Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!

Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!

Tartalomjegyzék

05:42 – Nemzetkoncepciók az időjárásjelentésben a Kádár-rendszertől a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig

09:30 – Területen kívüli intézményekben egyesül újra a magyar nemzet

14:24 – Budapest központosítja, hogy ki milyen erőforrást menedzselhet a határon túl

16:00 – RMDSZ-monopólium a bukaresti és a budapesti erőforrások fölött

19:12 – Az RMDSZ kiszorítása, a Tőkés Lászlóhoz köthető szervezetek pozíciónyerése

21:37 – Megindul a lojalitásverseny, és átláthatatlanság az eredménye

26:00 – Kinek van bejárása Orbán Viktorhoz?

29:07 – Hogyan működik ez a „kijárásos” támogatási rendszer?

36:27 – Mire megy a pénz, és kihez?

44:40 – Az MCC mint új erőközpont Erdélyben

45:37 – Mit fejlesztenek a gazdaságfejlesztési támogatások?

48:00 – Kő és tégla vs „szoft” programok

55:40 – Valóban mindenkinek köze van Erdélyben a NER-hez?

59:00 – Hogyan erősíti az etnikai autokráciát ez a rendszer?

1:01:00 – Etnikai határok újratermelése vs „hidak” a többség és kisebbség között

1:03:00 – Mi lesz, ha ezek a támogatások elapadnak?

1:09:10 – A székelyföldi önkormányzatok számára Bukarest legalább annyira fontos, mint Budapest

1:10:20 – A kolozsvári értelmiségi elit sínyli meg majd a váltást.

A Fidesz és az RMDSZ viszonyának alakulásáról itt írtunk részletesen:

The post Van-e élet Erdélyben a magyarországi támogatásokon túl? appeared first on Átlátszó Erdély.

A videóban a politikai adok-kapokon túl számos más kérdés is szóba kerül. Például, hogy csökkennének-e a határon túlra juttatott támogatások egy kormányváltás esetén. Vagy hogy támogatná-e Magyar Péter, hogy az erdélyi magyarok erdélyi magyart delegáljanak az Országházba. A magyarba.

The post Magyar Péter és az erdélyi magyarok. Meg az RMDSZ appeared first on Átlátszó Erdély.

Kettős állampolgár vagyok, de nem regisztráltam március 9-éig a választói névjegyzékbe. Szavazhatok-e?

Nem, hacsak egy korábbi választás alkalmával nem regisztrált a választói névjegyzékbe. Ez így bonyolultan hangzik, ezért bővebben kifejtjük: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok akkor vehetnek részt a soron következő országgyűlési választásokon, ha a szavazást megelőző 25. napig (ez ebben az esetben 2022. március 9.) kérték felvételüket a központi névjegyzékbe. 

A sikeres regisztráció 10 évig érvényes. Amennyiben a választópolgár leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, újabb tíz évig marad érvényes a regisztráció.

Nem emlékszem arra, hogy a közelmúltban regisztráltam volna, mégis kaptam szavazási levélcsomagot. Mi ennek az oka?

Ennek a valószínű oka az, hogy valamikor már kérte a felvételét a központi névjegyzékbe – ez a regisztráció ugyanis 10 évig érvényes. Amennyiben a mostani választásokon leadja levélszavazatát, adatmódosítással él, vagy kéri regisztrációja meghosszabbítását, a regisztráció újabb tíz évig marad érvényes.

Megváltozott a lakcímem, de március 9-éig nem módosítottam a címemet. Hova érkezik a szavazási levélcsomagom? 

A Nemzeti Választási Iroda arra a címre küldi a szavazási levélcsomagot, amelyet a regisztrációs kérelemben megjelölt. Ez lehet a saját lakcíme vagy bármilyen más cím (ebben az esetben a levélcsomagot postai úton kapja meg), valamelyik külképviselet címe vagy egy magyarországi helyi választási iroda. Az űrlap és a kitöltési útmutató a külképviseletekkel és a helyi választási irodák listájával itt elérhető.

Módosíthatja a szavazólap átvételének címét vagy értesítési címét, az ehhez kapcsolódó kérelem kitölthető és beadható levélben vagy online.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Mi a különbség az értesítési cím és a szavazási levélcsomag átvételének címe között?

Az értesítési cím azt a címet jelenti, amelyen keresztül az NVI a határozatát, illetve az egyéb döntését közli a választópolgárral. Postai cím mellett e-mail-cím, illetve faxszám is megadható értesítési címként, azonban ezt megadni nem kötelező.

A szavazási levélcsomag átvételének címe az a cím, ahova a választópolgár a szavazási levélcsomag postai úton való megküldését kéri. Ez lehet a választópolgár lakcíme, bármilyen más cím, vagy annak a kijelölt külképviseletnek/településnek a megjelölése, ahol a szavazási levélcsomagot személyesen át kívánja venni (lásd az előző kérdésre adott választ).

Magyarországi lakcímem van, de nem fogok Magyarországon tartózkodni a választás napján. 

Minden nagykorú magyar állampolgár, aki a lakcímnyilvántartásba bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékére. 

Azok a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik nem tartózkodnak az országban a választás napján, a külképviseleteken szavazhatnak. Ehhez azonban március 25-ig át kell jelentkezni a valasztas.hu oldalon.

Valamelyik külképviseletet adtam meg a szavazási levélcsomag átvételére. Hogyan és mikor vehetem át?

A levélcsomagot 2022. március 19-től április 2-ig veheti át a külképviseleteken, illetve a Külképviseleti Választási Irodákban Kolozsváron, Csíkszeredában, Szabadkán, Beregszászon, Ungváron minden nap 6.00 órától 22.00 óráig.

A levélcsomagokat továbbá át lehet venni a kijelölt határmenti településeken valamint az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken. Ezek listája, címe itt megtalálható.

Milyen iratok szükségesek a levélcsomag átvételéhez?

A szavazási levélcsomag kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak adható át, meghatalmazottnak, közvetítőknek nem. Az átvételhez a választópolgárnak érvényes fényképes igazolvánnyal igazolnia kell személyazonosságát. 

Amennyiben a nem magyar hatóságok által kiállított igazolványon és az átvételi jegyzéken szereplő személyes adatok eltérnek, úgy az eltérés tisztázása érdekében további dokumentumok (pl. lakcímkártya) bemutatása válhat szükségessé.

