ezután?

The post Titkolja a KMDSZ, hogy kifosztották. Azt is, honnan pótolta egy évi büdzséjét appeared first on Átlátszó Erdély.

The post Műemlék-mentés vagy ingatlanpanama? Indul az Átlátszó Erdély-podcast appeared first on Átlátszó Erdély.

A Manevi Zrt. magyar állami cégként 2017-ben vette első erdélyi épületét, a szatmárnémeti Pannónia szállót. 2019-ben vett még mellé négyet, 2021-ben pedig elszaladt vele a ló, a cég minimum 8 ingatlant vásárolt. De lehet, hogy többet is, az elmúlt hónapokban hétről hétre derült fény újabb Manevi-ingatlanokra.

2020-ban a céget állami tulajdonból „kiprivatizálták” egy magánalapítványba, a közpénzből megvásárolt ingatlanokkal együtt.
Az Országgyűlés létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, és megajándékozta azt a Manevi Zrt.-vel, amelyik az erdélyi ingatlanokon kívül egy horvátországi (eszéki) ingatlannal jött csomagban, illetve a Comitatus Energia Zrt.-vel, amelyik egy szlovéniai (lendvai) wellness-szállót hozott magával.

2021-ben különféle leányvállalatokat hoztak létre a Manevinek, itt Erdélyben a Manevi Pro Transilvaniát. Az épületeket az anya-Manevi átíratta ezekre a cégekre. Így kapott az erdélyi Manevi 10 ingatlant 28 és fél millió lej értékben. A vásárlások itt nem értek véget, az erdélyi leányvállalat több ingatlant is vásárolt ezután.

A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget. Az őt birtokló Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt

„a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradásának, megőrzésének, fenntartásának megvalósítására irányuló tevékenység előmozdítása érdekében”

hozták létre.

Egy ideig ez működött is, a Manevi összes ismert erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, főként magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület volt.

Ám az örökség-megőrző álarc Tusnádfürdőn és Gyilkostón lehull. A Manevi két új tusnádi és egyik új gyilkostói ingatlanja egyáltalán nem műemlék, és ejsze nem is lesz az a mi életünk alatt. De még csak épített örökségnek sem nevezhető egyik-másik.

Hogy mi a céljuk a maneviseknek, műemléket akarnak-e menteni, szállodaláncot akarnak-e létrehozni, épületeket akarnak-e harácsolni, vagy csak a magyar közpénzt mentik ki maguknak magánalapítványba minél nagyobb mennyiségben a választások előtt, kiderül hamarosan.

Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt folyamatosan megpróbálja eltitkolni. Tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok listáját. Nekem sem, pedig kértem. Jelenleg minimum 14 ingatlanjuk van Erdélyben. Ennyiről tudunk mi egyelőre. Vegyük sorra őket röviden, megvásárlásuk sorrendjében:

1. Pannónia-szálló (Dacia-szálló), Szatmárnémeti

Megvásárlás időpontja: 2017-ben vette meg a Manevi, az őt birtokló Dacia SRL-vel együtt.

Az ingatlan állapota: rossz.

Beépített felülete (suprafaţa construită la sol): 2238 négyzetméter.
Szintek száma: alagsor + földszint + 2 emelet + padlástér.

Vételár: A vételárat titkolják, de a magyarországi Átlátszó a cégbeszámolóból azt olvasta ki, hogy 1,2 milliárd forintot, azaz 16,5 millió lejt, vagy 3,3 millió eurót ér az ingatlan.

Története: 1901-1902-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc tervei alapján. A magyar jellegű szecessziós épület makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. A Pannónia szálló egy évszázadon keresztül a szatmárnémeti városközpont ékköve volt.

Amint a románok megkaparintották Erdélyt, az első világháború után, átnevezték a szállót Daciára, a kontinuitás bizonyítékaként. Aztán a kicsi magyar világban a magyarok visszanevezték Pannóniára, utána ismét Dacia lett a neve, és Daciaként is indult pusztulásnak.

A demokráciában kiprivatizálták, és elindult a versengés a birtoklásáért. Szabó István RMDSZ-es tanácselnök megszerezte a részvények többségét, és egy „megszokott kereskedelmi ügylet” keretében, ahogy ő nevezte, tálcán kínálta fel a tulajdonjogot Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi pünkösdista lelkipásztornak. Aki abban az időben a megye leggazdagabb emberének számított.

[irp posts=”34509″ name=”Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét”]

Ţânţaş nekiállt az épületet felújítani, leverte a falakról a vakolatot, átbetonozta a pincét, de aztán elfogyott a pénze, és úgy hagyta az egészet. A magára hagyott épületbe befolyó esővíz keményen megrongálta a falakat, kezdett potyogni a szecessziós díszítése az épületnek. Ţânţaşt börtönbe küldték a műemlék épület megrongálásáért. Szabadulása után szinte-szinte eladta az épületet a chicagói pünkösdistáknak, de aztán mégiscsak a Manevinek adta el.

A Manevi hosszú ideig nem ment be az épületbe, arra hivatkozva, hogy Ţânţaş elveszítette a bejárati lakat kulcsát. Aztán bement. És négy év után takarított is. A víz befolyását sikerült megállítani, de az épület állapota tovább romlott. Egyre inkább potyogtak a szecessziós díszek, az épületet felállványoztatták és hálóval vonatták be a hatóságok.

Jelen és jövő: A Dacia SRL adminisztrátora, Dr. Baka Levente csak annyit árult el a céljaikról, a sok „fiatalok itthon maradása” politikai mellébeszélés mellett, hogy szeretnék visszaállítani régi formájába és funkciójába, és négycsillagos szállóként működtetni. Jelenleg az építési engedélyezési fázisban vannak, és 2022 elején szeretnének nekifogni a felújításnak. Hiába érveltem bármivel, többet nem akart elárulni, csak annyit ejtett még el, hogy 2 és fél évre saccolják a munkálatok időtartamát, és van már műemlékvédelmi engedélyük.

Adatigényléssel sikerült kiszednünk a hatóságoktól még pár részletet. Például azt, hogy a felújítás becsült értéke 14 235 275 lej, azaz közel 3 millió euró volt tavaly tavasszal, az építőanyag-árak égbe szökkenése előtt. A terveket a felújításra a kolozsvári székhelyű Arh service Guttmann & Comp cég készítette, a műemlékvédő Guttmann Szabolcs cége. Az építési engedélyt úgy váltották ki 2021 márciusában, hogy a 2008-as engedély során elmaradt munkálatokat fogják befejezni. A műemlékvédelmis engedélyük szavazásánál voltak fenntartások, kikötések, ezekről talán majd egy másik anyagban fogok beszámolni.

2-3. Art’e Hotel, Tusnádfürdő

Itt papíron két ingatlanról van szó, de a valóságban összefüggnek: az egyik egy szálló, a másik az úton túl egy betonalap, aminek alagsorában van a szálló hőközpontja.

Megvásárlás időpontja: 2019 júliusa.

Az ingatlan állapota: kiváló, újszerű.

Beépített felület: 587 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter a hőközpontként szolgáló új alap.
Kiterített összfelülete: 1978 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter az alap.

Vételár: 840 ezer euró, azaz közel 4 millió lej a két ingatlan egy csomagban.

Története: A telekkönyv szerint 2019-ben épült, de az ortofotók alapján régen is volt ott egy épület. Nagy valószínűséggel 55-ös villának hívták az épületet, az ortofotók alapján valamikor 2005 és 2010, dokumentumok alapján 2012-ben kapta az aktuális alakját, 2019-ben újították fel. A Manevi 2019-ben vásárolta meg, és 2020 októberében bérbe adta 15 évre egy Aquanor Min nevű cégnek, amelyik berendezte oda a boutique hotelt.

[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]

Érdekesség: a szálló egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyek megkérdőjelezik a Manevi műemlékmentő jellegét. Mert az épített örökség megőrzésében mekkora fontossággal bír az, hogy közpénzből megvesznek egy vadiúj szállót, és bérbe adják valakinek? Mikor ezt a pénzt fektethették volna valamelyik lerohadt műemlékük mihamarabbi felújításába is?

4. Korona szálló (Tisza-szálló), Máramarossziget

Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.

Az ingatlan állapota: közepes, a többi ingatlanhoz képest könnyen felújítható.

Beépített felület: 2072 négyzetméter.

Vételár: a titkos szerződés alapján 1,41 millió euró, azaz 6 736 557 lej.

[irp posts=”35382″ name=”Koronás lett a Manevi!”]

Története: Építéséről nehéz biztosat mondani, a megbízhatóbb információkból kikövetkeztetve valahol az 1860-1870-es években építhették a máramarosi zsidók.

A többségében zsidók lakta város nagy épületdömpingjében nem tartozott a legkiemelkedőbb épületek közé, de hosszú időn keresztül a város legjobb szállodája volt, és közművelődési célokra is szolgált, például színházként.

A kommunizmusban Tisza szálló néven futott, soha nem hagyták nagyon lerohadni. Legutóbb 2012-ben volt egy nagyobb általános felújítása, de az akkori nekifutás pár év alatt anyagilag kifulladt, a szálló hét éve bezárva áll.

Jelen és jövő: a Manevi szeretné felújítani és egy 4 csillagos szállóvá alakítani az épületet. Közbeszerzést hirdetett meg az épület tervezésére, amit később módosított, így most 119 millió forintot költ a tervezésre, amire három éve van a tervezőnek.

Az eddigi koncepció alapján azt tervezik, hogy lebontják az udvarról a piros ponttal jelölt épületeket, és a megnövekedett kerthelyiséget szabadtéri vendéglőként hasznosítanák, illetve rendezvényeket is szerveznének itt, többek között lagzikat. Az emeletre végig szállodai szobákat szeretnének, a jelenlegi szobáknál nagyobbakat, a földszintre bárt, bisztrót, reggelizőt.

5. Albina bank épülete, Nagykároly

Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.

Az ingatlan állapota: közepes.

Mérete: Beépített felülete 624 négyzetméter, kiterített összterülete 1872 négyzetméter. Az épület kétszintes, 65 helyiség van benne, két 50 négyzetméteres belső udvar, illetve pince.

Vételár: szerződés alapján 730 ezer euró, azaz kb. 3,5 millió lej.
Becsült piaci ára: 500 ezer euró, kb. 2,5 millió lej. (Itt azért tüntettem fel a becsült piaci árat is, mert nagyon különbözött a vételártól.)

Története: 1910-11-ben építették Magyar Vilmos műépítész tervei alapján, Illés József városi mérnök ellenőrzésével, az Albina bank helyi székházának. Az Albina a legnagyobb erdélyi román bank volt az osztrák-magyar időkben.

Érdekesség: az épület alaprajza egy nagy A betű.

