Idén 35. alkalommal rendezték meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, de most nagyon hosszú ideje először úgy, hogy nem Orbán Viktor a magyar miniszterelnök.

Az erdélyi magyar közösség számára ismerős rendezvény hangulata gyökeresen megváltozott: a Tisza-kormány felülvizsgálja a Magyarországról érkező támogatásokat, a kormány képviselői pedig távol maradtak a szakpolitikai vitáktól. Tusványos sátrai alatt ülő emberek arcán ott volt a bizonytalanság, ami attól biztos nem oszlik el, ha a vitáknak nincs tartalma, és vitatkozó felek sincsenek. 

Riportunkban főként erdélyi magyar közéleti szereplőket kérdeztünk arról, tartanak-e a támogatások átvilágításától, és Tusványosról hiányzott-e nekik Magyar Péter.  

Riporter: Kulcsár Árpád. Operatőr és vágó: Csont Zsombor

The post Csúcspolitikus még Orbán Viktor? A bizonytalanság Tusványosa appeared first on Átlátszó Erdély.

Ha valaki esetleg még nem hallott volna erről az egyesületről, azt kell tudni róla, hogy a Fidesz-kormányok ezen az egyesületen keresztül vásárolták fel, majd építették le az erdélyi magyar sajtó nagy részét.

Az addig ismeretlen, minimális költségvetésből működő egyesület 2017 végén nyert a magyar kormánytól 1,45 milliárd forintot. Az akkori erdélyi szerkesztőségek éves költségvetéséhez képest kirívóan magas támogatásból „vertikális és horizontális” terjeszkedést, fejlesztéseket, nem utolsó sorban 

körültekintő gazdálkodást és fenntartható működést

ígért Demeter Szilárd, az egyesület „nem hivatalos nagykövete”. Az Erdélyi Médiatér Egyesület ezután menetrendszerűen kapta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat a Bethlen Gábor Alaptól. Ebből a pénzből sokszor megkérdőjelezhető módszerekkel és nem mindig üzleti megfontolások mentén vásárolta fel az erdélyi napi-, heti- és havilapokat, rádiókat, helyi televíziót, internetes újságokat.

Az évek során a kisgömböc egyre csak terjeszkedett, azonban a fejlesztésekre hiába vártak az olvasók. Az érdemi munkát végző munkatársak, az Erdélyi Médiatér Egyesület által fenntartott szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődnek ma is, mint korábban. 

A fenntarthatóság irányába sem történt elmozdulás: amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, 

a szerkesztőségekben számottevő leépítésekre került sor.

Bár távolról sem látjuk a teljes képet, a Magyar Hang által kikért elszámolásokból már sejtjük, hova ment a rengeteg közpénz: az egyesület körül hemzsegtek a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, akik aztán ilyen-olyan kamu munkák révén lapátolták ki a pénzt.

Néhány beszédes cím a Magyar Hang és az uh.ro sorozatából:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja

2023 júliusában aztán Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. 2025 októberében a Mediaworks kulturális divíziójának igazgatója, Toót-Holló Tamás lett az egyesület elnöke, méghozzá úgy, hogy a választás napján kérte felvételét az egyesületbe. Toót-Holló egyébként a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.

Összesítésünk szerint a kormányváltásig az Erdélyi Médiatér Egyesület összesen 13,4 milliárd forintot (nagyjából 35 millió eurót) kapott a Fidesz-kormánytól. Ezt az egyesület nyilvános mérlegadatai is alátámasztják.

Ennek a pénznek a nagy részét már rég eltapsolták. Azonban az utolsó, 2 milliárd forintos (5,5 millió EUR) támogatás – melyet közvetlenül a választások előtt ítéltek meg nekik – remélhetőleg még nincsen elköltve. 

Tudjuk azt, hogy a Bethlen Gábor Alap Bizottsága a döntéseit utólag is módosíthatja, illetve arra is tudunk példát mondani, amikor a BGA a döntését visszavonta és a kedvezményezettet a támogatás visszafizetésére kötelezte.

A Médiatér Egyesület eddigi tevékenységének a fényében nyomatékosan kérjük a döntéshozókat, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelőt, hogy döntését vonja vissza és 

kötelezze az Erdélyi Médiatér Egyesületet a megítélt 2 milliárd forint visszafizetésére.

Úgy véljük, hogy a sajtótámogatásokat az erdélyi és határon túli magyar sajtó egésze számára kell hozzáférhetővé tenni. 

Visszásnak és igazságtalannak tartjuk azt a helyzetet, hogy miközben az Erdélyi Médiatér Egyesület a Fidesz-korszak utolsó pillanataiban kapott milliárdos támogatásból akár még évekig biztosíthatja saját, egyébként átláthatatlan működését, az erdélyi független sajtó számára nincsenek érdemi finanszírozási források. 

Legyen ez a nulladik pontja egy új, méltányos és átlátható támogatási rendszernek, amelyben nyílt pályázatokon, egyértelmű szakmai kritériumok alapján indulhat minden szerkesztőség.

Átlátszó Erdély
Miközöd
Transtelex

The post Vonja vissza a BGA a választások előtt kiosztott, 2 milliárd forintos erdélyi médiatámogatást! appeared first on Átlátszó Erdély.

Elsősorban a mindenki által hozzáférhető információkból próbáltam összerakni a teljes képet, és megérteni a rendszer működését. Azonban rengeteg hajmeresztő történetet hallottam arról, hogy hogyan működött ennek a támogatási rendszernek az informális része.

Tudok pálinkázás közben jött ötletről, mely aztán milliárdos támogatást kapott; arról, hogyan kellett a karácsony előtti utolsó munkanap délutánján szerződni egy, Orbán Viktor által váratlanul megítélt, több milliárd forintos projektet; miért menesztette egyszerre gazdasági igazgatóját és főkönyvelőjét az egyik erdélyi magyar egyház.

Arról is sokat hallottam, hogyan is ment a burkolt üzengetés azoknak, akik valamiért nem igazodtak a NER-hez, vagy ki hogyan lobbizott az Erdélybe látogató magyarországi politikusoknál. A különféle túlárazásokat, sikkasztás-gyanús történeteket, el nem készült projekteket pedig felsorolni is nehéz.

Most már ki lehet állni 

Ezek közül csak keveset írtam meg, mert eddig ezeket közel lehetetlen volt megerősíteni, a forrásaim pedig rendszerint nem vállalták a nyilvánosságot. A Fidesz bukásával és a megválasztott miniszterelnök, Magyar Péter elszámoltatási ígéreteivel azonban merőben új helyzet állt elő. Úgy gondolom, a támogatási rendszert belülről ismerő személyeknek most már nem áll érdekében a hallgatás.

Főként a Bethlen Gábor Alap és a Pro Economica Alapítvány fontos, de a Manevi Zrt. ingatlanvásárlásai, az Erdélyi Médiatér Egyesület, a NER által támogatott erdélyi vállalkozások, politikához köthető erdélyi alapítványok vagy akár a magyar állami cégek romániai leányvállalatainak a viselt dolgai is érdekelnek.

Nem csak a nagy kedvezményezettekkel kapcsolatos történetek érdekesek számomra: a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező, egyszerű pályázók – civil szervezetek, egyházak, gazdák és vállalkozók – tapasztalatait is várom. Ha beszélnél erről a témáról, kérünk, lépj velünk kapcsolatba az alábbi e-mail címen:

zoltan.laszlo.sipos@protonmail.com

Vagy a +40740530070 telefonszámon a Signal/Whatsapp üzenetküldő alkalmazásokban.

A nyitóképen a tusnádfürdői Onix hotel, melyet a Manevi Zrt. 2021-ben vásárolt meg. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

The post Magyarországi támogatások: tudsz mutyiról? Írj nekem! appeared first on Átlátszó Erdély.

Akkoriban még a Transindexnél dolgoztam, a szerkesztőségünk pedig ennek az ingatlannak a tetőterében bérelt irodát. Már nem emlékszem, pontosan miért, valamilyen adminisztratív ügyben kellett bemenjek Nagy Zoltánhoz, aki már abban az időben is az Iskola Alapítvány igazgatója volt. 

Az igazgató irodája szűk, spártai felszerelésű szobácska volt a földszinten: az asztalon újság, a tévében hírek mentek. Nagy Zoltán megfáradt szemekkel, összeroskadva ült az olcsó irodai székén. Beszélgettünk pár percet. Kétségbe volt esve.

Nagy akkor még nem tudta, hogy csak szűk négy évet kell valahogy átvészelni, és 2026 végére az általa vezetett alapítványok alig tudják majd számon tartani a projekteket, több száz alkalmazottjuk lesz és futószalagon vásárolják a patinás ingatlanokat Erdély nagyvárosaiban.

Nagyot fordult a világ a Fidesz győzelmével

Az alapítvány 2400 négyzetméteres épülete 21 tanári lakásnak, valamint irodáknak és közösségi tereknek ad otthont. A beruházás 2009 júniusában készült el, akkori árfolyamon nagyjából 1,35 millió euróba került. 

A pénzt a baloldali kormányokhoz köthető támogatásokból (Apáczai Közalapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Szülőföld Alap és Miniszterelnöki Hivatal) sikerült összekalapozni. Az avatón a magyar kormány részéről Kiss Péter, az MSZP társadalompolitikai minisztere, a szocialista párt egyik alapítója és doyenje volt jelen.

Nem sokáig tartott a nyugodt élet az új ingatlanban. Kevesebb mint egy évvel az avató ünnepség után, 2010 áprilisában a Fidesz kétharmados győzelmet aratott. Ez azért volt kínos az Iskola Alapítvány számára, mert ezt az alapítványt az RMDSZ alapította, az RMDSZ pedig akkoriban inkább a baloldali magyarországi pártokkal ápolt jó kapcsolatot. Orbán Viktor személyes rossz viszonya Markó Béla akkori RMDSZ-elnökkel köztudomású volt. Mindenki tudta, hogy az RMDSZ sok jót nem várhat az új magyar kormánytól.