Mi történik, ha valamiért nem tudom átvenni a csomagot? Mi lesz a csomag további sorsa?

Nem tudjuk. Ezt a kérdést feltettük a Nemzeti Választási Irodának, azonban ezidáig nem kaptunk választ.

Postán kaptunk egy levélcsomagot, aminek nincsen gazdája (például egy olyan családtag nevére érkezett, aki időközben elhunyt). Ezzel mi lesz, vissza kell küldjem? 

Igen, vissza kell küldeni a Nemzeti Választási Iroda címére. Elhunyt személy nevében szavazatot leadni a hatályos jogszabályok alapján bűncselekmény. Amennyiben a külképviseletek tudomást szereznek a halálesetről, eljárást kezdeményeznek. 

Mi történik, ha ezt a gazdátlan levélcsomagot kitöltöm és elküldöm? 

Az azonosító nyilatkozat hamis adatokkal való kitöltése okirat hamisításnak minősül, ami bűncselekmény.

Kaptam levélcsomagot, de mégsem akarok szavazni, és nem akarom, hogy visszaéljenek vele. Mit tegyek?

Küldje vissza a Nemzeti Választási Iroda címére.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Hogyan szavazzak? 

Első lépésben ki kell tölteni a szavazólapot, majd azt be kell tenni a belső (kicsi) borítékba, ezt a borítékot le kell zárni. Ezután ki kell tölteni az azonosító nyilatkozatot a magyarországi iratain szereplő adatokkal (név, születési hely és idő, személyi azonosító vagy a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány számát), majd azt alá kell írni. 

A belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba kell helyezi, majd azt le kell zárni. Ha a levélcsomag részeként kapott válaszboríték megrongálódik, bármilyen más boríték megfelel.

Hogyan ellenőrzik a szavazási iratokat?

Az NVI az azonosító nyilatkozat adatai alapján ellenőrzi, hogy a szavazatot beküldő szerepel-e a névjegyzékben, a nyilatkozaton feltüntetett adatai teljes körűen (betűről betűre) megegyeznek-e a névjegyzékben nyilvántartott adataival, valamint azt, hogy nem adott-e már le levélben egy másik szavazatot is.

Mikor érvénytelen a szavazatom?

A szavazat több ok miatt lehet érvénytelen:

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,

h) a szavazási irat elkésett.

Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha

a) a szavazási irat nem a Nemzeti Választási Iroda által megküldött külső borítékban van,

b) a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Pártok, polgármesteri hivatalok, civil szervezetek munkatársai felajánlották, segítenek kitölteni a szavazási iratokat. Ez rendben van?

A segítségnyújtás kitöltéskor nem törvénytelen, azonban a szavazás titkosságának a megőrzése szempontjából aggályos. Mi azt ajánljuk, utasítsa vissza ezt a segítségnyújtást, ha ez lehetséges.

Mikor és hol kell leadni a levélcsomagot?

A levélcsomagot fel lehet adni postán (bárhonnan ingyen) a Nemzeti Választási Iroda címére, úgy, hogy az április 3-án 19 óráig megérkezzen. 

Feladhatja még a külképviseleteknek címezve 2022. március 19-től április 2-ig, illetve a levélcsomagot személyesen is elviheti a külképviseletekre (Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, Szabadkán, Beregszászon, Ungváron), valamint az erre kijelölt magyarországi polgármesteri hivatalokba. 

A külképviseleteken nem csak azok adhatják le a válaszborítékot, akik ott vették fel a szavazási levélcsomagot. A válaszborítékot személyazonosság ellenőrzése nélkül bárki bedobhatja az urnába. Nem szabályellenes, ha valaki több válaszborítékot ad le.

Továbbá a válaszboríték leadható Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen is, a szavazás napján 6-19 óra között.

Rábízhatom harmadik személyre (egyházra, polgármesteri hivatalra, civil szervezetre stb.) a kitöltött levélcsomag eljuttatását az NVI-hez?

Nem szabályellenes harmadik személyre, politikai pártra, civil szervezetre bízni a kitöltött levélcsomagot, azonban mi ezt nem javasoljuk. A legbiztosabb, ha személyesen juttatja el azt akár egy külképviseletre, akár postázza azt a Nemzeti Választási Iroda címére.

Tudják-e ellenőrizni azt, hogy kire szavaztam, anélkül hogy kibontanák a nagy borítékot?

Amennyiben a nagy boríték sértetlen, a szavazás titkossága nem sérül.

Nem szeretnék közvetítőt köztem és a magyar hatóságok között. Hogyan járjak el?

Ez esetben a megoldás személyesen bevinni a válaszborítékot a legközelebbi külképviseletre, vagy pedig elviheti Magyarországon valamelyik választókerületi székhelyre.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Nem szeretném a román vagy szerb postával küldeni a csomagot. Mit tehetek?

Ez esetben a megoldás személyesen bevinni a válaszborítékot a legközelebbi külképviseletre, vagy pedig elviheti Magyarországon valamelyik választókerületi székhelyre. Ezek címe itt megtalálható.

Azt hallottam, hogy határon túliként a szavazatom „kevesebbet ér”. Ez mit jelent pontosan?

A magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárok egyéni jelöltre és pártlistára is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhely nélküliek kizárólag listára. Ez azért van, mert a magyarországi lakóhely nélkül szavazók nem juttatnak be közvetlenül egyéni választókerületi képviselőt a parlamentbe, hiszen nincsen saját választókerületük. Magyarországon 106 egyéni választókerület van, ahol közvetlenül választanak képviselőt a választópolgárok. A további 93 képviselő pártlistáról kerül be.

VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉST TAPASZTALTÁL? ÍRJ NEKÜNK!

Nyitókép: Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én. Kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 12 nemzetiség országos listás szavazólapját, valamint a népszavazás kétféle (magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) szavazólapját nyomtatják, vagyis összesen 122 félét. Körülbelül 23 millió szavazólap készül a nyomdában. MTI/Illyés Tibor

Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.

The post Nem korrekt? Válaszaink a levélszavazással kapcsolatos gyakori kérdésekre appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez

Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni?

A kilencedik kérdés:

Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat?