1968 és 2014 között a város polgármesteri hivatala működött itt. Az épületet a 2000-es években visszaszolgáltatták. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni, de a tulajdonosok túl magas árat kértek érte. 2014 óta, amikor a polgármesteri hivatal átköltözött, az épület üresen áll.

Jelen, jövő: sem ottjártamkor, sem a dokumentumokban semmi nyomát nem találtam bármiféle felújításnak vagy épülethasznosításnak. A Manevi nem válaszolt érdeklődő levelemre. Ha van is valamilyen tervük, titokban tartják.

6. Teleki-ház (vagy Teleky-ház?), Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az ingatlan állapota: elégtelen, beruházást igényel (így fogalmaz a felmérést végző szakcég).

Mérete: Beépített felülete 577 négyzetméter, kiterített összfelülete 1731 négyzetméter.

Vételár: 1,015 millió euró.

Története: A műemlékek listája szerint a XV.-XVIII. században épült, Nagybánya történelmi központjának legrégibb műemléképülete. A welcometoromania.eu szerint az impozáns épületet a hosszúfalusi Teleki család építette. id. Teleki Imre megvásárolhatta a telket a rajta álló házzal együtt, és saját igényei szerint kialakította a jelenleg is látható palotaszerű épületet.

Az államosítás után nem lakóházként szolgált, inkább művelődési funkciói voltak. Itt volt a bábszínház, a népi művészeti iskola, a földszinten pedig üzletek.

Jelen, jövő: Jelenleg az épület kívülről ugyanolyan lepattant, mint amilyen volt a megvásárláskor, a homlokzatot egy hatalmas molinó fedi. Ottjártamkor az udvaron egy elhagyatott betonkeverőt láttam, és az egyik falnál egy állvány volt felállítva, habár a falon még semmi nyoma nem volt a felújítás megkezdésének, és úgy tűnt, az állvány is régóta ott van, téglatörmelék fedi.

A Manevi nem válaszolt kérdésünkre, hogy mi a célja az épülettel.

Érdekesség: Nagybányán van még egy Teleki-ház. Az közösségi házként szolgál, és sokkal ismertebb, míg erről a főtéri Teleki-házról alig-alig lehet információt vagy leírást találni.

7. Névtelen műemlék ház, Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az ingatlan állapota: jó.

Beépített felülete: 277 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 502 négyzetméter.

Vételár: 468 ezer euró.

Története: A műemlékvédelem nyilvántartása szerint a XVI-XVIII században épült. Más információt nem találni róla.

Jelen, jövő: Jelenleg a Transilvania Bank bérli, 2024-ig van érvényes bérleti szerződése.

8. Névtelen ház, Nagybánya

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az épület állapota: jó (a felértékelő cég szerint).

Beépített felülete: 141 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 141 négyzetméter. Telek területe: 180 négyzetméter.

Vételár: 117 ezer euró.

Története: Történetéről semmit nem sikerült megtudni, valószínűleg nem is történelmi jelentőségű épület, csak azért értékes, mert egy tömbben van a két előző műemléképülettel.

Érdekesség: a Manevi első 8 megvásárolt ingatlana közül 4 ugyanazon cím, a Szabadság tér 8. szám alatt fekszik, csak más-más városban: a szatmári Pannónia szálló, a máramarosszigeti Korona szálló, és a két nagybányai névtelen ingatlan.

9. Wesselényi-kastély, Zsibó

Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.

Az épület állapota: gyenge.

Beépített felülete: 2236 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 3400 négyzetméter. Telek területe: 1,3 hektár.

Vételár: 834 ezer euró.

Története: Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

A kastély legismertebb lakója ifj. Wesselényi Miklós volt, liberális magyar politikus. Az első erdélyi nemes volt, aki felszabadította jobbágyait az 1830-as években, és modern mezőgazdaságot tanított nekik. Támogatta az első erdélyi óvoda létrehozását.

Sok fontos ember fordult meg itt. Történelmi esemény színhelye is, a kastély udvarán tette le 1849-ben a fegyvert Kazinczy Lajos 8 ezer honvédjével együtt, a világosi fegyverletétel után tizenkét nappal.

A kommunista időkben a kastély iskolaként, majd pionírházként szolgál. A kastély parkja botanikus kertként működik, de az nem része a Manevi által megvásárolt birtoknak, mely csak a kastélyt és az épület előtti udvart foglalja magába.

Az épületet 2021-ben vette meg a Manevi, egy kis botránytól övezte. A Szilágy megyei tanács utolsó pillanatban, vagy utolsó utáni pillanatban jelezte, hogy mégis igényt tart elővásárlási jogára, de akkor már a kastély el volt adva. Az ügy azóta a bíróságon van.

Jelen, jövő: az épület elhagyottan áll, semmi mozgás nem látszik azon kívül, hogy kiraktak pár „Magánterület. Belépni tilos!” táblát. Értesüléseink szerint a Manevi még nem kért semmiféle engedélyt a felújításra, és nem is avatkozhat be az épületen, amíg annak tulajdonjoga per tárgya. Az épület felhasználásával kapcsolatos kérdésemre nem válaszoltak, és a helyi elöljárók sem tudják még, hogy miként lesz hasznosítva az épület, miután felújítják. Az egykori alpolgármester, jelenlegi városmenedzser Sárközi Pál szerint egy hat-hét évvel ezelőtti potenciális vevő felbecsültette a kastély felújításának költségeit: a 800 ezer eurós vételár mellé akkor 4,5 millió euróra lett volna szükség a rendbetételére.

10. Onix szálló, Tusnádfürdő

Megvásárlás időpontja: 2021 májusa.

Az épület állapota: tíz évvel ezelőtt részben felújított, megtoldott, félkész.

Mérete: Papíron úgy szerepel, mint egy 632 négyzetméteres beépített területű, 1264 négyzetméter kiterített összterületű épület. A valóságban a még illegális hozzáépítésekkel együtt körülbelül 1500 négyzetméter a beépített területe, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.

Vételár: 1,83 millió lejért vásárolják meg egy árverésen, azaz az akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.

Története: A régebbi Pauli villából 8-9-es villává, majd Onix hotellé nevezett épületet a 2000-es években megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég, amelyik leginkább egy Vasile Stan nevű szakszervezeti vezér nevéhez köthető. Társai Radu Mironovici, aki régen a Zsil-völgyi bányavállalatnál volt vezérigazgató, aztán államtitkár és vezérigazgató az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, Grigore Alecsa, aki a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató, Valeria Rodica Nedelcu, aki a brassói útügy műszaki igazgatója, és Ulariu Dan Gabriel, az Alcom-botrány főhőse.

[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]

Ez a cég csokorba gyűjtött két fontos szállodát és vendéglőt, és a központi Csukás-tavat, majd elkezdte felújítani és 2 csillagosról 4 csillagosra alakítani az Onix szállót. Weblapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót, 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel. Megmagasították a régi épületet, hozzáépítettek egy rakás betont, aztán elfogyott a pénz és az egészet úgy hagyták, csődbe vitték a céget. Bő tíz évet rohadt az egész, mire jött a Manevi és megvette egy liciten.

A Manevi nem közvetlenül vásárolta, hanem a szatmári Tarr Const céggel vétette meg. Érdekes részlet, hogy a szatmári céget a vásárlásnál Oláh Zsanett, a Manevi magyarországi anyavállalatának vezérigazgatója képviselte.

A Tarr Const a legnagyobb Szatmár megyei építőcég, Tarr Csongor tulajdona. Ő az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szatmári magyar vállalkozó. Tarr nevére rákeresve csupa botrányokról olvashat az ember: hol egy rendőrfőnököt ken meg, hogy elsimítsa egy adócsalásos ügyét, hol egy PSD-s góré újságjának juttat vissza pénzeket, hol a helyi környezetvédelem vezetőjét nyugdíjazzák azért, hogy ő kavicsot tudjon kitermelni védett területről.

Jelen, jövő: az ingatlan elhagyottan áll, semmi nyoma annak, hogy új gazdája van. A Manevi nem akarta elárulni, mit szándékszik csinálni a félkész szállóval.

11. Napsugár komplexum, Gyilkostó

Megvásárlás időpontja: 2021 júniusa.

Az épület állapota: gyenge, helyenként omladozó.

Mérete: A nagy épület beépített felülete 925 négyzetméter, kiterített összfelülete 2860 négyzetméter. A másik három melléképület területe 94, 82, illetve 118 négyzetméter. Telek területe: közel 1 hektár.

Vételár: még nem ismert.

Története: a telekkönyv szerint a nagy épület 1988-ban épült, a kis épületek 1975-ben. Az építési stílusa alapján ellenben szinte biztos, hogy az épület egy része sokkal régebbi, akár száz évesnél is több. Az 1940-es években megjelent újsághirdetések, és egy állítólag 1910-ből való képeslap igazolják ezt.

A szomszéd panzió üzemeltetője szerint a rendszerváltás óta a Napsugár kihasználatlanul áll, állaga folyamatosan romlik. Újságcikkekből kibogozva az derül ki, hogy a villa része a Gyilkostó RT-nek, melynek tömegprivatizációkor 155 ezer részvényét osztották ki a lakosságnak. Ez a cég botrányokba keveredett, nem tudta működtetni rendesen az ingatlanjait, nem akart befektetni, mert az üdülő helyzete tisztázatlan, hiányzik a csatornázás és az ivóvízhálózat, stb. Végül az ingatlan az időjárásnak esett áldozatul.

Jelen, jövő: A szomszéd állítása szerint a nyáron megjelent itt az új tulajdonos, és bemutatkozott: egy csíki származású, Magyarországon élő ember. Csak annyit mondott, hogy megvették az épületet, de szándékairól nem beszélt. A szomszédok azóta sem láttak senkit az új tulajdonos részéről.

Míg a Manevi elkezdte a másik gyilkostói ingatlanjának, a Turista szállónak a felújítását, itt még semmit nem mozdított, még az épület beázását sem állította meg. Január eleji látogatásunk alkalmával csak leszakadt teraszokat, folyamatosan ázó, szétszakadt falakat, az épületből több helyen kinövő növényzetet láttunk. Az udvaron és a kisebb épületekben valaki állatokat tart, pónilovakat, tyúkokat, de embert nem találtunk az állatok mellett. Kérdéseinkre a Manevi nem válaszolt.

12. Turist Hotel, Gyilkostó

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.

Az épület állapota: jó, felújítás alatt áll.

Mérete: beépített felülete 1080 négyzetméter, alagsor + földszint + 2 emelet.

Vételár: még nem ismert.

Története: a telekkönyv szerint 2000-ben koncesszionálta az épület alatti területet a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal a Bucur családnak 49 évre. Eleinte Bucur villának hívták az épületet, később Turista hotel néven futott a 3 csillagos szálloda.

Jelen, jövő: jelenleg az épületet felújítják. A belső munkálatokon kívül a tetőt is lecserélik, „mert a magyaroknak nem tetszik a piros”, mondják a munkások. A nagy teraszt is beépítik, rendezvények szervezésére alkalmassá teszik. Az 54 kis házikót, ami a szálló mellett kempingszerűen működött, tűzre aprítják, helyette parkolót hoznak létre.