Ráadásul a Fidesz akkoriban még az RMDSZ ellenzékét támogatta, mivel az volt a terv, hogy így, a politikai alternatíva felépítésével kezdik ki az RMDSZ erdélyi egyeduralmát.

Amint az várható volt, az új kormány minden, RMDSZ-hez köthető projektet azonnal karanténba tett. 

A Fidesz a mindenkori magyar kormányok támogatáspolitikájának egyik meghatározó elemét, a nemzeti jelentőségű intézmények listáját is átírta: ide nem került fel az Eurotrans Alapítvány, sem egyéb, RMDSZ-es kötődésű szervezet.

És ez még mindig csak a kezdet volt. 2011 tavaszán a magyar kormány elszámoltatási kormánybiztosa, Budai Gyula kilátásba helyezte, hogy a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd; Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos pedig azt a gyanút lebegtette meg nyilvánosan, hogy nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén.

Se pénz, se paripa

Erre az akkoriban ügyvezető elnök Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy „az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak”. Továbbá hogy az Iskola Alapítvány, illetve az Eurotrans Alapítvány ugyan kaptak magyarországi támogatást, azonban ezekkel a közpénzekkel minden évben elszámoltak, eddig ezekben senki nem talált kivetnivalót.

A fenyegetőző kijelentéseknél sokkal fájóbb volt, hogy a Fidesz-kormány se szó, se beszéd elvette az Iskola Alapítványtól az oktatási-nevelési támogatás, a Szülőföldön magyarul program lebonyolítását. A döntés végrehajtása sem volt túl barátságos: 2011 májusában Nagy Zoltán egyoldalúan felbontott kormányközi egyezményre és hírzárlatra panaszkodott. 

A Medgyessy-kormány 2003-tól az Iskola Alapítványnak adta ezt a feladatot. 2011-től a Fidesz a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízta meg a lebonyolítással annak ellenére, hogy az Iskola Alapítvány nevesítve volt a magyar-román kormányközi egyezményben. 

Nem csak projekt: választói adatbázis 

A Szülőföldön magyarul program azért volt fontos, mert infrastruktúrát, munkahelyeket és egy politikai célokra is jól felhasználható PR-lehetőséget jelentett: ki ne kedvelné azt az alapítványt, amely hozzásegíti az erdélyi magyar családokat, hogy pénzt kapjanak? 

A program emellett – az RMDSZ ellenzéke szerint – a magyar állam pénzéből naprakészen tartott választói adatbázist jelentett az alapítvánnyal szorosan összefonódott RMDSZ számára. Ne feledjük, még bőven a GDPR előtti időkben járunk.

A Szülőföldön magyarul programmal, vagyis az oktatási-nevelési támogatások adminisztrációjával foglalkoztak az Iskola Alapítvány Șoimului utcai központjának földszintjén. A program befagyasztása volt a magyarázata annak, hogy a munkatársak körében akkora volt a bizonytalanság abban az időszakban. 

Az RMDSZ másik alapítványánál, az Eurotrans-nál sem volt jobb a helyzet. Ez az alapítvány 2010-ig a Bethlen Gábor Alap korábbi megfelelőjének, a Szülőföld Alapnak bonyolította az erdélyi pályázatait. Ezek a kisösszegű pályázatok együtt Semjén Zsolt beszámolója szerint 2010-ben a 41 millió forintot sem érték el. A szocialista kormányok által alapított Szülőföld Alap megszűnésével az Eurotrans értelemszerűen feladat nélkül maradt.

Fekete bárányból lett az egyik kedvenc

Bár 2010-ben igencsak bal lábbal indult az együttműködés, 2026-ra ott tartunk, hogy az RMDSZ a magyar kormány legfontosabb erdélyi szövetségese. Az RMDSZ-hez köthető alapítványokat kiemelten támogatja a Bethlen Gábor Alap. 2025 végéig ez a két alapítvány összesen legalább 18 milliárd forintot (2026 áprilisi árfolyamon 47 millió EUR) kapott egyetlen forrásból – ez csak a Bethlen Gábor Alapítvány által jóváhagyott pályázatokat jelenti.

Az RMDSZ és a Fidesz kiegyezésének hosszas folyamatáról itt írtunk. Most ideje összesíteni az Iskola és az Eurotrans alapítványok Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatásait. A pályázatokat, támogatási szerződéseket, továbbá a pályázatok elszámolásait közérdekű adatigényléssel kértük ki a BGA-tól.

Szándékosan nem szentelünk külön anyagot a két alapítványnak. Jogilag ugyan külön entitások, azonban számos más alapítvánnyal együtt az RMDSZ civil szervezetekből álló holdudvarának részei. Számtalan formális és informális szálon függenek össze:

• Mindkét alapítványt az RMDSZ alapította: az Iskola Alapítványt 1996-ban, az Eurotrans Alapítványt 2004-ben;
• Mindkét alapítvány jogi képviselője hosszú ideje Nagy Zoltán-Levente, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke (korábban, a 2000-es évek elején az Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor volt);
• Az Eurotrans Alapítvány igazgatója, Balázs-Lészai Orsolya, az RMDSZ ügyvezető elnökének, Balázs Attilának a felesége;
• Az RMDSZ területi szervezetei és az Eurotrans Alapítvány vidéki irodái közül sok ugyanarra a címre van bejegyezve. A két szervezet munkatársai több városban egy légtérben dolgoznak. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Szövetségi Elnöki Hivatal is az Iskola Alapítvány ingatlanában székel. 

Miért kell háttérlapítványokkal trükközni?

De miért van szükség ezekre az RMDSZ-hez közelálló alapítványokra? Miért nem támogathatja a magyar kormány közvetlenül az RMDSZ-t? Ennek a magyarázata az lehet, hogy a romániai pártfinanszírozási törvény 15. cikkelye explicite tiltja, hogy a romániai pártok más államok vagy más államokban bejegyzett szervezetek által folyósított támogatásokat kapjanak. 

Bár az RMDSZ jogi formáját tekintve nem párt, hanem egyesület, az RMDSZ vezetése vélhetően jobbnak látta így, háttéralapítványok segítségével megkerülni ezt a törvényi tiltást. További érv lehet az, hogy az RMDSZ kezeli az erdélyi magyar kisebbségi közösségnek járó, a román kormány által folyósított éves támogatást. A román mellett a magyarországi támogatások könyvelése és elszámolása vélhetően így egyszerűbb.

A fenti grafikon az RMDSZ, az Iskola valamint az Eurotrans Alapítványok éves bevételeit hasonlítja össze, a nyilvános mérlegeik alapján. Ezen jól látható, ahogy az RMDSZ által kezelt romániai közpénzek mellett megjelennek és egyre növekednek a magyarországi támogatások, 2024-re pedig meg is haladják a Bukarestből kapott közpénzeket.

Amúgy több hazai párt is él ezzel a szürke zónában mozgó megoldással, és bonyolítja a külföldi támogatásait alapítványon keresztül. A legismertebb ilyen alapítvány a PSD-közeli Fundația Europeană Titulescu. Elvileg az Országos Választási Hatóság dolga lenne ellenőrizni, hogy a pártokhoz közeli alapítványoknak nyújtott külföldi támogatásokból ne a pártok működését vagy kampánytevékenységeket finanszírozzák. 

„Testvériesen” osztozik a Demokrácia Központokkal

Az RMDSZ és a Fidesz vezette magyar kormány között 2015-re oldódott annyira a hangulat, hogy az Eurotrans Alapítvány  februárban megállapodást köthetett a Miniszterelnökséggel, és a könnyített honosítással kapcsolatos tevékenységre kaphatott 250 millió forintot.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó személyeknek ingyenesen segítenek az Eurotrans munkatársai az űrlapok kitöltésétől, fénymásolásától kezdve a fényképkészítésen, fordításon keresztül a konzuli napok megszervezéséig. 

2015-re a könnyített honosítás első nagy hulláma már lejárt. Akiknek nagyon fontos volt a magyar állampolgárság, addigra megszerezték, így a külképviseleteken már nem kígyóztak sorok. A honosításban segédkező szervezetek feladata lett rendszeresen járni a kisebb-nagyobb településeket, és ott egyenként felkeresni azokat, akik valamilyen ok miatt még nem készítették el az iratcsomót, és nem adták be az igénylésüket.

Fontos megjegyezni, hogy abban az időben az RMDSZ ellenzéke által működtetett Demokrácia Központ-irodahálózat ugyanezt a tevékenységet végezte egy sor erdélyi településen. Ezeket az irodákat 2023 februárjában zárták be, miután a magyar kormány megvonta a támogatását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól. Erről a folyamatról itt írtunk részletesen.

Azonban 2015-ben még szó sincsen arról, hogy a magyar kormány ne támogatná az RMDSZ ellenzékét. Ez a Nagy Zoltánnal készült interjú is azt emeli ki sikerként, hogy az Eurotrans Alapítvány „testvériesen osztozik” ugyanakkora támogatáson a Demokrácia Központokkal.

Ugyanitt az Eurotrans kuratóriumi elnöke maga hoz egy jó példát arra, hogy mennyire nehéz szétszálazni az RMDSZ és az Eurotrans honosítási tevékenységét: 

„[…] az RMDSZ több területi szervezete évek óta ingyen és bérmentve végzi ezt a munkát a saját hálózatában. Ezért a kolozsvári központi székhely bérlésén kívül semmilyen más ingatlannal kapcsolatos kiadásunk nincs […]. Az utóbbi években ebben a munkában az RMDSZ területi szervezetei, gondolok itt elsősorban Bihar megyére, Háromszékre és a Csíki Területi Szervezetre, az élen jártak azokkal szemben, akik éveken keresztül ezért a feladatért támogatást kaptak.”

Burkolt pártfinanszírozás?