Demokratikus Koalíció: Lévén, hogy az erdélyi a legnagyobb határon túli magyar kisebbség, a Bukaresttel való viszony stratégiai a DK számára. A 2004-2009 közötti időszakban példaértékű volt ez a kapcsolat: előnyös volt Budapestnek, Bukarestnek és Erdélynek egyaránt. Sok tekintetben azt a mechanizmust hoznánk vissza, persze számolva azzal, hogy a helyzet azóta alaposan megváltozott.

Együtt: Strukturális átalakításra nincs szükség, azonban az intenzitás növelésére, a partnerség erősítésére, a párbeszéd kiszélesítésére és a nemzeti érdekérvényesítés hatékonyabbá tételére van szükség. Ennek mások mellett kiemelt formái lehetnek a megfelelően előkészített, rendszeres bilaterális találkozók és a közös kormányülések, amelyek gyakorlata fájdalmasan megszakadt.

A magyarság ügye szempontjából súlyos problémát jelent Magyarország nemzetközi tekintélyvesztése és leértékelődése, ami közvetlenül is hatással van a romániai román politikai elit hazánkkal és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos hozzáállására is.

Így legelőször ezen kell változtatni, a hatékony kisebbségvédelmi szerepvállaláshoz vissza kell térni, újra kell építeni Magyarország nyugatias, uniós komolyanvehetőségét, és újra megbízható észak-atlanti partnerré kell válnunk. Ezt tudja követni a hatékonyabb magyar-román kapcsolatépítés.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Partneri viszonyra törekszünk minden környező állammal, így Romániával is, ezt többször elmondtuk, többek között a román sajtónak is. Számos olyan problémánk van, melyeket csak közösen tudunk megoldani. Ilyen az egyre aggasztóbb méreteket öltő kivándorlás, a demográfiai csapdahelyzet, az elöregedés, a korrupció, a migrációs válság, a Nyugathoz való felzárkózás elhúzódása, a cigányság helyzetének megoldatlansága vagy éppen a kommunista örökséggel való leszámolás kudarca.

Hisszük és valljuk, hogy ezekre csak közösen tudunk választ adni. Ugyanakkor elvárjuk a környező államoktól, így Romániától is, hogy ne elüldözendő, beolvasztandó, nemzetbiztonsági kockázatként kezelendő kisebbségként tekintsen az erdélyi magyar nemzeti közösségre, hanem államalkotó nemzetként. Ennek pedig része az, hogy többé

ne használják belpolitikai célokra a helyi magyarságot,

illetve végre értelmes párbeszéd indulhasson meg a területi és kulturális autonómia ügyében. A kétoldalú kapcsolatokban számunkra az elszakított területeinken élő nemzetrészek érdeke lesz az elsődleges, minden más politikai vagy gazdasági szempont csak ez után következhet majd.

LMP: Visszatérünk az értékalapú külpolitikához. A diplomáciai bazárpolitika, a hisztipolitika és a politikai zsarolások nem vezetnek sehová. A környező országokkal való kapcsolatunkat elsősorban az ott élő magyarok érdekei és nem a külgazdaság kell, hogy meghatározza.

Momentum: Románia és Magyarország fontos gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, nem beszélve a közös EU- és NATO-tagságról és más, közös értékekről. A kapcsolatok erősítése, javítása fontos feladat, de a romániai magyar kisebbség jogai nem feláldozhatóak a feltétel nélküli jó kapcsolatokért. Ez viszont nem zárja ki a másik nemzethez, szimbólumaihoz való tiszteletet mutató hozzáállást. Nagyon károsnak tartjuk a magyar külügy nemrég elkövetett hibáit Romániával szemben.

MSZP: Helyre kell állítani a helyes arányokat a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között. A mindenkori magyar kormány felelős magyarságpolitikája megkerülhetetlen, de nem pótolhatja azt az érdekérvényesítő tevékenységet, amit a legitim külhoni magyar szervezetek az adott ország parlamentjében, kormányában vagy önkormányzataiban végeznek. Veszélyes és káros az a felfogás, hogy Budapest képes szavatolni a külhoni magyarok jogait Bukarest, Pozsony, Kijev, Belgrád, Zágráb, Ljubljana és Bécs politikai támogatása és akarata nélkül.

Az Antall-kormány által Ukrajnával megkötött alapszerződés után a Horn-kormány Szlovákiával és Romániával is alapszerződést kötött. Ez egyértelműen pozitív hatással volt térségünk stabilitására, egyben hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság legitim képviselői először Romániában, majd pedig Szlovákiában kormányzati tényezőkké váljanak.

A magyarság a kormányzati pozícióban mindkét országban jelentősen előmozdította a magyar nemzeti közösségek helyzetét, hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság elmélyítéséhez, az európai uniós integrációhoz, a szülőhazája és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok erősödéséhez. Meggyőződésünk, hogy

nem ideologikus, hanem pragmatikus külpolitikára és nemzetpolitikára van szükség.

Nem a küldetéstudatos, irritáló, hanem a következetes politikai stílus és a kompromisszumkészség a célravezető a szomszédokhoz való viszonyban. A retorikus és érzelmi indíttatású magyarságpolitikai stílus helyett visszafogott, higgadt hangnem és határozottság szükséges.

Újra kellene indítani a közös kormányülések gyakorlatát Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Románia vonatkozásában, és kiterjeszteni ezt a gyakorlatot Szlovákiára és Ukrajnára is. A jelenlegi kormány ezeket az RMDSZ kifejezett kérése ellenére sem volt hajlandó Románia vonatkozásában megszervezni és működtetni, holott a szocialista kormányok által megszervezett négy magyar-román közös kormányülésen nagyon fontos eredmények születtek (a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása, a Gozsdu-örökség rendezése, valamint a Sepsiszentgyörgyön és Szegeden megnyitott magyar, illetve román kulturális fiókintézet létesítése).

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat? Választási vitasorozat, 9. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8.-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérésről.

Most induló sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütés terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerint, ábécé-sorrendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez

A nyolcadik kérdés:

Milyen romániai pártokkal tudnának szorosabban együttműködni?