13. Remény szálló, Borszék

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.

Az épület állapota: minősíthetetlenül gyenge, félig összeomlott.

[irp posts=”34982″ name=”Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét”]

Mérete: beépített felülete 1650 négyzetméter, kiterített összfelülete 4370 négyzetméter.

Vételár: 400 ezer euró, amiből 297 ezer az épület és 103 ezer a telek.

Története: A Remény szálló 1889-1890-ben épült, és egy bő évszázadon keresztül egyik legmeghatározóbb épülete volt Borszékfürdő városképének. A település legelegánsabb épülete és szállodája volt, 28 szobával, nagy étteremmel. Itt tartották a rangos összejöveteleket. Kaszinóként is szolgált, majd a kommunizmus alatt mozi üzemelt benne, kantin és irodák.

A rendszerváltás óta senki nem mozdított itt semmit, csak a tulajdonos változott, papíron. Az elmúlt évtizedekben egy ideig a Rephar cég tulajdona volt, aztán átkerült a Copper Beech Invest céghez, majd tőle a Copper Beech Hotels & Resorts-hoz, aki most eladta a Manevinek. Ennek a Copper Beech céghálózatnak a tulajdonosa, aki hagyta lerohadni a Remény szállót, az európai parlamenti képviselő Dinesh Dhamija. Az indiai származású londoni üzletember az egyik leggazdagabb ázsiai származású üzletember az Egyesült Királyságban.

Jövő: a polgármester szerint a cég nem fogott még hozzá a javításhoz, csak kitakarítottak, hogy a statikusok be tudjanak menni körülnézni. Valószínűleg az ingatlan több pontján az alapoktól kell újraépítenie az épületet a Manevinek.

14. Park szálló, Nagyvárad

Megvásárlás időpontja: 2021 júliusában vették meg az épület 860/1581-ed részét, augusztusban pedig egy 105/1466-od részt és egy 106/1466-od részt.Az épület állapota: helyenként bomladozó, frontja molinóval letakart.

Mérete: Az 1581 négyzetméteres beépített felületű emeletes épületnek pontosan 1594351/2317746-od része az övék. Ha valaki nem boldogulna könnyen ezekkel a telekkönyvi törtekkel: ez az épület közel 69%-át jelenti.

Vételár: még nem ismerjük.

Története: 1785-ben került a telek Teleki Sámuel főispán tulajdonába, aki ide emeletes barokk palotát épített. A tulajdonjog később a Rhédey és a Bethlen családra szállt át. Az épület egy része 1903-ban, másik része 1909-ben került a Weiszlovits család birtokába, akik átépítették, és 1915-ben szállodát nyitottak benne. Hogy csak az épület homlokzatát változtatták-e meg, vagy lerombolták a javát és a pincére új épületet építettek, nem lehet tudni, minden forrás másképp látja.

A szálló neve bejárta a világot, amikor 1927-ben egy Váradon szervezett diákkonferencián regáti román diákok garázdálkodtak a városban, és többek között félholtra verték a Park szálló tulajdonosát, Weiszlovits Emilt. Egyes források szerint azért, mert nem adott ingyen szállást a román diákoknak, más források szerint azért, mert nagyszájú magyar zsidó volt, és régen szálka volt egyes helybéliek szemében, ismét más források szerint azért, mert a nála megszálló román diáklányokhoz nem engedte bemenni a fiúkat.

Érdekesség: 1922-es újságcikkek arra hivatkoznak, hogy a szálló épületét Bocskay István egykori erdélyi fejedelem építtette palotának, és Weiszlovits nagyon ragaszkodott Bocskay végrendeletéhez, amelyben ez állt: „És ezen palotában különösen vigyáztassék arra, hogy idegen férfi, idegen asszonnyal össze ne jöjjön …”
Így az ide érkező Ghica román herceget és menyasszonyát Weiszlovits két külön épületbe szállásolta el, és csak a közös társalgóban hagyta találkozni őket, nem hagyta a herceget felmenni a menyasszonyához. Erre ez dühbe gurult, pofonokat ígért, a rendőrprefektus elé vitette az egész személyzetet tulajdonossal együtt, majd ki kellett költöznie a szállodából, és borravalót sem adott. Ezt írták az újságok, hogy mennyi igaz belőle, nem tudom.

Tavasszal választások lesznek Magyarországon

Könnyen elképzelhető, hogy a Manevinek ezen kívül még vannak épületei Erdélyben, amelyekről nem tudunk. A cég titokban próbálja tartani ezeket az épületeket, és a helyi RMDSZ-es hatóságok sokszor segítik őket ebben. Az RMDSZ, és mellette minden magyar párt, most próbál jóban lenni a Fideszszel. És mivelhogy ez egy Fidesz-biznisz, legtöbbször élvezi a helyi elöljárók támogatását, sokszor még a közbenjárását is.

A Manevi ingatlanjaiba eddig lazán belenyomtak minimum 50-60 millió lejt, azaz több mint 10 millió eurót. Még egy ennyi kellene minimum ahhoz, hogy fel is újítsák ezeket az épületeket. De lesz-e ennyi, és honnan?

2021-ben a magyar kormány által a BGA-n keresztül az erdélyi magyarságnak szánt támogatások összege az előző évekhez képest látványosan visszaesett, állítja Sipi kollégám, aki erről ír a napokban. Ehhez képest a magánalapítványukra történő ingatlanvásárlások száma látványosan megnőtt.

Egyelőre úgy tűnik, a műemlékek felújításával nem sokat haladtak, legtöbb ingatlanjuk állaga folyamatosan romlik. De ők a pénzt és az időt nem a már megvásárolt épületek állagmegőrzésébe, hanem az újabb és újabb ingatlanok vásárlásába fektetik. Miért, ez az egyik nagy kérdés, amit az olvasóink feltesznek ebben a témában.

És van egy másik nagy kérdés is: mi lesz, ha a Fidesz nem nyer a tavaszi választásokon? Honnan lesz pénze a cégnek felújítani ennyi lepattant ingatlant? Vagy már mentettek ki maguknak pénzt a felújításokra?

A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült.

Ha olvasóinknak bármilyen információjuk van a Manevi által megvásárolt ingatlanokról, és megosztanák velünk, megköszönjük, ha átküldik az ufo@atlatszo.ro emailcímre.

The post Épületenként vásárolják vissza Erdélyt, vagy közpénzt tesznek félre saját zsebbe? appeared first on Átlátszó Erdély.

A tavaly decemberi parlamenti választás kampánykifizetéseit elemezte a Rise Project oknyomozó kiadvány. Az AUR közpénzből elszámolt első millióját követve a Rise újságírói komasági hálózatra bukkantak.

Az AUR tavaly ősszel 56 vállalkozóval dolgozott együtt, és 1,5 millió lejt fizetett nekik. Az Állandó Választási Hatóság (Autoritatea Electorală Permanentă – AEP), amely a parlamenti pártok költségvetési támogatását kezeli, a választások után megtérítette ezt az összeget az AUR által bejelentett kampányköltségek számlájára. De a pénz családban maradt.

A legjelentősebb tranzakciók összege 1,1 millió lejre rúg (azaz a hivatalos összeg több mint kétharmadára). Ezek a tranzakciók a párthűség térképét rajzolják ki, egy kialakulóban lévő klienshálót, illetve azt a zseniális rendszert, ahogy a pénzeket a kemény maghoz irányítják.

A kedvezményezettek:

• Európai alapokkal való visszaélésért elítélt képviselő több mint félmilliót kapott azért, mert kinyomtatott a támogatók pénzén egy brosúrát, amelyen a pártelnök aláírása szerepelt.
• Egy 27 éves besszarábiai nő, aki George Simion unionista platformjában radikalizálódott, államilag finanszírozott propagandalaboratóriumot vezet.
• Robert Sighiartăunak, a PNL főtitkárának konzervatív csoportja két kézzel szedi a pénzt: egyikkel az AUR-tól, másikkal a liberálisoktól.
• A Szerbiába menekült mogul, Sebastian Ghiță pártszociológusa hazafias körökben nyújtja be a számlákat a szolgáltatásaiért, miután évekig a PSD-vel dolgozott.

Jelen cikk a Rise Project Cum circulă banii în AUR című anyagának fordítása, amely 2021 májusában jelent meg. A fordítás része az Európai Bizottság támogatta Stars4Media projektnek, amelyet a Rise Project bonyolít együtt az Átlátszó Erdély, az Átlátszó.hu és a Bivol.bg oknyomozó kiadványokkal.

Törvény tiltja a politikusoknak, hogy ők maguk választási propagandaanyagokat állítsanak elő, de ez minden. Ebben a szabályozási vákuumban a pártoknak megvan a mozgásterük arra, hogy az állami támogatást a tagok magánbizniszeihez irányítsák.

A RISE hasonló helyzettel szembesült a teljes politikai spektrumban (PNL, PSD, USR, RMDSZ). A házon belüli tranzakciók aránya elsöprő az AUR-nál. Annál a pártnál, amely egyébként azt állítja, hogy meg akarja szüntetni a pártok állami finanszírozását.

Az országprojekt jól tejel

A pénz nagy része, amit az AUR a parlamenti választásokra költött, és az állam később megtérített, Lucian Florin Pușcașu AUR-os képviselőhöz került.

A Pușcașu tulajdonában lévő és általa vezetett suceavai 1 Print Opus nyomda két részletben 533 960 lejt számlázott ki a pártnak. A választások után a vállalatot azonnal átruházta a feleségére, Mihaelára.

Megkérdeztük a képviselőt, hogy mit csinált ezzel a pénzzel: „Kinyomtattuk azt az 500 ezer könyvet, amelyet pártunk választási kampánya keretében osztottunk szét. Románia országprojektje (România are proiect de țară) – ez a könyv címe. (…) 64 oldal, kemény kötés, A5-ös formátum, országos terjesztés. Országos szinten dolgoztunk. Darabja, azt hiszem, 80 bani volt. A példányszám? 500 000. Valójában két rendben jelent meg: egyszer 300 000, majd 200 000 példányban. Senki sem gyanúsíthat azzal, hogy meggazdagodtam belőle.”

A Pușcașunak folyósított pénz egyharmadát teszi ki annak az összegnek, amelyet az Állandó Választási Hatóság tavaly télen térített vissza az AUR-nak.

„Én megdolgoztam ezért a pénzért. Halálra dolgoztattam az embereimet. A brosúrán kívül voltak még képeslapok, amelyeket a Román Posta terjesztett, egymillió darabot, ezeken Mircea Diaconu szerepel. Voltak még plakátok, és 2,5 millió darab, egyenként 4 bani értékű könyvjelző is.”