Vagyis az RMDSZ a 2015 februárjában aláírt megállapodás előtt is végezte ezt a tevékenységet, ingyen, saját erőforrások felhasználásával. Az Eurotrans területi irodák gyanánt az RMDSZ területi szervezeteinek az ingatlanjait fogja használni. A burkolt pártfinanszírozás gyanújára így válaszol Nagy Zoltán:

„A (megállapodás) létrejötte után az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézés, az, amit eddig az RMDSZ önként végzett, átkerült az Alapítvány hatáskörébe. (…) Semmilyen finanszírozási átfedés nincs az Alapítvány tevékenysége és az RMDSZ között, mint már említettem, egyetlen saját központi irodát tartunk fent, saját alkalmazottainkkal dolgozunk, és van egy szigorú elszámolási szabályzatunk is. Kifejezetten figyeltünk arra, hogy sem a tevékenységünkben, sem a személyi kérdésekben ne legyenek pénzügyi átfedések, így sem a kuratóriumi tagok, sem jómagam, mint a kuratórium elnöke, nem részesülünk javadalmazásban.”

Az Eurotrans Alapítvány számára 2015-2016-ban a Miniszterelnökség utalt évente 250 millió forintot a honosítási tevékenység költségeinek a fedezésére. A 2017-2021-es időszakra nincsen információnk a támogatásokról, bár nincsen okunk feltételezni hogy az évi 250 millió forintnyi támogatás elmaradt volna ebben az időszakban. Ezt az alapítvány éves mérlege is tanúsítja – például a 2020-as mérlege szerint az alapítványnak nagyjából 300 millió forintnyi bevétele volt.

Az RMDSZ számára megszervezik a FUEN kongresszusát

A Bethlen Gábor Alap 2017-ben ítélte meg az Eurotrans Alapítvány számára az első támogatást. Újabb összefonódás: nem a honosítás, hanem az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusának a megszervezésére kapja ezt a pénzt. A FUEN-nek az RMDSZ, nem pedig az Eurotrans Alapítvány a tagja.

Néhány kisebb pályázat után, 2021 decemberétől kezdi a BGA utalni a könnyített honosítás költségeit: ez akkor évi 400 millió forintot (akkori árfolyamon: kb. 1,1 millió EUR) jelent az Eurotrans számára. Ebben az időben az alapítványnál már mintegy 70 munkatárs végzi a könnyített honosítással kapcsolatos feladatokat.

2022-ben a BGA-tól nem kaptak támogatást, ennek ellenére az Eurotrans Alapítvány éves mérlege szerint nem volt fennakadás a bevételekben: 6,1 millió lejből, vagyis 1,3 millió euróból gazdálkodtak, munkatársaik száma pedig 103-ra duzzadt.

A Demokrácia Központoknak vége, beindul a nagyüzem

A 2023-2025-ös periódusban aztán számottevően bővültek a BGA-tól kapott támogatások: évente 700 millió forintot (kb. 1,7 millió EUR) ítélt meg az Eurotrans számára. 2023 elejétől a „konkurrencia”, vagyis az EMNT kegyvesztett lett, így az általa működtetett Demokrácia Központ-hálózat finanszírozás hiányában be kellett zárjon. 

Ezekben az években a feladatok is gyarapodtak, az Eurotrans gyakorlatilag magyar állami hivatalok kisegítőjeként működik. A különféle kedvezményekre feljogosító Magyar Igazolvány vagy a magyar útlevélhez szükséges iratcsomó összeállítása mellett adatfrissítést végez, anyakönyvi feladatokat (születés, házasság, elhalálozás bejelentése) lát el, és a Köldökzsinór-program új támogatásait bonyolítja le. Természetesen a 2026-os választásokra is készült az alapítvány – a 2025-ös pályázatukban a választási regisztrációval kapcsolatos ügyintézés kiemelt helyen szerepel.

Egy honosítási kérelem átlagosan 25 ezer forint

Az Eurotrans pályázati beszámolóiban egy sor számadat is szerepel az alapítvány által elvégzett munkáról: 2025-re összesen 125 ezer honosítási kérelmet segítettek összeállítani, továbbá 15 ezer iratcsomót a Köldökzsinór programban, 38 ezer anyakönyvezési kérelmet, valamint 25 ezer útlevélkérelmet „hozott” ez az alapítvány.

Az Eurotrans Alapítvány az általunk összegyűjtött, valószínűleg hiányos pályázati adatok alapján 2015-től mintegy 3,16 milliárd forintnyi támogatást kapott részben a Miniszterelnökségtől, részben pedig a Bethlen Gábor Alaptól. 

Ha ezt az összeget elosztjuk az Eurotrans saját bevallásával az összeállított honosítási kérelmek számáról (125 ezer), akkor durván számolva mintegy 25 ezer forintba (kb. 65 EUR) került a magyarországi adófizetőknek minden egyes, Eurotrans segítségével összeállított  iratcsomó. És ez csak a külképviseleten leadandó dosszié, tehát magának a honosításnak a költsége ebben nincsen benne.

2017-es cikkünkben is elvégeztük ugyanezt a számítást – akkor még az EMNT által összeállított iratcsomó átlagosan 5700 forintba került (18 euró). A különbség egyszerre több okra is visszavezethető: egyre kevesebb a honosítás iránt érdeklődő személy, megugrottak a költségek és az infláció is.

Trianon megemlékezés, de nem keseregve

Az Iskola Alapítvány régóta fontos szerepet játszik az erdélyi magyar kultúra és oktatás szervezésében. Amióta az RMDSZ kiegyezett a Fidesszel, korábban sosem látott erőforrások fölött rendelkezik. A magyarországi pályázati pénzek immár nemcsak kulturális és oktatási programokra, hanem milliárdos nagyságrendű ingatlanfejlesztésekre is érkeznek.

Az első nagyszabású, a BGA által támogatott projekt az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában: egy, a jelenlegi Románia megalakulásának 100 éves évfordulójára elkészített, nagyszabású program-, videó-, és kiadványsorozat kutatással és adatbázissal azokról a dolgokról, melyekkel az erdélyi magyar közösség az elmúlt száz évben Romániát gazdagította.

Bár a projektet a Bethlen Gábor Alap támogatta 2018 májusától összesen 960 millió forinttal, és a lebonyolítását az Iskola Alapítvány végezte, mint azt már megszokhattuk, a PR-nyereséget az RMDSZ kapitalizálja. A projekt honlapján, a különféle kreatív anyagokon mindenhol az RMDSZ logói tűnnek szembe. 

A projektbe egyébként szinte a teljes erdélyi magyar intézményrendszer és értelmiségi elit be volt vonva. Az Iskola Alapítvány 70 személlyel kötött szerzői jogi szerződést, és további 50 jogi személyiséggel szerződött a programban.

Érdekesség, hogy ez a programsorozat a román közösség fele is nyitott. A román nyelven is elérhető weboldal mellett például a román-magyar feszültségeket humoros videókkal és román sztárokkal tematizáló weboldal és YouTube-csatorna is elkészült.

Afterschool és buszprogram

A 2019-ben indul afterschool program szintén valós problémára kínál megoldást: a délutáni gyermekfelügyelet, foglalkozások és az ebéd hiánya a szórványoktatás elemi osztályaiban. A délutáni foglalkozás megléte vagy hiánya fontos érv akkor, amikor egy szülő eldönti, hogy magyar vagy román iskolába íratja a gyermekét. 

Bár ezt elvben az önkormányzatok kellene finanszírozzák, a gyakorlatban erre sok helyen nincsen forrás vagy odafigyelés. Így vagy a szülők finanszírozzák a délutáni tevékenységeket, vagy pedig az elmarad. Az Iskola Alapítvány 23 helyszínen biztosított délutáni foglalkozást, felügyeletet, illetve ebédet mintegy 1800 gyermeknek. Ez a program a 2025-2026-os tanévben is működik, jelenleg mintegy 3000 gyermek vesz benne részt 63 helyszínen (helyszínek listája itt). Ezt a programot a BGA összesen 4,5 milliárd forinttal támogatta.

Ehhez kapcsolódik az alapítvány buszprogramja, melyet a Rákóczi Szövetséggel közösen bonyolít 2023-tól. Ebben az iskolakezdő és elemista gyerekeket szállítják iskolába Erdély 11 megyéjében olyan településekről, ahonnan egyébként nem lenne lehetőségük nagyobb településeken található iskolákba bejárni.

Az irodalom bástyája

Emellett az Iskola Alapítvány irodalomszervezői és kiadói tevékenységbe is belevágott – szintén a magyar kormány támogatásaiból. Egy ideje ő szervezi a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, emellett van 40 év feletti alkotóknak szóló irodalmi ösztöndíjprogramja. 

Azt pedig kevesen tudják, hogy 2024 szeptemberétől az Iskola Alapítvány hat erdélyi magyar folyóirat kiadási költségeihez is hozzájárul a nyomdaköltségek és tiszteletdíjak átvállalásával. Olyan folyóiratokról van szó, mint a Látó, a Székelyföld, a Helikon vagy az Újvárad. 

Nagy kérdés azonban, hogy irodalomszervezőként, kiadóként hogyan értelmezi a sajtó- és véleményszabadság kérdését az Iskola Alapítvány. Azt tudjuk, hogy a kényelmetlen sajtókérdéseket, és úgy általában a kritikus hangokat nem szereti az alapítvány képviselője, Nagy Zoltán. 

Ne feledjük, hogy 2017-ben az Iskola Alapítvány ingatlanában irodát bérelő Transindex szerkesztőségének hirtelen megemelték a lakbérét akkor, amikor elkezdték feszegetni az Átlászó Erdély által feltárt L’Alchimiste ügyet. Vagyis azt, hogy Nagy Zoltán az Iskola Alapítvány pénzéből gyakorlatilag kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt nyújtott feleségének, Debreczeni Hajnalkának, hogy vendéglőt nyisson Kolozsvár főterén. 

Adatra nincs pénz

Ahogy azt is tudjuk, hogy az Iskola Alapítvány pénzhiányra hivatkozva 2023 februárjában leállította az Erdélystat projektet. Ez az egyedi kiadvány rendszerezte, megjelenítette és értelmezte a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatokat (és mely adatsorok sokszor az RMDSZ számára kellemetlen trendekre világítottak rá). 