Demokratikus Koalíció: Jelen pillanatban megválaszolhatatlan ez a kérdés. Bár más természetű a romániai politikai válság, de ott is tetemes a legitimációs űr a pártok körül, miként az ideológiai káosz is. A DK csak olyan pártokkal tudna jó viszonyt fenntartani, melyek orientációja egyértelműen európai, s melyek a nyugati típusú liberális demokrácia elkötelezettjei.

Együtt: Politikai ideológiai értelemben hozzánk legközelebb az ALDE és az USR pártok vannak, velük volt is kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor minden olyan pártot tárgyalópartnernek tekintünk, akik nyitottak az előítéletmentes, partnerségen alapuló, konstruktív párbeszédre.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Azokkal, amelyek a fenti keretrendszert legalább nagyvonalakban el tudják fogadni.

LMP: A magyarság érdekeiért és értékeiért kiálló romániai magyar pártokkal, akik szélsőségektől mentesen gondolkodnak Európáról és a világról. További együttműködést azzal tudunk elképzelni, aki felvállalja a fenntarthatóság, környezet-, természetvédelem ügyét. És nem csak pártokkal, de a fenti értékeket képviselő civilekkel is együttműködünk.

Momentum: Az USR párttal jó kapcsolatokat ápolunk, ez a sok hasonlóságon és a közös értékeken alapszik. A magyar pártokkal, mint említettük, szoros és egyenlő kapcsolatra törekszünk. Emellett igyekezni fogunk a többi jelentős román párttal is párbeszédet kialakítani, viszont a korrupciótól és magyarellenességtől elhatárolódunk.

MSZP: Az MSZP a demokratikus szocialista, szociáldemokrata pártok és munkáspártok világszervezeteként működő Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialista Párt keretében együttműködik a Szociáldemokrata Párttal kormányon és ellenzékben egyaránt.

A két párt közötti kapcsolat és együttműködés azonban nem zárja ki, hogy amennyiben olyan megnyilvánulások látnak napvilágot, mint legutóbb a magyar autonómiatörekvésekkel és a székely szimbólumokkal kapcsolatos korábbi miniszterelnöki nyilatkozat, akkor ezekkel szemben nem lépjünk fel a leghatározottabban. Mesterházy Attila a Szocialista Internacionálé alelnökeként szólította fel Tudose román kormányfőt, hogy a romániai magyarságot és annak képviselőit létében fenyegető nyilatkozatát azonnal vonja vissza és kérjen bocsánatot.

Ugyanakkor nem zárjuk ki az együttműködést egyetlen olyan demokratikusan működő román párttal sem, amely a romániai magyarság sajátos érdekeit, szempontjait hajlandó szem előtt tartani és a kisebbségi kérdés európai gyakorlatát kívánja gyakorlatba ültetni Romániában.

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni? Választási vitasorozat, 8. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk

Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?

A hetedik kérdés:

Milyen viszonyt alakítanának ki az erdélyi magyar politikai képviselettel (RMDSZ, EMNP, MPP)?

Demokratikus Koalíció: A DK semmilyen kapcsolatot sem óhajt fenntartani a határon túli pártokkal. Ha kormányra kerülünk, akkor pedig – hivatalos magyar állami keretek között – egyenlően kezelnénk minden legitim politikai szervezetet, nem lennének kedvencek és ellenségek, mint az orbáni politikában. Meg akarjuk szüntetni az erdélyi magyarok tudatos politikai megosztását, azt a gyűlöletexportot, melynek gyakorlatát a Fidesz nem 2010-ben, hanem már sokkal előbb elkezdte.

Együtt: Az Együtt már jelenleg is folyamatos, élő kapcsolatot ápol számos civil szervezeten túl az RMDSZ és az EMNP számos politikusával és vezetőjével. Ennek szélesítését folytatni kívánjuk, elismerve az ügyben döntő szereppel bíró RMDSZ kiemelt státuszát. Mi minden olyan szervezettel partnerségre törekszünk, akik ugyanerre nyitottak velünk.

E viszony, viszonyok ápolása kétoldalú, pártközi kapcsolatépítéssel és a MÁÉRT átlátható és tervezhető működtetésével valósítható meg.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Kormánypártként majd partneri kapcsolatra kell törekednünk minden olyan külhoni magyar politikai közösséggel, amely mögött magyar emberek szavazatai, támogatása, bizalma áll. Ennek sikere eddig sem rajtunk állt.

A Fidesszel szemben azonban mi nem csatlósokat és vazallusokat látunk a határon túli magyarok szervezeteiben, akik majd minket képviselnek Erdélyben, hanem partnereket, akik az erdélyi magyarokat képviselik Budapesten. A helyi magyar pártok jelenleg csak az első képviseletet látják el, a másodikat a legkevésbé sem.

Szívünkhöz, habitusunkhoz mindezekkel együtt is nyilvánvalóan az Erdélyi Magyar Néppárt következetesen autonomista politikája közelebb áll, mint azé az RMDSZ-é, amelynek elnöke szívesen látja és megvendégeli a kettős állampolgárság ellen annak idején uszító MSZP vezetését, de Vona Gábor látogatását elhibázottnak tartja. Ugyanez áll a az RMDSZ platformjává töpörödött MPP-re is. Az erdélyi magyarság számára fontos kérdések sikerre vitelében tehát

mindenkivel készek vagyunk együttműködni.

Még akkor is, ha valamely párt képviselői ettől most elzárkóznak. Az előzmények ismeretében ez bizonyára egyikünk számára sem lesz könnyű, de nem lesz más helyes út.

LMP: Évek óta kölcsönös partneri viszony áll fenn az LMP és az összes romániai magyar párt között, ezt csak erősíteni tudjuk.

Momentum: A Momentum számára nem elfogadható a magyar érdekképviseletet végző pártok, szervezetek alárendeltként való kezelése. Kötelességünknek tartjuk, hogy minden demokratikus felhatalmazással bíró magyar politikai erővel kapcsolatot ápoljunk, és demokratikus módon bevonjuk a döntéshozatal mechanizmusaiba más magyar szervezetekkel együtt.

MSZP: A külhoni magyar szervezetekhez fűződő viszonyban mi a be nem avatkozás, a kölcsönös felelősségvállalás és az egyenlő közelségtartás elveire alapozzuk politikánkat és gyakorlatunkat.