Az AUR valóban kifizetett 171 973 lejt a Román Postának a kampány során. A szerződés a választási anyag terjesztésére vonatkozik, mint amilyen a Pușcașu által készített képeslap, amelyen Mircea Diaconu volt európai parlamenti képviselő arra buzdítja választóit, hogy az AUR-ra szavazzanak. Az Antena 3 és az RTV stúdiójában gyakran megforduló Diaconu folyamatosan a parlamentbe bekerült új hazafiak tanácsadójának szerepében tetszeleg.

Pușcașu saját pártjával folytatott bizniszeinek fénypontja azonban továbbra is a Románia országprojektje című könyv, amelyet 500 000 példányban adtak ki A szóban forgó brosúrát maga George Simion, az AUR társelnöke írta, aki hivatásos írónak tartja magát, a füzetet pedig a párt egyszerű tagjainak a pénzéből adták-vették házon belül.

Erőteljes népszerűsítését pedig maga a szerző vállalta. Simion kampányfilmes megjelenései között találunk aktivistákhoz intézett teleshopping-szerű felhívásokat, drámai zenével és termékbemutatóval kiegészítve:

„(..) Az önök adományainak köszönhetően egy halom könyv van mögöttem. Az országprojektünk első 150 000 példánya nyomtatásban. (…) Kérem, támogassanak minket, mindenki, aki tud, adományozzon még 300, 500, 1000 példányra valót. És osszák szét őket egy-egy faluban, városban. A beérkező kéréseknek megfelelően küldjük majd ki önöknek. Adományozzanak, és osszák szét az országprojektünket! (…)”.

Gazdasági szempontból Pușcașu volt az AUR „országprojektjének” legnagyobb nyertese. A választási kampány azonban összességében gyenge volt, mondja a képviselő, és a párt éllovasai maguk termelték ki a forrásokat:

„Mindenkit megkerestünk, hogy adjon kölcsön, a párt lévén a kezes. Nálunk ez így működött, mert nem kaptuk meg a pénzalapokat. A jelöltek által hozott pénzt költöttük, mindenki lehetőségeihez mérten utalt adományt a párt számlájára, hogy a kampányanyagokat kifizesse (…)”.

Aranytojás a suceavai fészekben

Lucian Pușcașu mellett Suceava két további AUR-os képviselőt adott az országnak. A megye élen járt, ami a részvételt illeti a Koalíció a Családért népszavazásán (30%), a Covid elleni oltásban viszont sereghajtó (10%).A párt itt érte el a legmagasabb eredményt a tavaly decemberi választásokon (14,71%).

A suceavai AUR Facebook-oldalát 97 ezer lejből népszerűsítették. Pușcașu képviselő egyben a suceavai városi szervezet elnöke is, akit másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

Pușcașut 2009-ben állították bíróság elé 2004-ben elkövetett, európai pénzeket érintő csalás miatt, és végül 2013-ban ítélték el. Azokban az években a suceavai Agressione nyomda igazgatója volt. Hogy mi történt? Azt ő maga meséli el nekünk:

„2004-ben a suceavai művészeti líceummal partnerségben egy PHARE programból finanszírozott európai projekten dolgoztam. Ennek célja a diplomások és munkanélküliek számítógépes grafikai képzése volt, amelyre a nyomdaiparban volt szükség. Egy idő után eljött az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), hogy ellenőrizze a projekt megvalósítását, mert voltam olyan naiv, hogy több sikeresen vizsgázót jelentettem be, mint ahányan átmentek a tanfolyam vizsgáján. 40 helyünk volt, 50-en jelentkeztek, 23-an végeztek. A sikeres vizsgák kötelező aránya 80 százalék volt.”

Pușcașu tehát a hasára ütött, és megemelte a sikeresen végzettek számát, hogy az Európai Bizottság ne kérje vissza a pénzt amiatt, hogy nem tartotta be a projektben vállalt kötelezettségeit. Ő azonban azt állítja, félreértés történt:

„Korábban több oklevelet nyomtattam, de azok nálam maradtak az irattárban, nem adtam le őket. Ezek bizonyítékként szerepeltek a dossziéban, bár a pénzt nem kérték vissza. Néhány résztvevőt az ügyész arra kényszerített, hogy azt állítsa, soha életében nem hallott ezekről a tanfolyamokról, de én bemutattam a jelenléti íveket.

Nem is foglalkoztam velük, mígnem arra ébredtem, hogy letöltendőt kaptam. Ekkor megijedtem, ügyvédet fogadtam, és bizonyítékokat szereztem. Aztán lemondtam arról, hogy hamis tanúzás miatt bíróság elé állítsam őket, örültem, hogy megúsztam a letöltendőt. Az sem érdekelt, hogy priuszom lesz. Másfél év felfüggesztettet kaptam, de a hároméves próbaidő már letelt.

Mit mondhatnék? Az ítéletemet Urunk születésének hírüladása napján kaptam kézhez. Nekem ezt adták hírül akkor. Fizettem, de most a román állam rehabilitált. Bárki szemébe bele tudok nézni. Aztán 2009-ben nem bírtam tovább, és beléptem a politikába.”

Doina és a sajtólégió

A 27 éves Doina Grosu a Moldovai Köztársaságban, Sorocában született, és először érettségi után, 2010-ben érkezett Romániába, hogy Jászvásáron járjon egyetemre, és visszaszerezze az állampolgárságát. A diáklány, az unionista ügy önkéntes katonája azóta kitűnt George Simion szervezetében, a Cselekvés 2012-ben (Acțiunea 2012), amelynek Jászvásáron ő maga a helyi irányítója.

Doina Grosu ma a DGI Multimedia Design vállalat tulajdonosa, amely a választási kampány alatt 180 000 lej támogatást kapott az AUR-tól. Hivatalosan ezt a pénzt a párt tavaly őszi online népszerűsítésébe pumpálták. Csakhogy a jászvásári cég ennél többet is elnyel, és az összegek ezúttal közforrásokból származnak: a párttámogatásból és az AUR képviselőinek átalányösszegeiből.

A digitális marketing ügynökség hirtelenjében jött létre 2019 novemberében, és központosítottan szolgálja ki a pártot. „Az AUR-ral kötött szerződés jelentős, és a munka nagy volumene miatt jelenleg a tevékenységek nagy részét ez teszi ki. Korábban is voltak hasonló tevékenységek, de azok sokkal kisebb léptékűek voltak” – magyarázta Doina Grosu ügyvezető a RISE-nak.

Az AUR saját médiacsoportot épített fel a párttól anyagilag függő vállalat köré. A tartalomgyár teljes gőzzel működik online: hét weboldalon és Facebook-oldalon van jelen.

A Szabad Európa számolt be a közösségi oldalakon reklámok segítségével folytatott közönségcélzási technikákról, a PressOne pedig felfedezte, hogy egyes kiadványok az AUR székhelyére vannak bejegyezve, és sokat fizetnek azért, hogy mesterségesen bővítsék közönségüket az interneten.

A propagandalaboratórium gombjaira tapadva Doina Grosu Facebook-csoportokat kezel, szélsőséges körökben virális posztokat gyárt, műsorokat készít az AUR aktivistáival, népszerűsíti a párt színeiben megválasztottakat, terjeszti a pártnak fontos híreket és videókat.

A vállalkozás anyagi oldalát szintén ő ismertette:

„Igen, ezeken a weboldalakon az AUR parlamenti képviselőiről írunk, a román parlamentnek bejelentett szerződések szerint. Ennek értelmében a teljes összeg körülbelül tízezer euró havonta, amelyből körülbelül 1000 euró a közösségi médiás terjesztés teljes költsége.

A vállalat több online portál tulajdonosa, amelyek médiatevékenységet folytatnak, de ez nem kapcsolódik a politikai reklámhoz. A politikai pártoknak és a parlamenti képviselőknek törvényes joguk van a médiában való megjelenéshez és általában véve saját maguk népszerűsítéséhez. A romániai sajtó ilyen tevékenységekből tartja fenn magát. A többi politikai párt által ilyen célra elkülönített összegek százszor magasabbak. Ezeket a portálokat nyilvánosan felvállaljuk, adások készülnek, én adom az arcom ezekhez a termékekhez, a vállalat pedig, más médiaintézményekkel ellentétben, nyilvánosan felvállalja a tulajdonviszonyt.”

Vagyis a közvélemény tájékoztatására szánt parlamenti átalányösszegeket egy AUR-os aktivista cégéhez irányítják, amely újságírásnak álcázott politikai marketingszolgáltatásokat nyújt.

Doina Grosu az idők során bizonyította párthűségét, munkája pedig a szervezet adminisztratív feladataira is kiterjed. (Ilyen például a teleormani fiók koordinálása a választási kampány során.)

Nacionalista botrányok farvizén

A besszarábiai nő George Simion társelnök révén lett az AUR tagja, akivel már egy évtizede kapcsolatban áll. Együtt szervezték a Cselekvés 2012 főbb eseményeit Moldovában és Romániában: a Prut folyón átívelő virághidakat, unionista felvonulásokat és tüntetéseket, amelyek esetenként több tízezer embert vonzottak. Simion gerillataktikája miatt – hogy utcai akciókkal szerezzen magának hírnevet, ahogyan az a járvány idején is történt – gyorsan szembekerült a moldovai hatóságokkal.

A köztársaság biztonsága a különböző etnikumok békés egymás mellett élésétől függ, amint azt a legutóbbi, 1992-es polgárháború tapasztalatai is mutatják. Már van egy szakadár régiójuk (Transznisztria), amelyet orosz csapatok tartanak megszállva. És van egy autonóm területük is (Gagauzia), amely mindig is függetlenséggel fenyegetett arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. Az itteni orosz ajkú lakosságot 30 éve nap mint nap a Kreml egy visszatérő szlogenjével rémisztgették: „A fasiszta románok el akarják venni az országunkat!”

Simion látványos pozíciót biztosított magának ebben a feszültségteli helyzetben, a moldovaiak azonban készenléti rendőrséggel utasították ki, és megtiltották, hogy Moldova területére lépjen. Simion fellebbezett, bíróságra vitte az ügyet, és áldozatként lépett fel.

Ez pedig elég volt ahhoz, hogy ismertségre tegyen szert, és magához vonzza a radikális áramlatokat a Prut mindkét oldalán. A 2013–2017 közötti időszak e tekintetben igen termékeny volt. 2019-ben pedig a Hargita megyei Úzvölgyében kiprovokált híres incidens után Simion belépett a politikába. Szövetkezett a Koalíció a Családért végrehajtó ágával, amelyet az AUR-ban Claudiu Târziu társelnök képvisel.

Ami pedig Doina Grosut illeti, ő az egyetemi éveit az unionista ügynek szentelte. Simion szervezete, amelyet Doina Jászvásáron vezetett, második otthonává vált. Egy ideig a helyi szervezet szóvivőjének, Marius Bencheának volt a felesége, aki korábban a gyergyószentmiklósi PSD elnöke volt. Bencheát a jászvásári sajtó azzal vádolta, hogy a saját civilszervezetén keresztül rákos gyermekeknek szánt adományokat sikkasztott.