Információink szerint ennek a 2019-ben indult projektnek a költségvetése mintegy 40 ezer euró lehetett éves szinten, 4 éves időszakra ez körülbelül 186 ezer eurót jelentett. (Hibaigazítás, 14:50, 12.04.2026. A projekt költségvetésére vonatkozó mondatot Barna Gergő volt vezető munkatárs közlése alapján módosítottuk.) Annak ellenére nem volt erre a projektre pénz, hogy az Iskola Alapítvány csak az irodalomszervezési, kiadási tevékenységére mintegy 280 millió forint támogatást kapott a BGA-tól az utóbbi néhány évben.

A bérlakás-ingatlan, ami csak viszi a pénzt

Az Iskola Alapítvány számottevő ingatlan-portfólióval is rendelkezik. Az első ingatlanuk Kolozsváron – a cikkünk elején említett, Șoimului utcai épület – 2009 nyarán készült el baloldali kormányok támogatásaiból.

Ebben az ingatlanban összesen 21 lakás található, amelyet a kolozsvári lakbéreknél jóval olcsóbban (egyszobás: 100 EUR, kétszobás lakás: 145 EUR havonta) adnak ki meghatározott időre fiatal egyetemi oktatóknak és családjuknak.

Bár a bérlők a lakbér mellett maguk fizetik a rezsiköltségeket, illetve az ingatlan maga is relatíve új építésű, a Bethlen Gábor Alap 2017 óta évente mintegy 10 millió forinttal (kb. 25 ezer EUR) támogatja az “Egyetemi oktatók kedvezményes bérlakás programját”. Mostanra ez az összeg mintegy 100 millió forintra rúg.

Ez a pénz az épületgondnok fizetése mellett különféle javításokra ment el. A biztonsági kameráktól légkondicionálón keresztül a központi kazán cseréjéig, az ingatlan teljes külső-belső felújításáig, a távirányítós kapu vagy akár a kerítés megjavításáig és lefestéséig lényegében minden költséget a magyar adófizetők fedeztek.

Adja magát a kérdés: miért nem lehet ez a program önfenntartó? Miért nem lehet ezeket a költségeket a lakbérekből fedezni? Ezzel és sok más kérdéssel megkerestük Nagy Zoltánt: először egy interjút kértünk, majd elküldtük a kérdéseinket. Választ nem kaptunk.

Épül a 3100 négyzetméteres Minerva Kulturális Központ

Az Iskola Alapítvány következő ingatlanvásárlása szintén Kolozsvárhoz kötődik: 2018-ban a történelmi belvárosban, a Dávid Ferenc és a Brassai utca sarkán megvásárolták az egykori Minerva Nyomda összesen 1320 négyzetméteres, lepusztult épületegyüttesét a Minerva Egyesülettől. 

Évekig pereskedett az Iskola Alapítvány, míg a szomszédok beleegyezésüket adták az építkezéshez. Végül 2025 májusában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megvan az építkezési engedély, és elindul az új Minerva Kulturális Központ építése. 

A központ egy 3100 négyzetméteres összterületű, három tömbből álló ingatlanegyüttes, mely részben irodákat, részben alternatív oktatási tereket, konferenciatermet és kortárs kiállítóteret tartalmaz majd, és a tervek szerint 2027-re készül el.

A beruházás összértéke 3,3 milliárd forint. 2018-ban a Bethlen Gábor Alap 932 millió forintot (2018-as árfolyamon közel 3 millió eurót) ítélt meg az ingatlan megvásárlására, valamint a bontási munkálatokra. Anyagunk megjelenése idején a területen alapozási munkálatok folynak.

Bár 5 milliárd forintot kaptak rá, nem készült el a nagyváradi Sonnenfeld palota felújítása

Szintén 2018-ban vásárolta meg az Iskola Alapítvány a Sonnenfeld palotát. A Nagyvárad központjában lévő, ikonikus épület szecessziós stílusban épült a 20. század elején. A 2283 négyzetméteres telken az épület több szinten közel 5500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.

A tervek szerint az ingatlan Magyar Ház és a nagyváradi magyarok kulturális központja lesz. Könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák működnek majd itt, ha a felújítás véget ér. 

2019-ben a program költségvetése 2,47 milliárd forint volt. Ebből az épület és a telek megvásárlására nagyjából egymilliárd forintot költöttek. Az eredeti keretet azonban mára bőven túllépték: összesítésünk szerint a BGA az évek során mintegy 5 milliárd forintot ítélt meg erre a célra. 2022 januárjában sajtótájékoztatón jelentették be a munkálatok kezdetét, azonban az épület 4 év elteltével sem készült el. 

Az Iskola Alapítvány által 2025-ben leadott pályázati dokumentáció szerint az épületegyüttes hátsó épületei nagyrészt elkészültek. A pályázat szerint az utcáról látható főépület tetőszerkezetét is felújították, és hátra van az épület szerkezeti megerősítése, valamint a belső munkálatok.

Mindezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni: néhány hete jártunk a Moscovei utca 8 szám alatt, és egy elhagyatott építkezést találtunk. A bejáraton vaskos lakat volt, a szeméttel megtelt kapubejárót szemlátomást rég nem használta senki. A főépület homlokzatán nem tudtunk felfedezni látványos beavatkozást, a kapura kifüggesztett tájékoztató szerint az építkezési engedély 2026 március végén lejárt.

Diszkréten hallgat további szerzeményeiről az Iskola Alapítvány

Az Iskola Alapítvány Csíkszereda központjában 2020 októberében megvásárolta a színe miatt Kék házként ismert szecessziós épületet. A Petőfi utca sarkán álló épület három szintes, és 400 négyzetméteren terül el. Az épület teljes körű felújítása 2022-ben fejeződött be, és áfa nélkül 5,6 millió lejbe (1,1 millió euróba) került. 

Jelenleg ebben a Magyar ügyek háza feliratú ingatlanban található többek között a Pro Economica Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csíkszeredai irodája.

Háromszintes, századfordulós villa Tusnádfürdőn

Ha a fenti ingatlanprojektek kaptak némi sajtónyilvánosságot, az alább következő ingatlanok megvásárlása után nem szervezett sajtótájékoztatót, nem tett nyilvános bejelentést az Iskola Alapítvány. Csak azért tudunk róluk, mert azokat említi a BGA-nak leadott pályázati dokumentáció.

Ez a hallgatás azért különös, mert egyébként az alapítvány Facebook-oldalán bőségesen találunk profin fotózott, kifogástalanul megírt anyagokat az alapítvány különféle tevékenységeiről. Feltűnő, hogy miközben egy irodalmi ösztöndíjassal készült rádióinterjú vagy egy vidéki könyvbemutató megér egy posztot, addig milliárd forintos nagyságrendű ingatlanberuházások valahogy elsikkadnak.

Emiatt nem ért el a szélesebb nyilvánossághoz, hogy 2020-ban Tusnádfürdőn is megvásárolt egy ingatlant az Iskola Alapítvány. A Brazilor utca 3 szám alatt található, három szintes villa érdekessége, hogy az egyetlen megmaradt gerendavázas, századfordulós épület az üdülőtelepülésen.

Az Iskola Alapítvány ezt a 232 négyzetméter alapterületű villát teljesen újjáépítette, és mellé felépült egy 200 négyzetméteres konferenciaterem is. Az ingatlan rendeltetése tanulmányi és alkotóház, a felújítása mostanra nagyrészt elkészült.

Erre a két ingatlanra összesen közel 2 milliárd forint, vagyis mintegy 4,8 millió euró támogatást ítélt meg a BGA. (A két ingatlan megvásárlását egyetlen támogatási döntés tartalmazza, így nem tudjuk, hogy a két épület külön-külön mennyibe került.) 

Közel 2 millió eurós ingatlan Marosvásárhely belvárosában

2021 októberében Marosvásárhely központjában is vásárolt egy ingatlant az Iskola Alapítvány: a Călărașilor (Kossuth Lajos) utca 18 szám alatt található szecessziós Potoczky-ház és a telek ára illetékekkel együtt 7,9 millió lej (560 millió HUF, akkori árfolyamon kb. 1,5 millió EUR) volt. 

Ezt az 1070 négyzetméter belső felülettel rendelkező ingatlant fel is újították. A tervezés, az udvar és a belső terek kialakítása, ezután pedig az előadóterek, irodák, konyhák felszerelése további 150 millió forintba (420 ezer EUR) került. Ezt is a Bethlen Gábor Alap állta.

A pályázat indoklása szerint az ingatlanban „a helyi közösségért tenni akaró civil szervezeteknek biztosítanának tevékenységükhöz megfelelő tereket”. De az alapítvány oktatási és tehetséggondozó programjainak is ez lenne a helyszíne.

Azt nem tudjuk, hogy milyen civil szervezetek kaptak itt irodát, mivel az ingatlant nem sikerült meglátogatunk. A Google Street View fotóján két cégért sikerült felfedeznünk az ingatlan kapuján: az egyik az Eurotrans Alapítványé, a másik pedig az RMDSZ jól ismert tulipánja – ez lett ugyanis a székhelye az RMDSZ Maros megyei szervezetének. 

Az erdélyi magyar írók is kaptak székházat

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája számára is sikerült megteremteni a „kiszámítható munkavégzéshez szükséges feltételeket”. Az Iskola Alapítvány a kolozsvári Nagypiac közvetlen közelében megvásárolt egy 85 négyzetméteres, kétszobás lakást egy 20. század elején épült bérházban. Ezt hosszú távra, ingyenes haszonbérleti szerződéssel az E-MIL rendelkezésére bocsátotta. Erre a célra 113 millió forintot (280 ezer EUR) kapott a Bethlen Gábor Alaptól.

A legrejtélyesebb villa egyben a legdrágább

A lista végére hagytuk az Iskola Alapítvány leglátványosabb, egyben legrejtélyesebb szerzeményét. A Kolozsvár szívében, a Sétatér mellett található Cardinal Iuliu Hossu (volt Pavlov/Fürdő) utca 41 szám alatt található villát birtokló cégért, az Adalgo Mirus Kft.-ért 9,1 millió eurót fizettek ki 2025 januárjában.