Az MSZP korábban sem avatkozott be sem a külhoni magyar szervezetek közötti versengésbe, sem az egyes szervezetek belső életébe, döntéseibe, s a jövőben is így cselekszik. A fenti elvek jegyében mi mindenkor egyenjogú partneri viszonyra törekszünk. Ennek szellemében meggyőződésünk, hogy a magyar politika mindenkori partnerei azok a szervezetek, amelyeket a szomszédos országokban lezajlott választásokon a külhoni magyar közösségek szavazataival legitimáltak.

Mi a külhoni magyar szervezetek képviselőivel folytatott érdemi konzultációra törekszünk. Hatalomra kerülve véget kell vetnünk a megosztás és a manipuláció politikájának. Készen kell állunk a türelmes építkezése, a párbeszédre, az együttműködésre. Készen kell állunk a magyarság közös sikereire!

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Magyarországi pártok és az erdélyi magyar politikai képviselet. Választási vitasorozat, 7. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk

A hatodik kérdés:

Támogatják a székelyföldi autonómia-törekvéseket? Ha igen, miért? Ha nem: miért nem?

Demokratikus Koalíció: A székelyföldi autonómia-követelések következetlenek, láthatóan olcsó politikai populizmus mozgatja a hangadóit. Ezt semmiképp sem támogatjuk. Viszont támogatnánk azokat az autonómia-elképzeléseket, melyeket korábban az RMDSZ még koalíciós pártként letett az asztalra, és amelyeknek számos elemét képes volt meg is valósítani.

Együtt: Alapvetően minden olyan autonómia-törekvést támogatunk, amely összhangban van a nemzetközi és uniós joggal, és bírja az érintett kisebbségi közösségek tagjainak támogatását, beleértve legitim politikai képviseletük politikai támogatását is. A kulturális és a területi autonómia kérdései a román belpolitikában és a romániai magyar belpolitikában is hullámszerűen kerülnek fel és le a napirendről, így e területen alapvetően a „semmit róluk nélkülük” álláspontján vagyunk. Tehát ha ez a kérdés a romániai magyarság képviselői számára fontos, akkor számunkra is fontos.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Természetesen. A Jobbik alapítása óta támogatja az összes külhoni magyar nemzetrész autonómia-törekvéseit, ez eddig minden választási programunkban szerepelt, így a mostaniban is benne van. A szórvány részére kulturális autonómiát, a tömb, így a Székelyföld részére is területi autonómiát tartunk kívánatosnak. Persze ezt mondják a kormánypártok is, de semmilyen lépést ennek érdekében sem a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, sem a kétoldalú kapcsolatokban nem tettek.

Úgy gondoljuk, hogy a környező államok félelmeivel és sokszor politikai alapú hangulatkeltésével ellentétben bármely nemzeti közösség autonómiája az adott országot nem gyengíti, hanem éppen erősíti. Kiváló példa erre Dél-Tirol, amely a ‘40-es, ‘50-es években Olaszország egyik legszegényebb tartománya volt, ma pedig az egyik leggazdagabb, ahol az elszakadni vágyó függetlenségiek csupán törpe kisebbséget alkotnak a helyi parlamentben.

Ezért is tartjuk nagyon szomorúnak, hogy a rendszerváltás óta még csak értelmes párbeszéd sem kezdődött a székely autonómia kapcsán Bukaresttel.

Ez pedig nemcsak a román politikai elit felelőssége, hanem a magyaré is.

LMP: Az LMP politikai közössége határozottan kiáll Székelyföld autonómiatörekvései mellett. Értékalapú nemzetpolitikánk alapvetése ez. Székelyföld történelmi, kulturális, politikai hagyományait így tudjuk a leghatékonyabban megőrizni.

Momentum: A Momentum nem kívánja Budapestről diktálni a helyi szinten működő megoldásokat, ezért az elsődleges kritérium az, hogy a helyi magyar közösség számára létezzen az autonómia iránti igény. Ott, ahol igényli a közösség az autonómiát, ott támogatjuk azt, és elősegítjük a külföldi képviseletet. Mivel a teljes egyenjogúság eléréséhez szükséges lehet, az érdekvédelmet szolgáló nyomásgyarkorlás is feladata lehet Magyarországnak.

MSZP: Sok és gyakorta áldatlan vita folyik az autonómiáról. Az autonómia alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidiaritás eszméje. Egy eszköz, amellyel a külhoni magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit és garanciáit.

Mi egyértelműen támogatjuk és teljesen jogos igénynek tartjuk a külhoni magyarok személyelvű, önkormányzati, területi autonómiáját. Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási és a területi autonómia párhuzamos kialakítására, sajátos kombinációjára van lehetőség és szükség. Ez teljes mértékben összhangban áll az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása 11. cikkelyével. Ehhez azonban elengedhetetlenül

szükséges a többségi politikai akarat és megegyezés,

ezt egyetlen kisebbségi közösség, sem az anyaország önmagában nem tudja elérni. Nagyra értékeljük mindazt, amit Erdélyben a magyarság önszervezéssel, közösségépítéssel, egyházi és magáningatlanok visszaszerzésével (pl. közbirtokossági erdők) elért. Mindez egy-egy lépcsőfok az autonómia megteremtése érdekében.

Ugyanakkor nagyon fontos lenne, ha a Kárpát-medencében valamennyi szomszédos ország alkotmánya, törvényei területi-regionális beosztása ezt jogi erővel szavatolná, ne lehessen visszarendeződés a kisebbségi jogok terén egy-egy kormányváltásnál.

A szülőföldön való méltó megélhetéshez, nyelvük, hagyományaik, kulturális sajátosságainak megőrzéséhez saját intézményrendszerre és egzisztenciára van szükségük. Ezt Magyarország részéről a célok megvalósítását támogató nemzetpolitikával és szomszédságpolitikával, valamint a szomszédos államok által biztosított kisebbségpolitika és autonómiák megteremtésével lehet elérni. Autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés!

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket? Választási vitasorozat, 6. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra

Ötödik kérdés:

Mi a vélemény a romániai kisebbségeket illető jogrendszerről, valamint arról, ahogy ezeket a törvényeket jelenleg alkalmazzák?