Megkérdeztük Doinát, hogy mi fűti őt, mikor és miért radikalizálódott:

„Gyerekkori álmom volt, hogy eljussak Romániába. Nyolcéves koromtól kezdve. És nagyon keményen dolgoztam azért, hogy ez valóra váljon. A családomban csak románul beszélünk, a szüleim egyszerű, művelt, jóérzésű emberek. Az iskolában nem voltam hajlandó oroszul tanulni, mert akkori fejjel úgy gondoltam, ha azoknak a nyelvét beszélem, akik annyi rosszat okoztak a népemnek, akkor megsértem az őseimet, akik az életüket adták a hazámért, Romániáért.

Amikor 12 éves voltam, azon vitatkoztam az osztálytársaimmal, hogy mi románul beszélünk, és nincs olyan, hogy moldáv nyelv. A bátyám, aki hét évvel volt idősebb nálam, szintén ezt az unionista szemléletet vallotta. Ő sajnos már nincs köztünk. A haza, az újraegyesítés és a nemzeti szimbólumok tisztelete számomra mindennél fontosabb.”

Megélhetési legionáriusokkal a vörös medence partján

Mirel Palada, a Ponta-kormány volt szóvivője 41 650 lejért dolgozott az AUR-nak a legutóbbi választási kampányban. A pénz a Palada felesége által vezetett, Sociopol nevű szociológiai kutatási-tanácsadói céghez került.

A szociológus az utóbbi időben nacionalista üzeneteivel és incidenseivel hívta fel magára a figyelmet, amelyek során teljesen elvesztette a fejét. Legutóbbi hivatalos politikai tagsága pedig az Egyesült Románia Pártnak (Partidul România Unită – PRU) volt hivatalosan a tagja, amelyet Sebastian Ghiță mogul vezetett, aki Belgrádba menekült a hazai igazságszolgáltatás elől. A párt Paladát javasolta a munkaügyi minisztériumba a 2016-os parlamenti választásokon.

A PRU, akárcsak az AUR, ultranacionalista és euroszkeptikus üzeneteket hangosított ki a „Vlad Țepes őrjárata” néven szervezett legionárius felvonulásokon – mintha csak a múlt században lennének. Őrizte Erdélyt a magyar irredentizmustól, és a duginista doktrínát propagálta, amelyből az Orosz Föderáció állami politikája inspirálódott.

Maga Ponta, Ghiță deklarált barátja támogatta őket a választásokon. A 2016-os kampányban a PRU volt az egyetlen párt, amely szlogenszerűen megfogalmazta azt, amit a Dragnea-kormányok nem sokkal később próbáltak megvalósítani:

„Büntetőjogi és adóügyi amnesztiát! (…) Bűnügyi dossziék helyett jólétet! Megállítjuk a DNA visszaéléseit! (…) Megvédjük a románizmust, a keresztény civilizációt, támogatjuk a hagyományos családot! (…) Megállítjuk az ország gyarmatosítását, nem adjuk a földünket idegeneknek, harcolunk a multik ellen! (…) Nem fogadjuk el a brüsszeli és washingtoni nagykövetségek buzdításait és meleglobbiját!”

Sebastian Ghiță ezekben a napokban kitartóan udvarolt George Simionnak. A mágnás még egy rendőrőrs előtt is tiltakozó akciót tartott, ahol Simiont egy unionista felvonuláson történt incidens miatt tartották fogva. Ők ketten protokolláris megbeszéléseket is folytattak a PRU székházában a 2016-os választásokat megelőző kampányrendezvényen, amelyet Ghiță szervezett.

A PRU akkor nem jutott be a parlamentbe, Ghiță pedig elmenekült az országból. Négy évvel később az AUR szisztematikusan hasznot húz a mágnás televíziójából, ahogy egykor a PRU is.

Ghițával Palada is ápol nemcsak politikai, hanem rendszeres üzleti kapcsolatokat. A Sociopol régóta biztosít választási felméréseket és exit pollokat a România TV-nek, Palada pedig gyakran bekapcsolódik az adásokba elemzőként.

A szociológus a Voiculescu családdal, az Intact tröszt tulajdonosával (Antena 3) való üzleti konfliktust követően csatlakozott az RTV-hez. Velük a 2016-ban megszűnt CCSB vállalat (Compania de Cercetare Sociologică și Branding Forum) keretében működött együtt. A Ponta–Ghiță tandem idején a PSD-nek is dolgozott.

Palada már ősszel megjósolta, hogy az AUR be fog jutni a parlamentbe. Decemberben, közvetlenül a választások után pedig Mircea Diaconuval magyarázta a választási stratégiát, amikor a DCNews portál készített vele interjút. A portált egy másik, az RTV stúdióiban gyakran megjelenő figura, Bogdan Chirieac vezeti.

„Diaconunak van egy jól körülhatárolt választókerülete, ami az övé. Az AUR pedig nagyvonalakban ugyanezt csinálta. Plusz az a 3 százalék a helyhatósági választásokon. Ők Mircea Diaconu választóit vették célba” – fejtegette akkor Mirel Palada. Itt arra a választói szegmensre utal, amely a 2014-es európai parlamenti választás és a 2019-es elnökválasztás között 7-ről 10 százalékra nőtt.

Az AUR egyesítette erőfeszítéseit ezen a fronton: Pușcașu képviselő képeslapokat nyomtatott Diaconuval, melyeket a Román Posta országos szinten terjesztett, a besszarábiai Doina Grosu pedig a színész választási felhívásait népszerűsítette a világhálón.

Felhívtuk Mirel Paladát, hogy kommentálja a tranzakciókat, de letette, amint meghallotta, hogy a RISE-tól keressük.

Nemzeti liberális koalíció a családért és cégekért

A kolozsvári székhelyű Apella cég egy volt besztercei liberális vezető tulajdonában van, és 143 900 lejt kapott az AUR-nak nyújtott választási szolgáltatásokért. Ez a megtérített kampányköltségeknek körülbelül a tíz százaléka.

A vállalat tulajdonosát Alin Sesermannak hívják, és tanácsadóként mutatkozik be. Testvére, Marcel Seserman a besztercei AUR elnöke, és többek között azzal a választási ígérettel kampányolt, hogy segít leállítani „a pártok költségvetésből történő finanszírozását”.

Alin Sesermant az AUR-hoz benyújtott számlákkal kapcsolatban kerestük meg:

„A fivérem miatt keveredtem bele. Olyasvalakit akart, akiben megbízhat a kampány alatt. Bármiben támogattam volna őt, még ha a Környezetvédő Párt színeiben indult is volna, akkor is. Mindenképp megérdemli. A pénz nagy része tanácsadásra megy el, a többit harmadik feleken keresztül intézem.

Megvannak a saját tevékenységeim, cikkeket írok a helyi és a központi sajtó számára, kampányterveket készítek, és nagyjából mindent megcsinálok, kivéve a technikai részt, ami a videókészítéssel kapcsolatos. Bérlés már nem tudom, mire volt. Valószínűleg videókészítésre és felszerelésre. Más megyék számára is készítettünk anyagokat.”

Alin Seserman arra azonban már nem emlékszik, hogy melyik megyék számára, de azt ígérte, hogy visszatér egy tevékenységi beszámolóval. Két nappal később meggondolta magát: „A részletek a politikai stratégia részét képezik, és nem lenne jó felfedni őket, nem igaz? Különben mindenkiből politikai tanácsadó lesz.”

Küldött viszont egy dokumentumot, amelyet néhány perccel korábban készített, de 2020. december 19-re keltezett, és amelyet „a beszámoló összefoglaló mellékletének” nevezett. A dokumentumból kiderül, hogy a tanácsadó fivér kezelte a jelölt fivér Facebook-oldalát.

Az Apella vállalat egyébként ezzel párhuzamosan a Szilágy megyei PNL-nek is dolgozott, Bogdan Ileánál, aki később az igazságügyi minisztérium államtitkára lett.

Megkértük Marcel Sesermant, a besztercei AUR elnökét, hogy vegye sorra a kampányanyagokat:

„A brosúrák a központból érkeztek. Nálunk plakátok és szórólapok készültek. Az Apella az online tanácsadási és kommunikációs anyagok elkészítésével és többek között a facebookos terjesztésükkel foglalkozott. Bérlésekre nem került sor.”

A besztercei AUR vezetője a ’90-es évek óta politizál. Alprefektus volt a Demokratikus Konvenció idején, amikor fivére, a mai tanácsadó a Viktória-palotában szakértőként debütált. Akkor még parasztpártiak voltak.

2000 után Alin Seserman a besztercei PNL-hez, majd a PDL-hez (amely később egyesült a PNL-vel) igazolt át. 16 évig volt helyi tanácsos. A pártból 2016-ban lépett ki, amikor sikertelenül indult a polgármesteri székért, de továbbra is a liberális hatalmi körökben maradt.

Robert Sighiartău, a PNL főtitkára, aki szintén besztercei, egyike azoknak, akik közel állnak hozzá. A kapcsolatuknak megyeszerte híre ment. De van itt egy fontos árnyalat, mutat rá Alin Seserman: „Nem mondhatnám, hogy Sighiartău úr támogat engem. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Inkább azt lehetne mondani, hogy én támogattam őt a kezdetektől fogva.”

Mindketten konzervatív nézeteket vallanak. Alin Seserman ezen a ponton vehemenssé vált:

„Én hagyománytisztelő vagyok, és mindent megteszek azért, hogy az Isten által megteremtett család fennmaradjon. Én azt vallom, hogy egy férfi nem mehet hozzá egy másik férfihoz. Élhetnek együtt, lehetnek mindenféle jogi egyezségek köztük, de a házasság egy férfi és egy nő között köttetik.

Az Európai Parlament nagy része egyáltalán nem engem képvisel. Az európai szocialisták és liberálisok a család, a keresztény hit és a keresztény erkölcs ellen vannak. Nem érdekelnek az egyes libertáriusok elméletei, akik már régen elvesztették a fejüket. Hasonlóképpen, teljes mértékben ellenzem a muszlimok tömeges európai migrációját.”

Robert Sighiartău (32), a PNL második embere ugyanakkor a Koalíció a Családért által kezdeményezett 2018-as népszavazás egyik leghevesebb támogatója volt. Apja, Ioan Sighiartău jómódú üzletember volt, a Beszterce-Naszód megyei neoprotestáns közösség prominens képviselője és a PDL-s helyi báró, Ioan Oltean barátja.