Annyira titkos volt ez a szerzemény, hogy az RMDSZ területi szervezeteinél is az Átlátszó Erdély tavaly áprilisban publikált anyagából értesültek arról, hogy hova költözik az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szövetségi Elnöki Hivatal, vagyis Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Nem sikerült kiderítenünk, hogy milyen pénzből vásárolta meg az Iskola Alapítvány ezt a villát. Annyit tudunk, hogy a Bethlen Gábor Alap 2024 áprilisában jóváhagyott 3,66 milliárd forintot „az alapítvány kolozsvári ingatlanfejlesztésének támogatása” címmel. 

Ez az összeg akkori árfolyamon nagyon közel állt a cég részvényeinek 9,1 millió eurós árához, amit az Iskola Alapítvány 2025 januárjában kifizetett.

„Mérlegelési jogkör” miatt „hatályát veszti”

Csakhogy két hónappal a tranzakció előtt, 2024 novemberében a BGA visszavonta ezt a döntést. Az oldalra feltöltött dokumentumban az a lakonikus magyarázat áll, hogy a 2024 április 29-én meghozott döntés „hatályát veszti”.

Magyarázatért fordultunk a BGA-hoz – az Alap válaszából annyi derült ki, hogy a bizottsági határozatot a „mérlegelési döntési jogkörében eljárva” vonta vissza a Bizottság, így támogatói okiratot nem adtak ki.

A Fürdő utcai villával, valamint az Iskola és az Eurotrans Alapítványok magyarországi támogatásaival kapcsolatban március elején kértünk interjút a két alapítvány jogi képviselőjétől, Nagy Zoltántól. 

Az e-mailt arra a címre küldtük el, melyről Nagy Zoltán az idők folyamán többször válaszolt kérdéseinkre, ezúttal azonban nem kaptunk választ. Április 1-én egy sor kérdést küldtünk el az előbbi címre, illetve az Iskola Alapítvány és az Eurotrans Alapítvány hivatalos e-mail címére. Választ anyagunk publikálásáig nem kaptunk, de amennyiben ez befut, akkor annak természetesen teret fogunk adni.

The post Hallgatni arany. Így hízlalta a NER az RMDSZ alapítványait appeared first on Átlátszó Erdély.

Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

Tartalomjegyzék

05:42 – Nemzetkoncepciók az időjárásjelentésben a Kádár-rendszertől a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig

09:30 – Területen kívüli intézményekben egyesül újra a magyar nemzet

14:24 – Budapest központosítja, hogy ki milyen erőforrást menedzselhet a határon túl

16:00 – RMDSZ-monopólium a bukaresti és a budapesti erőforrások fölött

19:12 – Az RMDSZ kiszorítása, a Tőkés Lászlóhoz köthető szervezetek pozíciónyerése

21:37 – Megindul a lojalitásverseny, és átláthatatlanság az eredménye

26:00 – Kinek van bejárása Orbán Viktorhoz?

29:07 – Hogyan működik ez a „kijárásos” támogatási rendszer?

36:27 – Mire megy a pénz, és kihez?

44:40 – Az MCC mint új erőközpont Erdélyben

45:37 – Mit fejlesztenek a gazdaságfejlesztési támogatások?

48:00 – Kő és tégla vs „szoft” programok

55:40 – Valóban mindenkinek köze van Erdélyben a NER-hez?

59:00 – Hogyan erősíti az etnikai autokráciát ez a rendszer?

1:01:00 – Etnikai határok újratermelése vs „hidak” a többség és kisebbség között

1:03:00 – Mi lesz, ha ezek a támogatások elapadnak?

1:09:10 – A székelyföldi önkormányzatok számára Bukarest legalább annyira fontos, mint Budapest

1:10:20 – A kolozsvári értelmiségi elit sínyli meg majd a váltást.

A Fidesz és az RMDSZ viszonyának alakulásáról itt írtunk részletesen:

The post Van-e élet Erdélyben a magyarországi támogatásokon túl? appeared first on Átlátszó Erdély.

A videóban a politikai adok-kapokon túl számos más kérdés is szóba kerül. Például, hogy csökkennének-e a határon túlra juttatott támogatások egy kormányváltás esetén. Vagy hogy támogatná-e Magyar Péter, hogy az erdélyi magyarok erdélyi magyart delegáljanak az Országházba. A magyarba.

The post Magyar Péter és az erdélyi magyarok. Meg az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.

Aki régóta követi az Átlátszó Erdélyt, valószínűleg találkozott már a magyar kormány támogatáspolitikájáról, a határon túli magyar közösségekbe irányuló különféle támogatásokról, valamint a Bethlen Gábor Alap által kiosztott pénzekről szóló anyagainkkal.

Talán az is feltűnt, hogy két éve nem közöltünk összefoglalókat a Bethlen Gábor Alap támogatásairól. Ennek jó oka van: bár a BGA honlapján, a bizottsági határozatok között továbbra is elérhetőek a támogatásokról szóló döntések, ezek összesítését egyre problémásabbnak láttuk.

Az történt ugyanis, hogy néhány éve a bizottsági határozatok között feltűntek a korábbi határozatok módosításai. Ezek lényegében korábbi bizottsági döntéseket bírálnak felül, gyakran az eredetileg megítélt pénzösszeget is módosítják. 

Annyit módosítgatják, hogy alig lehet követni

Az utóbbi években ezek a módosítások annyira gyakorivá váltak, hogy problémássá vált az egyes támogatási döntések követése. Amellett, hogy az egyes döntések esetében nehéz megmondani a megítélt összeget, a támogatások összesítését – tehát azt, hogy Erdélybe összesen mennyi támogatás érkezett egy adott évben – sem lehet pontosan kiszámolni a bizottsági döntések alapján.

Így más forráshoz folyamodtunk: a Bethlen Gábor Alap által évente elkészített, és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elé terjesztett beszámolókban közölt sarokszámokra támaszkodva dolgoztunk.

A 2023-as beszámolóból kiderül, hogy 81 milliárd forint (körülbelül 200 millió euró) összegben hagyott jóvá támogatásokat az alap felett rendelkező, négytagú Bizottság. Ebben az összegben benne vannak 

• a jogszabály alapján nyújtott normatív támogatások (ezek közül a legfontosabb a Szülőföldön magyarul program, ismertebb nevén az oktatási-nevelési támogatás);
• az általában nem túl magas keretekkel rendelkező nyílt és a meghívásos pályázatok; 
• valamint a legérdekesebb tételnek számító, egyedi döntés alapján nyújtott támogatások.

Egyedi döntések: így kapnak pénzt a csókosok

Az egyedi döntés alapján nyújtott támogatások azért tarthatnak számot kiemelt érdeklődésre, mert ezek esetében nem a Bizottság, hanem a Miniszterelnökség hozza meg a támogatási döntést. Egybehangzó értesüléseink szerint a nagyobb összegű döntéseket maga Orbán Viktor miniszterelnök hagyja jóvá (noha forrásaink más-más összegeket emlegetnek küszöbértékként). 

Akár Orbán dönt, akár nem, az biztos, hogy ezek azok a támogatások, melyekről politikai döntés születik, és melyekre a Miniszterelnökség forrást biztosít, a BGA pusztán lebonyolítója ezeknek a projekteknek. A BGA beszámolója így fogalmaz ezekről a támogatásokról: 

„Az egyedi támogatások eljárásrendjüket tekintve a pályázati rendszeren kívül biztosított, a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások. (…) A támogatási kérelmek Államtitkársághoz kerülnek benyújtásra. Az Államtitkárság a szakmai javaslatával ellátott kérelmet továbbítja az Alapkezelő részére a döntéshozatal előkészítése, a támogatási ügylet lebonyolítása céljából.”

A tavaly megítélt támogatásoknak bőven több mint fele, 52 milliárd forint (127 millió euró) volt ilyen „pályázati rendszeren kívül biztosított” támogatás. Ez az összeg valamivel több, mint az utóbbi két év 30-40 milliárdja, azonban messze elmarad a 2020-as csúcstól: ebben az évben 117 milliárd forintot osztottak ki „rendszeren kívül”. Így is a tavalyi össztámogatás 63 százalékát teszi ki az egyedi döntések.

Vége a szűkös éveknek?

A 2018-as, majd 2020-as bőséget két szűk esztendő követte: a pályázati rendszerre rálátó forrásaink szerint „elzárták a pénzcsapot” – erről az Átlátszó Erdély itt írt. Úgy tudjuk, ebben az időszakban a magyar kormány ugyan támogatta a már megkezdett ingatlanfejlesztési projekteket, de új, milliárdos nagyságrendű projektek nem indultak (erről az időközben elhunyt Potápi Árpád államtitkár is beszélt 2023 márciusában). 

A mélypont 2022-ben jött el: ekkor nagyjából 40 milliárd forintnyi támogatásról született döntés. Igaz, ennek a háromnegyede, 31 milliárd egyedi döntésekre ment.

A Bethlen Gábor Alap kiadásai, az alap által összeállított éves jelentések alapján. Az összegek millió forintban, és a kurzorral a grafikán további adatok jelennek meg.

A BGA éves beszámolóiban közölt sarokszámokon jól látszik, 2023-ban a támogatások újból növekedtek. Az egyedi támogatások összege növekedett leginkább, 22 milliárd forinttal. De az össznövekedésbe belejátszik 18 milliárd forinttal az is, hogy az oktatási-nevelési támogatás összege majdnem megötszöröződött: a korábbi, diákonkénti 22 400 forintról százezer forintra emelkedett.

Az oktatási nevelési támogatást tavasszal kell megpályázni, és ősszel kapják kézhez a szülők. Célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése és a magyar nyelvű oktatás megerősítése a külhoni területeken. Összege a 2022-es 5 milliárd forintról tavaly 23 milliárdra (56 millió euróra) nőtt, erről az emelésről is a Miniszterelnökség döntött.

Tavaly az oktatási-nevelési támogatás az össztámogatás több mint 28 százalékát tette ki. Összeadva a Miniszterelnökségen születő egyedi döntések 63 százalékos arányával az látszik, hogy a BGA által utalt támogatások

bő 90 százalékáról nem a BGA dönt. 