Demokratikus Koalíció: Amióta a Fidesznek hála az RMDSZ politikai befolyása szinte a nullára csökkent – legfeljebb az önkormányzatokban képes olykor megjelenni, a bukaresti nagypolitikában ma már csak üres nyilatkozatok szintjén –, a párt azon korábbi jelentős képessége, hogy a magyarság számára előnyös döntések szülessenek a törvényhozásban, már a múlté. Ráadásul az érvényben lévő törvényeket is egyre gyakrabban hágja át a mai bukaresti kormányzat.

Együtt: A kisebbségvédelmi egyezmények és az uniós szabályok maradéktalan betartásától még sajnos messze vagyunk Romániában. Így kulcsfontosságú a folyamatos küzdelem a jelenlegi status quo minimálisan védelme, de leginkább bővítése és kiszélesítése érdekében. A nyelvhasználat, a kulturális identitásőrzés, az intézményműködtetés területén hullámszerűek és belpolitikailag érdekvezéreltek a román politikai elit akciói mindkét irányban, ezekkel szemben fel kell lépni, partnerségben a határon túli magyarság legitim szervezeteivel.

A kisebbségvédelem jogintézményeinek alkalmazása és bevezetése érdekében a mindenkori magyar kormánynak aktívan és a tárgyalóasztalok mellett kell fellépnie.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Itt alapvetően két probléma van. A hézagos és meglehetősen hiányos, de egyébként létező nyelvhasználati, vagyon-visszaszármaztatási vagy éppen oktatási és kulturális jogok gyakorlati megvalósulását a hatóságok mondvacsinált indokokkal akadályozzák. Klasszikus példa erre, hogy bár lehetőség volna magyar nyelvű ügyintézésre, magyar nyelvű formanyomtatványok nem állnak rendelkezésre, mert nem küld a központ mondván, hogy nincs pénz rá.

A Jobbik részéről úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság jogos igényeit, mint a magyar nyelvhasználathoz, magyar nyelvű ügyintézéshez, oktatáshoz, kulturális élethez való jog és a mindezeket egyedül garantálni tudó autonómia a mindenkori magyar kormánynak erkölcsi kötelessége képviselni mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi fórumokon.

Ezt viszont a Fidesz és Orbán Viktor soha nem teszik meg. Az ugyanis kevés, ha ezekben egymás között egyetértünk, de kifele

a kormány semmit nem tesz azért, hogy segítse a jogbővítést és a meglévő jogok betartását.

LMP: Mint sok másban, ebben is a törvény és a gyakorlat eltér, a magyar kisebbség kárára. Minden fórumon felléptünk eddig is, és a jövőben is fellépünk minden olyan törvény és cselekedet ellen, amely alkalmas a magyar kisebbségek jogainak csorbítására, megfélemlítésre. Bízunk benne, hogy a Minority Safepack – melyet a kezdete óta támogatunk – eléri a célját, és európai szinten is lehetőség lesz jogvédelemre.

Momentum: A romániai kisebbségeket illető jogrendszert Romániában a hatóságok látható módon rugalmasan kezelik, elsősorban a magyar kisebbség ellenében. A Momentum Magyarországa kiáll a romániai magyarok jogaiért, államközi és nemzetközi szinten is.

MSZP: Anélkül, hogy egy szomszédos ország jogrendszerét minősítenénk, érdemes azokra az ügyekre, kisebbségi jogsértésekre koncentrálni, amelyekre a romániai magyarság tényleges támogatottsággal bíró szervezetei is felhívják a figyelmet.

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola ellehetetlenítésére tett törekvések többet jelentenek egy oktatási intézmény megszüntetésének szándékánál, akár az önálló magyar oktatási intézmények elleni hadjárat részeként is értelmezhető.

Aggasztó az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítása,

a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezése. Továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata, annak ellenére, hogy a törvények által biztosított az önálló magyar főtanszék létrehozása. Egyre gyakrabban korlátozzák a magyar közösség szimbólum-és anyanyelvhasználatát, és egyre gyakoribb a kisebbségellenes hangulatkeltés Romániában.

A sorozat következő részét hétfőn publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk. Választási vitasorozat, 5. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?

Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?

A negyedik kérdés:

Mi az álláspont arról az informálisan több ízben felmerült ötletről, miszerint a magyar állam középtávon a magyarországi demográfiai deficitet erdélyi magyar, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, családok magyarországi áttelepedésének elősegítésével pótolhatná?

Demokratikus Koalíció: Ez a politika mindennél jobban leleplezi a Fidesz kétarcúságát. Ha szorgalmazzuk az ottani értelmiség áttelepülését, akkor pár évtizeden belül megszűnik mindenütt a magyar közösség, mert szellemi elit nélkül nincs esély a megmaradásra egy ennyire globalizált és versennyel telített világban, mint a mai. Ráadásul tudjuk, a Magyarországra áttelepülők jelentős számban fordítanak hátat Magyarországnak is, és távoznak nyugatra.

Együtt: Nem az 1990-es években vagyunk. A magyar nemzeti érdek a szülőföldön való boldogulás feltételeinek kikényszerítése és megteremtése. Sajnos, jelenleg Magyarország nem annyira vonzó sem politikailag, sem gazdaságilag, jövedelmileg, hogy egy ilyen vonzás reális lenne. De ha megváltozna is a magyar politikai és gazdasági helyzet, akkor is a szülőföldön való boldogulást támogatjuk. Ezzel együtt ha valaki Magyarországra kíván költözni, akkor nyitottan, szabályozottan és adminisztratív akadályozás nélkül kell fogadni a határon túli magyarság köréből (is).

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: Ez az ötlet az elmúlt évtizedekben többször előkerült, legutóbb Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója vetette fel elsősorban a szórvánnyal kapcsolatosan. Mi ez ellen – számos külhoni közéleti szereplővel együtt – tiltakoztunk, mi magunk a kormánynál többször is rákérdeztünk, hogy a támogatják-e ezt az úgynevezett gyöngyhalász-tervet. Szerencsére mindannyiszor tagadták, hogy így lenne.

Természetesen a háború és a nélkülözés elől menekülő kárpátaljai magyarokat be kell fogadnunk, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél hamarabb visszatérhessenek szülőföldjükre.