PNL-s vonalon Alin Seserman az elmúlt ciklusban a képviselőház liberális alelnöke, Marilen Pirtea (a Nyugati Egyetem rektora) kabinetjének tanácsadójaként dolgozott. Noha a dokumentumokból úgy tűnik, hogy több évig dolgozott a parlamentben, a tanácsadó azt állítja, hogy ez csak egy átmeneti periódus volt: „Rövid ideig voltam a tanácsadója, higgye el, amit mondok”.

Cége, az Apella tavaly 860 000 lej bevételt termelt. Az AUR-ral kötött szerződés ennek a forgalomnak az egyhatodát teszi ki.

Közös bizniszek politikai kinevezettekkel

2020-ban Seserman egy másik régi liberálissal közösen újabb tanácsadó céget indított Agora Ad-Hoc néven. Ezt a régi liberálist Dan Vlaicunak hívják, és 2016-ban Giurgiuban a PNL szenátornak jelölte a parlamenti választásokon. Vlaicu a Hidroelectrica igazgatótanácsának tagja, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke volt.

A közelmúltig az AEP alelnökének, Marian Muhulețnek és a Versenytanács elnökének, Bogdan Chirițoiunak volt a tanácsadója. Mielőtt a tanácsadójuk lett volna, mindkettőjükkel üzletelt is a Creator Consulting és a BMC Consultant cég révén.

[irp posts=”31038″ name=”Miből él meg Dan Tanasă?”]

Az idők során Alin Seserman a helyi kapcsolatok révén további cégeket indított a Besztercei Környezetvédelmi Őrség volt vezetőjével (Ioan Borș) vagy a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség megyei vezetőjével (Cornel Chiuzan). Mindemellett Seserman egy korábbi alprefektussal (Gheorghe Tuță) egy másik tanácsadó céget is működtetett (Giatos Consulting), amely a helyi sajtóban a megye polgármesteri hivatalaival kötött szerződéseiről híresült el.

Marcel, Alin fivére, azaz a besztercei AUR vezetője, csak hajszál híján maradt le a képviselői mandátumról. A megyei könyvtárban dolgozik, ahol egy ideig megbízott igazgató is volt. A felesége szintén ott dolgozik.

Marcel Seserman vezeti a Bibliopolis Egyesületet, amely több évben is vissza nem térítendő támogatásokat nyert különböző projektekre a kulturális minisztériumtól. A támogatók között szerepel a besztercei helyi tanács és Kolozsvár önkormányzata is. A projektpartnerek között pedig ott volt a megyei könyvtár is, ahol dolgozik.

A cikkre válaszul az AUR közleményt adott ki, amely teljes terjedelmében ITT olvasható.

A cikk a Fritt Ord Foundation által az OCCRP-n keresztül támogatott Priests Of Hatred oknyomozó újságírói projekt része.

A nyitóképen George Simion, az AUR társelnöke látható. Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos

A cikket Szabó Beáta fordította.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Így mozognak a pénzek az AUR-ban appeared first on Átlátszó Erdély.

Jó, tudjuk, hogy ez nem egy hatalmas oknyomozó anyag. És azt is tudjuk, hogy a pápa és látogatása szent és tabu. Nem illik vele foglalkozni. És az emberi végtermék is az, azzal sem illik foglalkozni.

De véletlenül belebotlottunk egy dokumentumba, amiben érdekes számokat találtunk, és röviden megosztanánk ezeket kedves olvasóinkkal. Már azokkal, akik szeretik a számokat, és katolikus hitük nem tiltja, hogy pápával kapcsolatos számokat lássanak.

Még mielőtt a lényegre térnénk, fontos tisztázni, hogy a 2019-es csíksomlyói pápalátogatásról beszélünk, nem más látogatásáról. Vágjunk bele!

Ezeket a tételeket a megyei tanács egyik dokumentumában találtuk.

Röviden:

VIP-konténer bérlése 5700 lej, LED-kivetítő bérlése 14 270 lej. VIP-pek kóborkutyát simogatnak a LED-képernyőn: megfizethetetlen.

Kerítés bérlése 61 344 lej, azaz akkori árfolyamon 13 ezer euró. Drága, de hasznos ez a gettókarám, hogy elválhasson a szar a májtól. Bocsánat, akarom mondani az ocsú a búzától.

„Kapusbódé” bérlése 25 000 lej. Nem tudom, hogyan lehetne jobban lefordítani a „cabină paznic” kifejezést. Habár valószínűleg nem egy sima kis bódé, ha annyiból bérlik pár napra, amennyiből egy egész tömbházat lehetne egy hónapra kibérelni.

WC-bérlés 108 000 lej (közel 23 000 euró). Ebből 99 000 lej a népek vécéjének bérlése, és 9000 a pápai küldöttségé.

Ennyi. Vége a szennyes résznek. Egyébként a pápalátogatás gyönyörű, felemelő érzés volt, meg minden. Vagy nem. Mindenki másképp élte meg. Bővebb részletekért ajánlom két évvel ezelőtti A pápa nem velünk tart, hanem a szeretettel című anyagomat az UH-n.

A hatóságok minden bizonnyal sikerként élték meg a pápalátogatást, mert 33 613 lej (több mint 7000 euró) értékben osztottak érmeket és diplomákat csak az önkénteseknek.

És egy utolsó szám: a WiFi az eseményre 54 621 lejbe (több mint 11 500 euróba) került.

Kollégám mondja: reméli, hogy a jelszó „Dicsértessék!” volt.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Ennyire pisikakáltunk a pápalátogatáson appeared first on Átlátszó Erdély.

Április 27-én jelentette be a DNA, hogy vádat emel a december 3-án előzetes letartóztatásba helyezett, majd három hónap után házi őrizetbe került székelyudvarhelyi kórházigazgató, Lukács Antal, és két kollégája ellen.

Megszereztük a DNA vádiratát. A 122 oldalas dokumentumnak nem próbáljuk meg az összes részletét kivesézni, inkább kiemeljük belőle az érdekesebb részeket.

1. Az udvarhelyi kórházigazgató házában 56 800 eurót és 151 300 lejt talált a DNA készpénzben.

A stiripesurse.ro oldal DNA-s forrásokra hivatkozva még a kórházigazgató letartóztatása után megírta, hogy Ikeás zacskókban 15-20 ezer eurós és lejes pénzösszegek voltak a házban, de most már azt is tudjuk pontosan, mennyi volt a végösszeg.

Ezt még azzal az információval is megtoldja a DNA, hogy a kórházigazgató nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni ezen pénzösszegek kapcsán.

2. Lukács Antal javait és mindenféle bevételét zárolják. 2 321 728 lejt foglalnak le a kórháznak okozott károk megtérítésére, 30 000 eurót elkobzás céljából, és 67 615 lejt az igazságszolgáltatási költségek megtérítésére. Tehát összesen több mint félmillió eurót foglalnak le a volt kórházigazgató vagyonából.

3. Bálint Enikő és Barczán László vagyonát is zárolják. Előbbi a kórház közbeszerzésekkel foglalkozó alkalmazottja, utóbbi raktáros volt az üzletek lebonyolításakor. Mindkettőjük keze benne volt a törvénytelen üzletekben, állítja bizonyítékokkal alátámasztva a DNA.

4. A DNA dicséretnek is beillő szavakkal írja le Bálint Enikő munkáját, aki a brassói cég munkatársával „tökéletesen egybehangolódva” egyeztetett telefonon, Whatsappon és emailben a termékek kategóriájáról, mennyiségéről, kódjáról.

5. Ez a „tökéletes egybehangolódás” összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy Bálint Enikő ígéretet kapott a cég képviselőjétől, hogy anyagi juttatásban fog részesülni, ha a céget előnyben részesíti a következő szerződéseknél. Sőt, készpénzt is elfogadott, minimum 150 eurót.

6. Az igazgató ennél nagyobb ígéreteket és összegeket is elfogadott. A vádirat szerint Lukács elfogadta a cégvezető ajánlatát a szerződések értékének 20%-os visszajuttatásáról és 5000 és 20 000 eurós összegeket is elfogadott. A 20 000 eurós tétel elfogadásának dátumaként 2020. november 28. van feltüntetve, a házkutatásokat és letartóztatásokat december 3-án ejtette meg a korrupcióellenes ügyészség.

7. Bár a kórháznak épp nem volt pénze, az igazgató jóváhagyta, hogy a kórház sürgősen fizesse ki, amit a cég kiszámlázott a kórháznak. Azért, hogy a kórház megkapja a kettes besorolást, míg csak a hármasnak felelt meg. A cégvezető – állítása szerint – egyetemi társa, katonatársa és jó barátja volt az Országos Egészségügyi Minőségmenedzsmenti Ügynökség (ANMCS) elnökének, ezért próbálta Lukács rajta keresztül elérni a kórház jobb besorolását, amit normálisan a szolgáltatások minőségének növelésével kellett volna elérnie.

8. Lukács nem volt megelégedve a vásárolt befolyás minőségével, egy beszélgetésben panaszkodott, hogy a hármas besorolás automatikusan is kijött volna. A DNA információi szerint a cégvezetőnek nem ígérte meg az országos hatóság elnöke a kórház magasabb besorolását, így ennek állításai csak azt a célt szolgálták, hogy folytatódjon a cég és a kórház közötti közbeszerzési mutyi.

A cégvezető, habár tudta, hogy a kórház nem kapta meg az áhított besorolást, mégis úgy próbálta meg elérni céljait, hogy Bálint Enikőt emlékeztette arra, hogy ő mekkora szerepet játszott a kórház akkreditációs folyamatában.

9. A cégvezető a kenőpénzeket osztalékként vette ki a cég bankszámlájáról. Mikor a banki alkalmazottaknak feltűnt, mekkora összegeket vesz ki készpénzben, és magyarázatot kértek rá, másik banknál nyitott számlát.

10. A bűnbeesésről is sokat megtudunk a vádiratból: a lapát típusú tárgát és a sárga zsákokat túlárazva vették. És minden mást is. A túlárazásból származó különbség lett a cégvezető és a kórházi alkalmazottak törvénytelen nyeresége.

A megvásárolt tárgyak és eszközök nem csak túlárazottak voltak, de esetenként nem megfelelőek is. És szükségtelenek.

11. A cég olyan információkhoz jutott hozzá, amelyekhez nem kellett volna. Bálint Enikő folyamatosan ellátta a céget belső kórházi információkkal.

12. A cég érdekei szerint állították össze a kórház beszerzési listáit. A raktáros által összeállított beszerzési listát a céggel való egyeztetés után módosították a cégtől faxon kapott adatok alapján. A kórház átküldte a listákat a cégnek, a cég kiegészítette azokat a saját áraival és különböző más termékekkel.

13. Egy kis trükk: hasonló termékeket külön CPV kód alá soroltak, hogy ne haladják meg a közvetlen beszerzés törvény által előírt határértékét.

14. Olyan kórházi egységek számára vásároltak túlárazott berendezéseket, amelyeknek az építéséhez még megvalósíthatósági előtanulmányuk sem volt.