A határon túlra szánt támogatásoknak a tizedéről sem dönt az a szervezet, ahol elméletileg a legtöbb tudás és tapasztalat halmozódott fel a határon túli közösségek önszerveződéséről, civil szférájáról, intézményes igényeiről. A támogatások túlnyomó többsége egyedi intézményes szereplőkhöz, nagy beruházásokhoz irányul, illetve az oktatási-nevelési támogatás több mint kétszázezer egyéni igénylőjéhez. 

Az alulról jövő kezdeményezésekre, a kisebb közösségek önszerveződésére alig jut pénz. A rájuk szánt támogatások táblázataiból az látszik, hogy a határon túli civilek működésre fél-másfél millió forintot kaptak, programjaikra pedig alig 300-600 ezer közötti forintot úgy, hogy a pályázatoknak eleve csak a kétharmadát támogatták. Ezeknek az összegeknek a nagyságrendje sok-sok éve változatlan, miközben a forint értéke a felére csökkent az elmúlt tizenöt évben.

Keresünk ezer szabad erdélyi embert

Baj van. Szeptemberben muszáj volt a vésztartalékainkhoz nyúlnunk. Ezért keresünk ezer szellemileg és anyagilag független személyt, aki segíti az Átlátszó Erdélyt oknyomozó műhelyként fenntartani.

Ami az egyedi döntések területi megoszlását illeti, 

nincsenek meglepetések: Erdély a közel 25 milliárdos összeggel (61 millió euró) magasan vezet, a vajdasági (5,3 milliárd, 13 millió euró) és felvidéki (5,3 milliárd) összegek enyhén emelkedtek 2023-ban. A növekvő trend Kárpátalján hangsúlyos még, érthető módon. Ebbe a régióba összesen 8,8 milliárd forintot (21,5 millió eurót) ítéltek meg.

A Bethlen Gábor Alap kiadásai területi bontásban, az alap által összeállított éves jelentések alapján. Az összegek millió forintban, és a kurzorral a grafikán további adatok jelennek meg.

A BGA 2023-as beszámolójából kiderül még, hogy a 2022 decemberében visszavont erdélyi meghívásos pályázat miatt kiesett forrásokat pótolták. (A sok intézményt kínos helyzetbe hozó döntésről a Transtelex itt számolt be). Tavaly januárban ismét meghirdették a kiírást 280 millió forintos kerettel, melyre 139 szervezetet hívtak meg. 

Augusztusban aztán meghirdették a „rendes” pályázatot az erdélyi nemzeti jelentőségű programok támogatására 681 millió forintos keretösszeggel. Ebből összesen 638 millió forintot ítéltek meg 162 pályázatra.

Miért fontos a Bethlen Gábor Alap?

Bár a magyar kormány több minisztériumának is van határon túli támogatásokra szánt költségvetési előirányzata, ezek nem jelentős összegek. A legnagyobb, határon túli támogatásokat folyósító alap a Bethlen Gábor Alap. A határon túlra szánt pénzek túlnyomó többsége a BGA-n keresztül érkezik.

Erdélyben a külügyminisztériumi forrásokat elosztó Pro Economica Alapítvány a magyarországi támogatási rendszer másik számottevő szereplője. Ez az alapítvány mintegy 100 milliárd forintot (kb. 250 millió eurót) osztott ki az évek során Erdélyben különféle gazdaságfejlesztési programokra. 

A Pro Economica idén szeptemberben nyitotta újra támogatási programját tízmilliárd forintos kerettel. Az alapítvány évekig takaréklángon üzemelt, ugyanis a magyar kormány nem tudott megegyezni a románnal a gazdaságélénkítő pénzekről. 2020 márciusában a román külügy arra kérte a magyar kormányt, hogy kössenek egyezményt a Romániába irányuló gazdasági támogatásokról.

The post A csókosok és a diákok a határon túli támogatások legfőbb célcsoportja appeared first on Átlátszó Erdély.

„Aggályosan odafigyelünk arra, hogy a pénz ne folyjon el. (…) A döntések végrehajtása már szintén szakemberek dolga, akik mellé erős kontrolling-rendszert teszünk, ennek a modelljét is kidolgoztuk.”

„A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot.”

„Ami a finanszírozást illeti: a mi elgondolásaink azt célozzák, hogy lehetőleg már középtávon saját lábra álljon, vagy saját jogán megálljon ez a vállalás.”

„Munkacímnek azt adtuk: «Erdély 3.0». Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit”

Ilyen és ehhez hasonló ígéretek hangoztak el abban az interjúban, amelyet az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete”, Demeter Szilárd adott az Átlátszó Erdélynek 2018 januárjában. Akkor, amikor az addig ismeretlen egyesület megkapta az első látványosan nagy, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon kb. 4,5 millió euró) támogatást a magyar kormánytól.

Kilóg a lóláb

Az évi másfél-kétmilliárd forint megítélése követhető volt nyílt információkból. A kiadványok felvásárlásán kívül viszont nem látszott, mire megy el: az erdélyi magyar helyi sajtó eközben nem ment át sem mennyiségi, sem minőségi ugráson. Az igazán ütős erdélyi sztorikat nem a médiateres lapok hozták. De idén kiderült, hogy a fejlesztés helyett hova folyt el ez a rengeteg közpénz.

2024 folyamán a Magyar Hang együttműködve az uh.ro-val cikksorozatot közölt az erdélyi médiatröszt pénzügyeiről. A sorozat alapja, hogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója betekintést nyert az Erdélyi Médiatér Egyesület 2019-2022 között elkészített elszámolásaiba, amelyeket az egyesület nyújtott be a támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alapnak.

Az iratokból az derült ki, hogy bár hemzsegtek körülötte a busásan megfizetett „tanácsadók” és „menedzserek”, az akkoriban több napilapot, rádiót, heti-és havilapot, valamint több internetes újságot összefogó médiacég működtetését nem gondolták túl.

Az üzleti modell lényege az volt, hogy minden évben megkaptak körülbelül 2 milliárd forint támogatást a Bethlen Gábor Alaptól, aminek egy részét ilyen-olyan módokon visszajuttatták Magyarországra a haverokhoz, írja Lukács Csaba.

Közben az érdemi munkát végző munkatársak, a szerkesztőségek ugyanolyan kevés pénzből tengődtek, mint korábban. Nemcsak a beígért fejlesztések maradtak el, de azt sem találták ki, hogyan tartsa el magát a médiatröszt. Amikor megcsappant a magyar kormányzati támogatás, a lapok nyomtatását és terjesztését 2023 januárjától felfüggesztették, a szerkesztőségeknél számottevő leépítésekre került sor.

Egyes számlázók alaposan megnyomták a tollat

Néhány beszédes cím a sorozatból (az anyagok a Magyar Hangon és az uh.ro-n jelentek meg – mi az uh.ro-s cikkeket linkeljük:

• Amerikai luxusterepjárót vehettek az erdélyi média támogatására szánt pénzből
• Demeter Szilárd egyetemista felesége többet keresett, mint Orbán
• Nicsak, kinek volt még szép fizetése a bezárt erdélyi médiából!
• Hogyan keresett egymillió lejt a Gaga rádióból a Médiatér egykori ügyvezetője?
• Kevés jövedelmezőbb munka van, mint erdélyi irodalmi lapot szerkeszteni!
• Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre
• A Fidesz halálos csókja
• Hogyan épített médiabirodalmat a Fidesz Erdélyben? (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész)

Időközben a médiatrösztnél fontos változásokra került sor: 2023 júliusában Demeter Szilárd és a hozzá köthető személyek kiszorultak a vezetésből. Néhány nappal a váltás után újra megnyíltak a pénzcsapok: júliusban 1,95 milliárd forintot, decemberben további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára a Bethlen Gábor Alap.

Tekintve a tavaly év végi apanázst, a 2024-es BGA-döntések közt egyelőre nem találtunk médiateres támogatást. Az azonban elmondható, hogy a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euróval) támogatta. Összefoglaljuk a fenti linkeken olvasható sztorit azok számára, akik nem követték a sorozatot.

A történet 2007-ig nyúlik vissza, amikor Tőkés László – valószínűleg Orbán Viktor bátorítására – függetlenként elindult az EP-választásokon az RMDSZ jelöltjei ellen, és be is jutott. Tőkés sikerét látva az akkoriban még ellenzékben politizáló Orbán Viktor értelmét látta annak, hogy támogassák egy erdélyi jobboldali erő létrehozását Tőkés vezetésével. Ennek az erőnek pedig sajtóra is szüksége volt.

A tehetséges és ambiciózus táskahordozó

Ebben az időszakban bukkant fel Tőkés mellett Demeter Szilárd, aki addig a Partiumi Keresztény Egyetemen logikát és filozófiát tanított. Demeter kezdetben a már EP-képviselő Tőkés László sajtósa volt, és amolyan táskahordozóként vitték el Budapestre a Fidesz-vezérkarral találkozni. Azonban Demeter gyorsan kilépett ebből a szerepkörből, és hamarosan már stratégiákkal házalt Orbán Viktor környékén.

Az egyik ilyen elképzelés egy erdélyi, Tőkést és csapatát támogató médiatröszt létrehozásáról szólt.

2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után eladóvá vált Székelyföld legnagyobb napilap-csoportja: az Udvarhelyi Híradó, a Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap és Gyergyói Hírlap. Orbán pedig kiadta akkori pénzügyi bizalmasának, Simicska Lajosnak: Erdélyben médiatulajdont kell szerezni.

Simicska az erdélyi médiavásárlások gyakorlati teendőivel Liszkay Gábort bízta meg (a Magyar Nemzet, Hír TV és Lánchíd Rádió mellett ő irányította a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt). Liszkay azonban nem érdeklődött a határon túli dolgok iránt, így nem törődött különösebben az alakulgató erdélyi médiatröszt folyó ügyeivel.