Az egyre szomorúbb számokat produkáló magyarországi demográfiai deficitet pedig nem a külhoni magyarok áttelepítésével, hanem a magyar házaspárok, családok, gyermekek és szülők támogatásával, valamint az Orbán-kormány (és az őt megelőző kormányok) politikája miatt külföldre menekültek hazacsábításával kell megoldani. A családtámogatás tekintetében a Fidesz komoly eredményeket tud felmutatni, ezeket természetesen meg kívánjuk őrizni.

LMP: Az LMP-nek olyan programja van, amellyel minden magyar család jól jár, legyen határokon belül vagy kívül.

A mi programunk nem áttelepítésekben gondolkozik,

hanem egységes magyar család- és ifjúságpolitikában. Az a kormány, amely a külhoni magyarság csökkenését, elszívását erősíti, azt biztatja, az felelőtlen. Ezért szükséges az egész Kárpát-medencében a lehető legjobb életminőséget létrehozni és elérni, hogy ne legyen szükségszerű az elvándorlás.

Momentum: A Momentum álláspontja szerint fontos a szülőföldön boldogulás támogatása, a magyarországi demográfiai helyzetet pedig mindenekelőtt a nyugatra vándorlás mérséklésével, méltányos családtámogatási rendszerrel, és főleg egy kiszámíthatóan működő, lehetőségekkel teli ország megteremtésével lehet javítani. Ezzel együtt természetesen megbecsüljük és örömmel fogadjuk azon határon túli honfitársainkat, akik úgy döntenek, hogy Magyarországon szeretnének boldogulni.

MSZP: Az elmúlt évek gyakorlatához képest gyökeres változtatásokra van szükség. Nem akarunk visszatérni a 2010 előtti állapothoz, de a mostani magyarságpolitika sem folytatható. Az elmúlt nyolc évben alapértékeket sértettek meg, és ezeket kell megerősítenünk. Vissza kellene térnünk ahhoz a közmegegyezéses alapvető célhoz, hogy a külhoni magyaroknak legyen szülőföldön méltó emberi megélhetése.

Az MSZP a leghatározottabban kiáll a magyarságpolitika azon alapelve mellett, miszerint a határon túli magyaroknak szülőföldjükön kell méltó emberi megélhetést, boldogulást biztosítani. A magyarságpolitika meghatározó feladata a határon túli magyarság nemzeti önazonosságának, anyanyelvének, kulturális hagyományainak szülőföldjén történő megőrzése, fejlesztése, társadalmi-gazdasági emancipációja, méltó emberi megélhetésének segítése, valamint a Kárpát-medencei magyar integráció ösztönzése.

Aki határon túli fiatalok, családok Magyarországra történő szervezett áttelepedését szervezi és támogatja – felrúgva egy rendszerváltás idején kialakított nemzeti konszenzust, lenullázva a magyar-magyar kapcsolatok és támogatáspolitika (egzisztenciateremtés, közösség- és intézményépítés, autonómia-szigetek) eddigi eredményeit –, kiüresíti a Kárpát-medencét. Ez nemzetárulásnak tekinthető.

Sajnos azt is láthattuk, hogy a jelenlegi kormány a nemzetegyesítés/nemzeti együttműködés címszava alatt politikailag és egzisztenciálisan

egyre inkább Magyarországhoz kívánja kötni a határon kívül élő közösségeket.

A jelenlegi kormány számára nem fontos a külhoni magyarság erős parlamenti, önkormányzati jelenléte a lakóhelyén, sőt gyanakvással tekint a magyar pártok kormányzati részvételére.

Az Országgyűlés elnöke nem magyar, sőt kollaboráns erőknek, nemzetárulóknak nevezte a kormányzati szerepet vállaló határon túli vezetőket. Ezzel azt a hamis és veszélyes illúziót kelti, hogy a szomszédos országokban élő magyarság problémáit Magyarország önállóan meg tudja oldani, a megmaradásukat, az önazonosságukat szolgáló nyelvi, kulturális jogaikat biztosítani tudja.

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra. Választási vitasorozat, 4. rész appeared first on Átlátszó Erdély.

Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.

Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.

Így dolgoztunk

Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.

A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.

A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.

A sorozat eddigi részei:

Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?

Változtatnának-e a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogán?

A harmadik kérdés:

Kell-e változtatni a jelenlegi, határon túlra (és különösképp Erdélybe) irányuló támogatási rendszeren, és ha igen, hogyan?

Demokratikus Koalíció: A jelenlegi támogatáspolitika a magyarországihoz megtévesztően hasonló oligarchisztikus viszonyokat teremtett; a magyar adófizetők pénzén a Fidesz a határon túlra is exportálta a maffiaállamra oly jellemző kapcsolatrendszerét. Ez tűrhetetlen. Olyan új koncepció, szabályozás és projektmenedzselés kell, mely nem egy magyarországi párt, hanem a magyar állam érdekeit jeleníti meg határon túli közegben. Három támogatandó területre koncentrálna a DK egy ilyen új szabályozást: a kultúra megőrzésére és gyarapítására, az autonómia kiépülésére, valamint a határon túli magyar közösségek európai integrációjára.

Együtt: A mai rendszer sajnos minden korábbinál átláthatatlanabb, személyre és partnerre szabottabb, sokszor ötletszerű, világnézetileg nem törekszik semlegességre, kiegyensúlyozottságra, így átalakítandó. Örvendetes ugyanakkor, hogy bővültek a források, bár számunkra sem pontosan ismert a jelenlegi tényleges támogatások teljes volumene.

Egy új helyzetben normatív, 2-4 évre szóló, átfogó támogatási megállapodásokat kellene kötni az intézményi partnerekkel. Ennek egyeztetésébe a kibővített és nem diszkriminatívan szervezett MÁÉRT-et is be kell vonni. A projektek kiválasztásában átlátható pályázati megoldásokat javaslunk alkalmazni.

Az oktatási-nevelési célú támogatást át kell alakítani, az Együtt inkább a kimenet-oldali támogatást (tényleges nyelvtudás) preferálja az univerzalisztikus fejpénz helyett, és fontosnak tartja a nem szelektív intézményfenntartási támogatások megerősítését is az identitásőrzés és az oktatás területén.

Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.

