Egyik iskola sem kapott plusz pénzt új oktatási és/vagy mentálhigiénés szakember alkalmazására, aki foglalkozhat a problémásnak mondott diákokkal. Ezért is találó megnevezés a büntetőszoba: önmagában keveset tesz a diákok és a tanárok mentális egészségének megőrzéséért, szakember nélkül a fegyelmezés és büntetés eszközévé válik.

Vannak helyzetek, amikor tényleg segítene a kríziskezelésben egy „nyugiszoba”. Erről beszélgettünk Csiszér Zsuzsával, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum iskolai tanácsadójával, illetve arról, hogy

• miért fontos, hogy az iskolai tanácsadó (vagy a gyermekpszichológus) a szülőkkel is együtt tudjon dolgozni;
• melyek azok az esetek, amikor nem vonják be a szülőt a beszélgetésbe;
• és hogyan érdemes foglalkozni a szülő-tanár konfliktusokkal.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

A podcast tartalmából:

6:05 A megnyugtatás csendes környezetben a kezdőlépés; lógásra nem lehet kihasználni a nyugiszobát

14:15 Gyakoribb az idegrendszeri másság – mindenkinek jobb, ha hibázhat a gyerek

17:30 Szülők bevonása attól függ, mekkora a gyerek. Gyakran a szülőt kell először megnyugtatni és partnerré tenni, reményt, kompetenciaérzést adni neki.

25:10 Az a jó, ha legalább az iskolában látszik, ha krízishelyzetbe kerül egy család.

36:10 A tanár nyitottsága a szorongásoldás egyik kulcsa.

40:30 A szülőnek és tanárnak is érdemes kerülni az indulatokat, a címkézést, a pletykát.

46:30 A gyerekek nagyon változnak: a tanárok életfeladatává vált a kommunikáció, tanítási stílusuk folyamatos alakítása.

52:20 A tanárnak is támasza az iskolai tanácsadó.

The post Büntető- vagy nyugiszobába küldik az órát zavaró diákot? appeared first on Átlátszó Erdély.