Elvben Tőkés médiája, csak erről nem szóltak Liszkaynak

Érdekesség, hogy – mint azt a Magyar Hang állítja – Liszkay arra nem kapott konkrét utasítást Orbán Viktortól, hogy az erdélyi sajtótrösztnek támogatnia kell Tőkést és a körülötte formálódó politikai alakulatot. Így a politikusok hiába próbálkoztak nála a négy székelyföldi napilap „barátságosabbá” tételéért.

Minden bizonnyal Liszkay érdektelenségének köszönhető, hogy miután 1,45 millió euróért megvásárolták a székelyföldi napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-t, a cég addigi igazgatója, Székely Róbert a helyén maradhatott.

A régi-új igazgató azonnal meglátta a lehetőséget abban, hogy a budapesti tulajdonosok figyelmét a kétharmados győzelemmel adódó látványos átalakítások, a kormányközeli média kialakítása köti le, a határon túli dolgokra annyira nem figyelnek. Csak szólni kell, mennyit utaljanak a veszteségek fedezésére, és azonnal küldik is a pénzt.

Az igazgató viselt dolgai aztán büntető feljelentés tárgyát képezték (magánokirat-hamisítás, csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával). A feljelentés szerint Székely 2009 nyara és 2016 decembere között 1,7 millió lejre rúgó kárt okozott a cégnek. A feljelentés után ugyan megindult a nyomozás, de vádemelésnek nincsen nyoma.

A G-nap patthelyzetet és csődöt eredményezett

Időközben Budapesten is besűrűsödtek az események: 2015. február 6-án – az elhíresült G-napon – nyilvánossá vált Simicska Lajos konfliktusa a miniszterelnökkel, és emiatt a mintegy 300 embert foglalkoztató erdélyi lapcsalád finanszírozása is megakadt.

A szakítás során a médiatröszt tulajdonosa, a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány Simicska érdekkörében maradt. A magyar kormány a közpénz-csapokat elzárta az alapítvány felé, Simicska pedig nem akart saját zsebből erdélyi lapokat finanszírozni. Az így kialakult patthelyzetről itt írtunk.

4,7 millió euró egy addig ismeretlen egyesületnek

Ebben az időszakban kapta meg az első, 1,45 milliárd forintos (akkori árfolyamon 4,7 millió euró) támogatást a magyar kormánytól a Demeter Szilárdhoz köthető, apró, addig nagyjából ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület.

2018 januárjában a csődbe jutott Udvarhelyi Híradó Kft.-től alaposan kigondolt, teljes diszkrécióval végrehajtott manőverrel vették át a lapokat és az alkalmazottakat – ezt a folyamatot itt írtuk le. Ezzel az Erdélyi Médiatér Egyesület egy csapásra az erdélyi magyar médiapiac legnagyobb és legtőkeerősebb szereplőjévé vált.

A Bethlen Gábor Alap pedig évekig menetrendszerűen utalta a milliárdos nagyságrendű támogatásokat az egyesületnek: 2021 nyarán az összeg már 7,45 milliárd forintra (akkori árfolyamon 20 millió euró) rúgott. Ezzel a bevétellel az Erdélyi Médiatér Egyesület nemcsak erdélyi magyar szinten, de a nagyságrendekkel nagyobb román médiapiacon is a nagyok közé került.

Mindent bekebeleznek, ami él és mozog

A tőkeerős médiatröszt agresszív terjeszkedésbe kezdett: gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal. Helyi és régiós napilapok, azok honlapjai, kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió és teletextszolgáltatás is része lett a portfóliónak.

Csak az a néhány médium nem vált részévé a médiateres konglomerátumnak, amelyet így vagy úgy az RMDSZ vagy pedig az önkormányzatok finanszíroznak. Így nyilatkozott névtelenül Lukács Csabának az egyik, felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa:

„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát. Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot.”

A Demeter Szilárd által beígért, pompázatos fogalmakba csomagolt fejlesztések – „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0” – kamunak bizonyultak. Ugyanúgy a reklámpiaci bevételekkel kapcsolatos várakozások sem jöttek be.

Mi több, a csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan. A lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, a székelyföldi helyi újságokat pedig a Székelyhon napilapba olvasztották, hogy aztán 2023-tól az összes nyomtatott újság kiadását felfüggesszék, és a munkatársak 70 százalékától megváljanak.

Megjelennek a „tanácsadók”

Miközben a szerkesztőségek egyre jobban zsugorodtak, és egy átlagos szerkesztő-újságíró 3100 lej nettó (bruttó 5300, az akkori minimálbér kétszerese) fizetésért dolgozott havonta, tanácsadók, ilyen-olyan ügyeskedők kisebb hadserege sürgölődött a médiatröszt körül. Őket természetesen nem a minimálbérhez közeli összegekért alkalmazták. Lukács Csaba gyűjtéséből:

– noha a médiatrösztnél Demeter Szilárdnak sosem volt formális funkciója, feleségét, Birtalan Andreát havi 160 óra munkáért bruttó 43.419 lejes fizetéssel (nettó 25 ezer lej, kb. ötezer euró) alkalmazták „külföldi pénzügyi kapcsolatokért felelős menedzser” munkakörben. Az 1995-ben született Birtalannak sosem volt pénzügyi tapasztalata: az ELTE Bölcsészkarán végzett 2022-ben, elsőkötetes költő, slammer;

– Szentmártoni János, a magyar kormány volt helyettes államtitkára az az Előretolt Helyőrség című kiadvány főszerkesztéséért 2 ezer és 2500 euró közötti fizetést vihetett haza;

– az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen 2 ezer, később 2400 eurót számlázott;

– Szőke László székelyudvarhelyi újságíró egyéni vállalkozóként havi 3200, később 4800 euróról állított ki számlát. Szőkének Liszkay embereként szerepe a volt a régi, Udvarhelyi Híradó Kft.-s időkben lezajlott „tisztogatásban”, amikor a cég addigi igazgatóját, Székely Róbertet feljelentették. Később teljesen háttérbe szorult a döntéshozatalban, kiemelkedő fizetését azonban megtarthatta.

A Gaga Rádión nyerészkedett az ügyvezető

Nem csak fizetésekkel ügyeskedtek az egyesületnél: volt, aki a felvásárlások idején is jól járt. Például Nemes László Levente, az Erdélyi Médiatér Egyesület cégeinek ügyvezető igazgatója az általa alapított Setup Advisory Kft. révén részese volt a marosvásárhelyi Gaga Rádiót birtokló vállalkozás, az Alamo Impex 97 Kft. megvásárlásának 2021 júniusában.

A Médiatér Egyesület csak a részvények 85 százalékát vette meg, a fennmaradó 15 százalék a Setup Advisory Kft. birtokába került. A Setup Advisory Kft. a részvénycsomagot 5 hónappal később, 2021 novemberében továbbadta a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft.-nek (ennek a cégnek 2021. május végéig Nemes László Levente is résztulajdonosa volt). Lukács Csaba számítása szerint ez a tranzakció mintegy 1 millió lej (200 ezer euró) nyereséget hozhatott Nemes László Leventének.

A budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ (MMTK) Nonprofit Kft. számláira csak 2020-ban sok száz millió forintot pumpáltak át „teljes körű menedzsment, akvizíciók, cégvásárlások előkészítése, új akvizíciók beillesztése a cégcsoport működésébe, működési stratégia előkészítése, bevezetése, már folyamatban lévő támogatások koordinálása” jogcímen.

Itt aztán olyan, az erdélyi közösség és a magyar adófizetők szempontjából is hasznos eszközökre futotta, mint egy ilyen hófehér, 6,2 literes motorral szerelt Cadillac Escalade terepjáró.

Enyhén szólva különös üzleti döntések

A médiatröszt történetében egészen különös döntések is akadnak. Például 2022 szeptemberében megvásárolták a Székely Hírmondó napilapot, hogy aztán 2023 januárjától felfüggesszék a nyomtatott újságok kiadását.

Ennél is több kérdőjelet vet fel az a lépés, amikor 2023 augusztusában eladták a Székelyföldön négy központtal, összesen 12 frekvencián sugárzó Rádió Gaga (Alamo Impex 97 Kft.) többségi tulajdonosát, a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.-t egy Magyarországon is több médiaérdekeltséggel rendelkező, román származású nagyvállalkozónak, Radu Morarnak. Így az Erdélyi Médiatér Egyesület csak a részvények mintegy 45 százaléka felett rendelkezik jelenleg.

Azért figyelemreméltó ez a tranzakció, mert a Rádió Gaga és főleg a frekvenciák a médiatröszt talán legfontosabb vagyonelemei voltak: a kereskedelmi rádiók akár önállóan, magyarországi támogatás nélkül is megállhattak a lábukon. A Radio Gagát működtető cég mérlege az elmúlt húsz évben – 2021 kivételével – pozitív volt. A rádiók, valamint a nyomtatott lapok nélkül az erdélyi médiatröszt végső soron néhány online portál.

Demeter Szilárdnak mennie kell

2023-ban jelentek meg az első hírek arról, hogy az addig funkciót funkcióra halmozó Demeter Szilárd konfliktusba került a propagandaminiszter (hivatalosan: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter) Rogán Antallal, és a konfliktusból az utóbbi került ki győztesen.

Ennek legbiztosabb jele, hogy Demeter Szilárd kiszorulni látszik a kormányzati funkciókból, bizalmi emberei pedig távoztak a Médiatér Egyesület vezetéséből. „Demeter Szilárd megbukott ebben a projektben, a lapok bezárása kínos a magyar kormánynak, ezért drasztikus lépések lesznek” – idézte a Magyar Hang az egyik fideszes forrást.

A médiatröszt fő cége, az alkalmazottak túlnyomó többségét – a korábbi 170-190-ből 2023-ban már csak mintegy 40 személyt – foglalkoztató Prima Press Kft. vezetésében 2023 júliusában volt a váltás. Ekkor vonták vissza a „régi” gárdát tartalmazó Transversum Kft.-től a cég ügyvezetését, és jelent meg újból a Liszkay embereként számon tartott Györfi Áron.

A Magyar Hang úgy tudja, Györfinek alapvetően két feladata van: az egyik a „szilárdtalanítás”, a másik pedig a médiatröszt integrálása a magyar kormányközeli médiabirodalomba, a KESMA-ba.