Lukács orvosokkal és főnővérekkel összeíratta, milyen bútorzatra és felszerelésre lesz szükség az újonnan épülő kórházrészben, majd átküldte ezt a cégvezetőnek, aki saját érdekei alapján módosíthatta a termékeket, mennyiségeket és árakat úgy, hogy minél magasabb legyen a törvénytelen nyeresége.

15. A cég viselkedése nem volt szokványos abban a tevékenységi körben, amelyet saját maga vállalt. Alkalmazottja alig van. Az elmúlt két évben senki mással nem volt szerződése, csak egy brassói és az udvarhelyi kórházzal.

2020-ban az udvarhelyi kórház volt a cég egyetlen vásárlója.

A cégvezető és a kórházigazgató között régóta fennálló kapcsolat van, sokkal régebbi, mint az ügy tárgyát képező bűncselekmények. Ki tudja, a mutyi mióta zajlott, és még meddig zajlott volna, ha nincs a DNA.

+1

A DNA operativitását szépen jellemzi az a tény, hogy éjjel álltam neki a vádirat megszerzésének, és másnap reggel fél tízkor a vádirat a postaládámban volt, vezetőségi engedéllyel, mindennel.

Az udvarhelyi kórháznak másfél hónapja küldtem adatigénylést, amiben négy, már létező lapot kellett volna befotózzanak vagy a számítógépről átküldjenek. A mai napig nem kaptam meg az igényelt információt, de visszautasítást sem. Pedig új igazgató van, elvileg.

The post 15 dolog, amit nem tudtál az udvarhelyi kórházigazgató DNA-s ügyéről appeared first on Átlátszó Erdély.

Kétoldalas levelet küldött szerkesztőségünknek Hargita Megye Tanácsa replikaként a Borboly leszakadt kampányútja: megkerült a hibás! című cikkünkre. A levelet Chiorean Adrian vezérigazgató-helyettes és Karácsony Csaba projektfelelős írják alá. Habár főszerkesztőnk jogosan kifogásolta, hogy milyen alapon akar replikázni az a fél, amely a cikk közlése előtt nem válaszolt az információigénylésünkre, mégis sorra vesszük a replika pontjait.

[irp posts=”31503″ name=”Borboly leszakadt kampányútja: megkerült a hibás!”]

A megyei tanács állításait ellenőriztük és kielemezzük, mert nemcsak a nyilatkozóé, hanem a mi felelősségünk is olvasóink irányába, hogy csak igaz információkat közöljünk. Ezért ellenőrizzük a mindkét fél által szolgáltatott információkat, ahogy az előző anyagunkban is jeleztük és tettük ezt.

Jelen cikkünkben a megyei tanács replikája képként, a mi részünk szövegként jelenik meg.

Ebben a pontban a megyei tanács szakemberei helyeselik, amit leírtunk. Köszönjük szépen! De ha helyeslik, akkor miért akarnak replikát? Egy replikában általában azt szokták leírni, amit helyesbíteni vagy cáfolni szeretnének, míg ennek a replikának a háromnegyede teljesen összhangban van azzal, amit mi leírtunk.

Vigyázat, manipulációveszély! Olyan tagmondattal kezdődik, amely biztonságot nyújt az olvasónak, és hitelt ad a folytatásnak: „amint az megfigyelhető”. Aztán szerepel egy igaz mondat, hogy olyan, előzőleg kövezett utakról van szó, amelyen korszerűsítési munkálatokat végeztek.

Ezekhez kötik azt a mondatot, amelyért mi nem szívesen vállalnánk garanciát: „a tervezett műszaki megoldásokat pedig geotechnikai, hidrológiai és földtani tanulmányokra alapozták.”

Lehet, hogy számukra az a megfigyelhető, amit leírnak, de a mi megfigyeléseink szerint a tervezett és kivitelezett műszaki megoldásokban szinte teljesen mellőzték a tanulmányok ajánlásait és figyelmeztetéseit. Még a földcsuszamlás után készült tanulmány javaslatait is mellőzték. A válaszuk 6. pontjában meg is erősítik, hogy más megoldást választottak, mert a tanulmányban foglalt javaslat túl költséges lett volna.

Itt sem tiszta, hogy ezt miért másolták be a replikába, nem cáfol semmit az írásunkból.

Tehát a tervezési időszakban készült szakvélemény megállapította, hogy az átereszek állapota nem megfelelő, a „készülő tervnek alaposan tanulmányoznia kell az út környéki lejtőket, és olyan árkokat vagy esővízcsatornákat kell tartalmaznia, amelyek a nagyobb vízhozam megfelelő elvezetésére is képesek.”

Ezt tudtuk. Arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a tervező nem tett ennek eleget? Megírtuk az előző anyagban is, hogy túl kevés átereszt terveztek az útra, és hogy a kivitelező kérésére még néhányat beraktak, de így is kevés volt.

A múltkori anyagunkban is leközölt fenti képen látszik, hogy mindamellett, hogy kevés volt az áteresz, sok közülük úgy szerepelt a tervben, hogy marad a régi, „se menţine”. Egyiknél szerepelt, hogy „se înlocuieşte”, azaz kicserélik. Ezt összevetve a replika fentebbi idézetével, az derül ki, hogy a tervező nem végezte jól a dolgát. Borboly Csaba viszont azt mondta a tanácselnöki élő videójában, hogy a tervezésben nem volt hiba. Na akkor hogy is van?

Ebben is azt állítják, hogy alapvetően minden rendben volt, a tervező előírta a változtatásokat, a kivitelező megvalósította. Volt olyan pillanat, hogy a tervezőnek négy hónapba telt, hogy kiadja a változtatási utasításokat. Ezt értsük úgy, hogy lassú volt a tervező? A megyei tanács most próbálja rákenni a felelősséget a tervezőre? Vagy csak arra próbálja felhívni a figyelmünket, hogy a megrendelő, azaz a megyei tanács nem ösztönözte eléggé, hogy igyekezzen? Mindegy.

Ezzel a ponttal sem mondott semmi újat a megyei tanács, csak alátámasztotta azt, amit az előző anyagunkban a kivitelező mérnöke nyilatkozott: kemény hónapokat, akár féléveket kellett várni egy-egy tervbéli probléma kijavítására. Ismét felmerül a kérdés: a megyei tanács azért küldött replikát, hogy alátámassza, minden igaz, amit írtunk?

Ebből a pontból az is kiderül, a támfal építését külön beruházás szemszögéből elemezték, mert nem fért volna bele a pénzügyi keretbe. Csakhogy a körmönfont mondatból nem derül ki, hogy az elemzésnek mi lett a vége, a következtetése. Valószínűleg elvetették az ötletet, mert, mint láthattuk, támfal nem épült. De jól szól az, hogy elemezték, azaz nem ültek tétlenül.

Tehát végezze el a munkálatokat a Multipland ingyen, s ha nem akarja ingyen elvégezni, akkor odaadjuk a baráti cégnek a munkálatot 1,35 millióért?

Nem akarom megvédeni a Multiplandot, mert az is megéri a pénzét, de tényleg frájernek nézte őt a megyei tanács?

A megyei tanács szerint a Multipland azért utasította vissza a munkálatok elvégzését, mert azokat úgy kérték tőle, hogy garanciálisan végezze el. Kérdés, hogy egy olyan természeti kár esetén, ami egy 5 méter mélyen történő földmozgásból ered, kell-e felelnie a kivitelezőnek, akinek a munkája a felső 1 méterben zajlott? Azután, hogy ő figyelmeztette a megrendelőt, hogy mozog a föld mélyen, és meg kell erősíteni, de nem hallgattak rá.

Hogy ez a helyzet érthetőbb legyen technikailag kevésbé jártas olvasóink számára is, megpróbálok egy hasonlattal élni. Egy cukrásztól tortát rendelnek. A cukrász kiszállítja a tortát a helyszínre, mondják, hogy tegye le az asztalra. Ő akkor látja, hogy nagyon inog az asztal, egyik lába ki fog esni. Szól a házigazdáknak, hogy nem tenné oda a tortát, mert nem biztonságos az asztal. Mondják neki, hogy ne mind má’ pofázzon, rakja le. Lerakja és elmegy.

Egyszer csak hívják, hogy összedőlt az asztal, tönkrement a torta, és legyen szíves garanciálisan, saját pénzből új tortát sütni, de előtte javíttassa meg az asztalt is. A szakértői vizsgálat során kiderül, hogy az egy antik asztal, és a javítása drága. Kérdés: illene-e a cukrásznak saját pénzéből kifizetnie az asztaljavítást és újrasütnie a tortát? Mert ha nem, akkor megjavíttatják egy szakemberrel az asztalt a valós ár kétszereséért, és megpróbálják behajtani a cukrászon az összeget, arra hivatkozva, hogy számításaik szerint kihagyott egy tojást a tortából, és amiatt nem tartotta meg a torta az asztalt.

Ebben a pontban a megyei tanács szakemberei arra hivatkoznak, hogy az általuk rendelt szakvélemény a cölöpös megoldást javasolja, amelynek értékét több mint 8,2 millió lejre becsli. Átolvastam elejétől a végéig azt a tanulmányt, többször is, de nem találtam benne azt a részt, ahol ennek a költségeit felbecsülnék.

Írtam a megyei tanácsnak:

„Sajnálom, többszöri átolvasásra sem találtam ezeket a becsléseket a tanulmányban. Csak a technikai megoldás javaslatát találtam meg benne, de költségbecsléseket nem. Megmondják, kérem, a tanulmány hányadik oldalán keressem? Vagy esetleg kivágják és átküldik nekem? Köszönöm!

Árajánlatokat kértek egy olyan oszlopos megoldás kivitelezéséhez? Amennyiben igen, átküldenék nekem, kérem, ezeket az árajánlatokat, hogy lássuk, melyik árajánlat mennyire saccolja ennek a költségét?”

Rövid levél volt, összesen három kis kérdés volt benne, amire percek alatt tudtak volna válaszolni, akik az ügyben jártasak, és rendelkeznek a dokumentumokkal. Két teljes napig vártam a válaszukra, aztán írtam nekik, hogy a harmadik napon 10 órára szeretnék választ kapni. Azt válaszolták, hogy a megadott időpontig nem tudják előkészíteni a válaszokat. Amire megkérdeztem, hogy mikorra tudnák. Ezt a levelemet azonnal elolvasták, utána többször is megnyitották, de a cikk közléséig nem válaszoltak rá. Amennyiben később fognak, anyagunkat frissítjük.

Itt ennél a pontnál nagyon beindul a hazugságszenzorom. Azt már említettem a múltkori anyagban, hogy az általam tanulmányozott esetek alapján abból a 8,2 millió lejből lazán kijönne az oszlopos megoldás, amit a szakértő ajánlott. De nagyon lazán, az összeg töredékéből. A megyei tanács ezt cáfolja. De lássuk csak, mennyire néznek minket hülyének Borbolyék.