Jobbik: A Jobbik 2010 óta szorgalmazza a nemzetpolitikai célú támogatások növelését. Ezért is örültünk és támogattuk az elmúlt években elindult gazdaságfejlesztési programokat, mint ahogyan a kulturális és oktatási támogatások növelését, illetve az olyan programok elindulását, mint a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor.

Sajnos azonban a hazai viszonyokhoz hasonlóan a külhoni támogatások egy részét is átszövi a korrupció, itt elég talán csak az Erdélyi Átlátszó által feltárt tusványosi kempingfelújítási mutyira utalni, amellyel a az Országgyűlésben több alkalommal mi is foglalkoztunk, sőt néhány szálon tovább is vittünk.

Ezt mindenképp megszüntetnénk, hisz a külhoni magyarok támogatásának nemes célját ezzel nem szabad devalválni, pláne támadhatóvá, zsarolási alappá tenni akár itthon, akár a környező államokban. Ugyanakkor természetesen

a korrupciótól megtisztított támogatási programokat tovább működtetnénk,

sőt bizonyos esetekben még növelnénk is a támogatási összegeket, például az oktatási-nevelési támogatások évtizedek óta változatlan összege esetében. Emellett radikálisan csökkenteni kell az egyedi kérelmek alapján, nem nyílt pályázatokon kiosztható összegek arányát is, hiszen ez is a mutyizás egyik melegágya.

LMP: Felelős nemzetpolitikával a támogatásoknak a helyi közösségeket kell céloznia. A külhoni helyi gazdaságfejlesztés, családok támogatása, oktatás és kultúra támogatása elengedhetetlen, de ezt átláthatóan, a helyi közösség bevonásával lehet és kell a leghatékonyabban tenni. Olyan helyi, közösségi központokra van szükség, amelyekkel elkerülhető az a támadási felület, hogy politikai hovatartozás határozza meg a támogatás mértékét. Emellett erősíteni kell az ún. CBC (cross-border cooperation, határmenti együttműködési) programokat, amelyeket az EGTC keretében az EU is támogat, mert álláspontunk szerint ezek jelenleg nagyon el vannak hanyagolva, és fenntarthatósági szempontból is fontosak.

Momentum: A határon túlra irányuló támogatások eddigi átlag összegén nem változtatunk számottevően, leszámítva a közelmúlt nagy ugrásait, de az elosztás módszerén szükséges módosítani. A jelenlegi rendszer, amint arról az Átlátszó Erdély is többször írt, átláthatatlanul oszt el jelentős összegeket. Ahhoz, hogy valódi támogatást tudjon nyújtani Magyarország a magyar közösségeknek, átlátható és teljesítményhez, szükségletekhez igazodó elosztásra van szükség,amelynek felállításához a helyi intézmények demokratikus bevonására van szükség.

Nem fenntartható, hogy Budapest önkényesen dönt.

A magyarságpolitika számunkra nem önmagában álló szakterület, hanem olyan szempontrendszer, amely a kormányzás minden területén meg kell jelenjen valamilyen formában. Ennek az átfogó rendszernek a hatékony koordinálására magyarságpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot hozunk létre. A döntésekbe bevonjuk a magyar kisebbségek érdekképviseletét és a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságait.

Ezen kívül a Momentum kiemelt fontosságúnak tartja, hogy nemzetközi szinten kiterjedt lobbitevékenységet folytasson a kisebbségek jogaiért, államközi szinten pedig biztosítsa az érdekvédelmet. A Momentum számára fontos a jó államközi kapcsolat a szomszédos országokkal, de elképzelhetetlen, hogy ezért cserébe lekerüljenek napirendről a kisebbségi és nyelvi jogok.

MSZP: Az MSZP több alkalommal kezdeményezte Kárpát-medencei hosszú távú stratégia megalkotását. Azt javasoljuk, hogy hazai és külhoni magyar szakértők, szociológusok, demográfusok, közgazdászok, pedagógusok bevonásával szakmai testület dolgozza ki azt, és tegyen javaslatot egy tíz éves, a különböző támogatási területeket átfogó, Kárpát-medencei fejlesztési programra.

A program a külhoni nemzetrészek, tájegységek, települések/városok szintjére lebontva vizsgálná meg az ottani magyar közösség fennmaradásának legoptimálisabb feltételeit. A különböző nemzetrészek helyi közösségi erőforrásainak figyelembe vételével tenne javaslatot a fejlesztésekre. Javasoljuk, hogy a MÁÉRT plenáris ülése az így összeálló Kárpát-medencei fejlesztési programot vitassa meg és fogadja el. Ily módon biztosíthatnánk a támogatáspolitika szakmai folytonosságát, és

kizárhatnánk az évenként megjelenő, esetleges támogatási prioritásokat.

Ez a rendszer a különböző nemzetrészek szakmailag alátámasztott erőforrásaiból és valós szükségleteiből indulna ki, és nem a feltételezett, a Budapesten elképzelt külhoni igényekből.

Megítélésünk szerint át kell alakítani a Bethlen Gábor Alap döntéshozatali rendszerét, demokratikus módon ismét be kell vonni a külhoni magyar szakértőket a döntések előkészítésébe, a döntéshozatalba. Azt szorgalmazzuk, hogy a támogatási keretösszeg 95%-ban legyen megpályázható nyílt pályázati keret formájában. Ezáltal átláthatóbbá válna a támogatási rendszer.

A sorozat következő részét holnap publikáljuk.

Fizess be az átláthatóságra, fizess elő az Átlátszó Erdélyre!

Havi 5 eurós rendszeres támogatás

Havi 10 eurós rendszeres támogatás

Havi 20 eurós rendszeres támogatás

PayPal azonosítónk: erdely@atlatszo.ro (erre akkor lehet szükség, ha nem az Átlátszó Erdély oldalon keresztül utalnál).

Ide kattintva tetszőleges, egyszeri összeggel is támogathatsz PayPalen keresztül.

Mégsem szeretnék PayPallel bajlódni. Más megoldás nincs?

Választhatod a banki átutalást is, ehhez az alábbi adatokra lesz szükséged. Fontos, hogy az internet banking felületen állítsd be a visszatérő (rekurrens) fizetési opciót, ha a bankod lehetővé teszi.

Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU

The post Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren? Választási vitasorozat, 3. rész appeared first on Átlátszó Erdély.