A váltás másik biztos jele az, hogy az egyesület újból feltűnt a Bethlen Gábor Alap támogatottjai között. 2022 óta ugyanis megakadtak az addig évente, menetrendszerűen érkező támogatások, a 2022 után megmaradt portálok a Demeter Szilárd irányította Petőfi Irodalmi Múzeum támogatását tüntették fel a láblécükben.

Az új menedzsment megjelenése után néhány nappal a BGA 1,95 milliárd forintot, az év végén pedig további 2 milliárdot ítélt meg az egyesület számára. Ezzel a két új támogatással a magyar kormány az Erdélyi Médiatér Egyesületet eddig legalább 11,4 milliárd forinttal (nagyjából 29 millió euró) támogatta.

A címlapfotón Demeter Szilárd (balra) és Mohácsi Árpád László látható. Utóbbi az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke volt a kezdeti időszakban. Fotó: Facebook

The post Így gurultak szét az erdélyi médiatröszt forintmilliárdjai appeared first on Átlátszó Erdély.

2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak.

Frissítés 13.03.2023: Anyagunk publikálása után egy sor újabb 2021-es határozatot töltöttek fel a Betlen Gábor Alap honlapjára, ezekkel együtt a támogatások végösszege 48,6 milliárd forint. A cikkünkben szereplő datokat ezeknek a fényében újraszámoltuk és frissítettük.

Tavaly összesen mintegy 48,6 milliárd forint (napi árfolyamon 132 millió euró) támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Ez kevesebb mint harmada a 2020-as 129 milliárd forintnak (365 millió euró).

Az erdélyi támogatások is csökkentek: míg 2020-ban 46,7 milliárd forintot (132 millió euró) ítéltek meg, addig 2021-re ez az összeg 24,5 milliárdra (66,5 millió euró) csökkent az összesítésünk szerint.

Ez a csökkenés azért is szembetűnő, mivel a második Orbán-kormány ideje óta folyamatosan növekedik a Bethlen Gábor Alap által megítélt támogatások összege, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Kivétel a 2019-es év: ekkor látszik egy csökkenés, azonban a 2020-as év újabb rekordot állít a támogatások terén.

A 2021-es számottevő csökkenés okát csak találgatni lehet, hivatalos magyarázatról nem tudunk, a Bethlen Gábor Alap pedig nem válaszolt kérdéseinkre. Minden bizonnyal a rekordösszegű, 5100 milliárd forintos költségvetési hiány az egyik oka a támogatások elapadásának.

Az Erdélyi Médiatér Egyesület abszolút rekorder

Az erdélyi döntéseket végignézve szembetűnő, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb milliárdos nagyságrendű döntés született. A legnagyobb összeget, 2,2 milliárd forintot (6,2 millió euró) a Székelyhon médiatrösztöt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület számára ítélték meg. A médiatröszt pályázatairól, ellentmondásos nézettségi adatokat tartalmazó elszámolásairól, elmaradt fejlesztéseiről itt írtunk bővebben.

A temesvári Várbástya Egyesület kapott 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró) ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre és eszközvásárlásra, a Sepsi OSK focicsapat mögött álló részvénytársaság, a Sepsi OSK SA 792 millió forinttal (2,2 millió euró).

A cég részvényeinek többségét a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata, a Hodut Rom SRL birtokolja. A focicsapat mögött álló egyesület, az Asociația Club Sportiv Sepsi OSK kisebbségi tulajdonos a részvénytársaságban. (Az erdélyi focitámogatásokról itt írtunk.)

Befejezik a Sepsi Arénát, elkezdik felújítani a Sonnenfeld-palotát

A novemberben megítélt támogatás minden valószínűség szerint a Sepsi OSK új stadionjának a befejezéséhez és felszereléséhez szükséges összeg. A Sepsi Arénát 2021 októberében tervezték felavatni, azonban ezt a járványhelyzet miatt 2022 tavaszára halasztották.

Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány is kapott 500 millió forintot az afterschool-programjára, illetve további 713 millió forintot (2 millió eurót) ingatlanfejlesztésre. Az alapítványnak több ingatlanberuházása is van folyamatban Nagyváradon, illetve Kolozsváron. A döntésből nem derül ki hogy ezt a pénzt pontosan mire kapta, mindenesetre az alapítvány nemrég bejelentette, elkezdi a 2018 decemberében megvásárolt nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítását. Az Iskola Alapítvány ingatlan-beruházásairól itt írtunk.

A nagyobb ingatlan-támogatások közt megemlítendő az Erdélyi Hagyományok Alapítvány, mely a Barcsay család egykori gyalui várkastélyának felújítására kapott 550 millió forintot (1,5 millió euró). Ezt a projektet egyébként egy 5 millió eurós EU-pályázatból is finanszírozzák.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 392 millió forint (1,1 millió euró) támogatásban részesült – ez nagy valószínűséggel a barokk püspöki palota felújításának a folytatásához szükséges.

Jóval szerényebb összegek a korábbi nagy nyerteseknek

Bár a 2002-ben indult oktatási-nevelési támogatás (Erdély számára évente 3 milliárd forint), valamint a nemzeti jelentőségű/regionális program (ebből az erdélyi rész nagyjából 2-300 millió forint) változatlan, egy sor, korábbi években működő programnak nem találtuk a nyomát a 2021-es döntésekben. Ilyenek a testvértelepülési programok, az ifjúsági és cserkész programok, a Határtalanul! program, valamint a diaszpóra támogatások.

Talán jobban látszik a támogatások csökkenése, ha megnézzük, hogy a 2020-as év nagy erdélyi nyertesei mennyi pénzt kaptak 2021-ben. Itt fontos megjegyezni, hogy a tavalyelőtti 129 milliárd forint új támogatási rekordnak számít: az évről évre folyamatosan emelkedő támogatások közt is kiugró év volt.

2020-ban például a Sapientia-EMTE működtetője, a Sapientia Alapítvány összesen 8,5 milliárd forint (24 millió euró) támogatásban részesült; 2021-ben azonban csak 3 milliárd forint támogatást kapott. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) tavalyelőtt összesen 13 milliárd forint (37 millió euró) támogatást kapott; ehhez képest 2021-ben összesen 4,7 milliárd forintot (2 millió euró) ítéltek meg számára a Kolozsvár melletti Ajtony községbeli idősotthonra, a marosvásárhelyi Teleki ház felújítására valamint az óvodafejlesztési programjára.

Az Iskola Alapítvány 2020-ban közel 2 milliárd forintot (5,6 millió euró) nyert a különféle pályázatokon – ehhez képest a tavaly csak 1,2 milliárd forintot nyertek két különböző pályázaton. A csíkszeredai fociklub (Futball Klub Csíkszereda Egyesület) 2,7 milliárd forint (7,6 millió euró) támogatásban részesült tavalyelőtt – 2021-ben ez 341 millió forintra (926 ezer euró) csökkent.

Egyedül a székelyföldi sajtótröszt kapott több pénzt

Az egyedüli kedvezményezett, mely számottevően több támogatást kapott tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület: a 2021-es 2,2 milliárd forintjuk jóval több, mint a számukra 2020-ban megítélt 1,8 milliárd.

„A támogatások végösszege az év végén szokott nagyot ugrani, ez most az elszállt költségvetési hiány miatt bejelentetten elmaradt. Az egyezség az, hogy új nagy projekt nem indul, de a futó projektekbe beteszik azt az összeget, ami az építőipari drágulások okán szükséges a befejezéshez” – magyarázta egy, a támogatási rendszerre rálátással bíró politikus forrásunk.

A Bethlen Gábor Alap vezérigazgatóját, Erdélyi Rudolf Zalánt megkerestük egy sor kérdéssel. Azt szerettük volna tudni, hogy mi volt az oka a támogatások számottevő csökkenésének?

Mi az oka annak, hogy bár sokkal kevesebb nagy ingatlanberuházást támogattak tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület mégis rekordösszegű támogatást, 2,2 milliárd forintot kapott?

Végül melyek a kilátások a 2022-es évre: a tavalyi évhez hasonló marad a támogatások szintje, vagy újból növekedés várható? Megkeresésünkre választ nem kaptunk. A BGA 2022-es költségvetésében a bevételi előirányzat mindenesetre 33,8 milliárd forint, melyből nemzetpolitikai célú támogatásokra 25 milliárd forintot szánnak.

Hogyan számoltunk?

Noha a magyarországi államapparátus több szereplője is támogat határon túli szervezeteket, nincsen naprakész, könnyen kereshető összesítés ezekről a támogatásokról. A különféle pályázati lehetőségek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Alap (BGA) – ebből a pénzalapból finanszírozza a kormány nemzetpolitikai céljainak a megvalósításait.

A benyújtott pályázatokról a BGA Bizottsága hoz döntést. Mi ezeket a döntéseket összesítettük, a jelen anyagban szereplő pénzösszegek ezeken a döntéseken alapulnak. Létezik ugyanakkor a BGA honlapján egy adatbázis, mely a kifizetéseket tartalmazza.

Munkánk során nehézséget okozott, hogy az utóbbi években a Bizottság nagyon sokszor utólag módosította egy korábbi évben meghozott döntés összegét.

Mivel a BGA nem tett közzé útmutatót arra vonatkozóan, hogy ezekkel az utólagos módosításokkal hogyan lehet számolni, és erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt, úgy döntöttünk, az eredeti döntéseket vesszük figyelembe, ezekkel számolunk.

Ugyanakkor az adott évre vonatkozó döntések nem biztos, hogy lefedik az összes kifizetést. Elképzelhető, hogy adott évi döntést részben más évben fizetnek majd ki, ezért a kedvezményezett szervezeteknél a döntések megcsappanása nem biztos, hogy 2022-ben a kifizetések terén is drasztikusan jelentkezik.

Nyitókép: Orbán Viktor szelfizik valahol Székelyföldön 2019 májusában. Forrás: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebook-oldala.

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Határon túli támogatások: Budapesten elzárták a pénzcsapot? appeared first on Átlátszó Erdély.