Néhány kilométerrel odébb ugyanezen a DJ 135 úton nemrég, azaz a nyáron végeztek hasonló megerősítési munkálatokat. Ugyanolyan, 60 centi átmérőjű vasbeton cölöpökre épített támfalról van szó, mint amilyet a szakértői tanulmány javasolt az általunk tanulmányozott szakaszra is. A rajzon látszik, a kivitelezett támfal hossza 80 méter.

A megyei tanács oldaláról letöltött dokumentumból kiderül, ezt a 80 méter hosszú támfalat a kivitelező 757 ezer lejért készítette el. Egy 40 méteres ugyanolyan támfal 394 ezer lejbe került, míg egy 20 méteres 222 ezer lejbe.

Tehát egy 60 méter hosszú cölöpös megerősítés, amilyen kellett volna az általunk vizsgált leszakadáshoz, valahol 600 ezer lej körül lett volna. Nézzük összehasonlítva a két árat:

Szóval a spórolós, olcsó és ideiglenes kényszermegoldás, amit a László Constr javasolt és kivitelezett a megyei tanácsnak, több mint kétszer drágább volt, mint a szakértői tanulmány által ajánlott betoncölöpös megerősítés, ami a megyei tanács szerint drága.

Az általunk vizsgált szakaszon három látványos leszakadás volt, a sokat emlegetett 60 méter hosszú, és két rövidebb, 10-20 méter hosszú. Ennek a három látványos leszakadásnak a tervező által ajánlott cölöpös támfalazása valahol 1 millió lej körül lett volna. Az árvízkárokra kapott 8,1 millió lejből minimum 900 méteren tudtak volna ilyen támfalat építeni.

És mégis, egyik mondatukban azt mondják, hogy a 8,2 millió lej 140 méter útszakaszra vonatkozik, a másikban azt, hogy a cölöpös megoldás költsége az érintett útszakaszon messze meghaladja a 8,2 millió lejt. Vagy ők nem látják a számokat, vagy én. Ők azt mondják, hogy 140 métert nem tudnak becölöpözni ebből, én úgy látom, hogy minimum hatszor annyit lehetne. Aki ezt érti, magyarázza meg.

A László Constr-nak az egyik leszakadás ideiglenes megerősítéséért kifizetett pénzből megcsinálhatták volna mind a három leszakadást, végleges, tervszerű, betonoszlopos megoldással, és még maradt is volna pénz.

Válaszuk 6-os pontjának második felében hivatkoznak arra is, hogy a tanulmány kimutatja, a kivitelezésben hibák voltak. Már nem azokat a nevetséges érveket hozzák fel, amiket a múltkor Borboly élő közvetítésben felsorolt a leszakadások helyszínén, és amelyeket a múltkori írásomban megcáfoltam, mint az aszfaltvastagság és az összetevők minősége. Most a vízelvezetéssel kapcsolatos hibákat hozzák fel. Ez már logikusabbnak tűnik: a rosszul kivitelezett sánc és áteresz miatt telt fel a föld vízzel és csúszott meg. Van logikája, de mégsem tudunk teljesen kételymentesen hinni ennek a változatnak. Több okból kifolyólag.

Egyrészt évszázadok óta csúszik ott a föld. Feltehetőleg nem a mostani áteresz munkálatainak rossz minősége miatt.

Másrészt, a három leszakadt helyből egynél találtak ilyen típusú kivitelezési hibákat, csak ott volt áteresz, a másik kettőnél nem. Mégis leszakadt a másik kettő is.

Harmadrészt, amint azt az előző anyagban részletesebben levezettem, a megyei tanács által rendelt első tanulmány és a felügyelet jelentéséből az derül ki, hogy a munkálatoktól függetlenül földmozgások miatt szakadtak meg az egyébként jól kivitelezett vízelvezetők, amelyek aztán később belevezethették a vizet a földbe. Tehát szerintük nem a kivitelező a hibás.

Az egyetlen dokumentum, amely a kivitelező nyakába varrná a teljes felelősséget, az a kifogásolt tanulmány, amelyet a tervező cégben társtulajdonos, összeférhetetlenséggel vádolt mérnök készített egy másik cég zászlaja alatt. Lehet, hogy részben igaza van, én nem akarom feltétlenül megvédeni a Multiplandot, de nem tudok hinni neki, mert mindenképp felettébb gyanús, hogy a szakembernek érdeke volt a kivitelezőt kihozni hibásnak, és felmenteni a tervezőt, illetve a megrendelőt. És az is gyanús, hogy a megyei tanács semmiképpen nem akar egy újabb, független, mindkét fél által elfogadott tanulmány elkészítésébe belemenni, ő ragaszkodik ehhez.

Erre az összeférhetetlenségi kérdésre még visszatér a megyei tanács válasza a 8. pontban.

Itt ebben a pontban azt próbálják elültetni bennünk, hogy a László Constr által végzett munkálatok, amelyeket az egyik leszakadásnál végeztettek nyári karbantartásként, csak ideiglenesek. Valószínűleg azért mondja ezt a megyei tanács, mert megtámadhatták, hogy nyári karbantartásként nem végeztethet ekkora munkálatot, hogy 6 méter mélyen kiszedjék a teljes földet, majd nagy kövekkel és betonnal helyettesítsék azt.

Egyrészt azért gyanús, mert ez nem helyreállítási, hanem megerősítési munkálatnak tűnik, másrészt azért, mert a megyei tanács többször hangsúlyozta, a választott betonos-köves megoldás olcsóbb a cölöpösnél. Figyelem, helyette választották, nem csak ideiglenesen előtte. Mert ha most fogják ezt az 1,35 millió értékű „ideiglenes helyreállítást”, szétszedik és megépítik helyette a cölöpös megoldást, akkor ez az 1,35 millió lej kidobott pénz volt, amiből több mint egy kilométer utat lehetett volna újraalapozni és leaszfaltozni. Ki fogja kifizetni ezt a pénzt? Mivel fogják tudni megmagyarázni a közpénz ilymértékű pazarlását?

A megyei tanácstól megkérdeztem:

„Ha ez a László Constr által elvégzett 1,35 milliós munkálat csak ideiglenes, akkor az azt jelenti, hogy azt majd elbontják, és megcsinálják majd a megerősítést cölöpökkel, ahogy a tanulmány ajánlotta?”

Erre a kérdésemre sem tudtak válaszolni két és fél nap alatt.

Ebben a pontban szintén megismétlik azt, amit már egyszer elmondtak, és leírtunk mi is. Beleírtam a múltkori anyagba is. Ha másodszor is elmondják ugyanazt, vajon igazuk lesz?

Hogy a sokat sulykolt 925/1995 kormányhatározat nem tiltja, hogy egy szakértő saját cége vétlenségét állapítsa meg, attól ez még nem jelenti azt, hogy ez törvényes, vagy hogy nincs egy másik törvény, ami részletesebben tárgyalná az összeférhetetlenségeket. A megyei tanács itt megérzésem szerint manipulál, hivatkozik egy kormányhatározatra, hogy aszerint nincs összeférhetetlenség. S ettől mi meg kellene, hogy nyugodjunk, és ne gondoljunk arra, hogy esetleg más törvény szerint van. De miért nem hivatkozik azokra a törvényekre, amelyek az összeférhetetlenséget tárgyalják? Itt van egy lista ezekről egy, az ANI által kiadott dokumentumból:

Tehát fél tucat törvény foglalkozik az összeférhetetlenséggel, de a megyei tanács emlegette kormányhatározat nincs közöttük.

Nem akarok sokat lovagolni ezen, de nem tudom elhallgatni. A múltkori anyagban megemlítettem, hogy a megyei tanács erre a 925/1995 kormányhatározatra hivatkozva mondja, nincs összeférhetetlenség, majd elég tisztán leírtam, hogy jogászok szerint miért van mégis összeférhetetlenség. Erre a megyei tanács eljátssza, hogy nem olvasta el azt az érvelést, nem reagál a jogi érvelésünkre, hanem megint kezdi elölről, hogy azon kormányhatározat alapján nincs összeférhetetlenség. Mint egy papagáj.

Most vagy az van, hogy a megyei tanácsnál nem képesek a szövegértelmezésre, vagy pedig az van, hogy manipulálnak a válaszukban. Mindkét eset eléggé gáz.

A terv címének hibásságáért nem a megyei tanács a hibás, sugallják, a Hivatalos Közlönyből kötelesek átvenni. Jó, rendben van. Ennek nem fogok utánajárni, lényegtelen részlet, a múltkori anyagban is csak érdekességként szerepelt.

Ennyi volt a replikájuk. 

A múltkori anyag következtetése az volt, hogy Borbolyék pénzspórlásból megpróbálták elkerülni az út-megerősítési munkálatokat, majd mikor ez rosszul sült el, a felelősséget megpróbálták rákenni a kivitelezőre. Ez az érzésünk nem változott a megyei tanács replikájának hatására, sőt megerősödött. És kiegészült még pár kemény gyanúval, amit nem igazán tudom, hogyan fognak tudni kimagyarázni Borbolyék.

Közben Borboly is megemlítette múltkori anyagunkat egy élő közvetítésében, de ahelyett, hogy érvekkel vagy bizonyítékokkal próbált volna igazat szerezni magának, csak a lejáratásunkra felhozott hamis vádakra futotta neki. Besorol a rémhírek, a fake news kategóriába, azzal gyanúsít, hogy pénzért vagy más érdekből manipulálunk. Ígéri, hogy az igazság, a bizonyítékok az ellenkezőjét fogják bebizonyítani annak, amit ebben a „rágalomhadjáratban olvashattak Önök”. Várjuk nagyon az igazságot és a bizonyítékokat, de sajnos a replikájukban sem tudták bizonyítékokkal cáfolni mindazt, amit előző anyagunkban leírtunk.

Ezt a replikát csak úgy küldték, hogy hátha okosabbnak tűnnek, ha ők is megszólalnak. A nép úgysem nagyon érti, hogy miről vitázunk, de ha valaki határozottan kiáll, úgy tűnhet, hogy igaza van. Ha még hivatalos választ is ír, akkor biztos vannak érvei, van mondanivalója. De sajnos ez a replika elég lapos volt, erőtlenül ismételgették, ami már a múltkori anyagban is benne volt, hülyének nézve minket és az olvasóinkat. Még rá is tettek egy lapáttal az eddigi élő közvetítések lódításaira. Kár! Ha egy picit odatették volna magukat, egy jó replikával tudták volna árnyalni a róluk kialakult negatív képet, de úgy tűnik, ebbe sem fektetnek komolyabb energiát, ugyanolyan felületesen kezelik, mint a leszakadt utat.

A császár meztelen!

Nyitókép: A megyei út egyik leszakadt része. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Cölöpök helyett Borbolyt ássák el a munkatársai a replika jogán appeared first on Átlátszó Erdély.