A törvénytervezet szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely, közéleti tevékenységet folytató vagy közvitában részt vevő szervezetre alkalmazható – beleértve a független médiát és a civil szervezeteket is.

A törvény végrehajtását a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bíznák, amelyet egy olyan személy vezet, aki nemrég nyilvánosan buzdított arra, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. Ez a hivatal fogja összeállítani a „problematikusnak” ítélt szervezetek listáját, amelyhez a felhatalmazást kormányrendeletben erősítik meg.

A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnak – például bankszámláik befagyasztására, vezetőik kötelező vagyonnyilatkozat-tételére, vagy akár jelentős pénzbírságokra is.

A szabad sajtó fennmaradása nem csupán helyi ügy – különösen egy olyan régióban, ahol egyre több populista vezető veszi át Orbán Viktor módszereit. Közös európai érdekünk, hogy a lehető leghangosabban kifejezzük: az információ szabadsága, a kritikus, szabad, tényalapú média és a nyilvános térben megjelenő kritikus hangok kulcsfontosságúak.

Felszólítjuk kormányainkat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására, amely élesen szembemegy az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is.

1. Alessia Cerantola, Editorial Director, Investigate Europe (Italy)
2. Andrei Ciurcanu, President, RISE Project (Romania)
3. Anna Gielewska, Editor-in-Chief, VSquare (Poland)
4. Anneleen Ophoff, Managing Director, Apache (Belgium)
5. Anuška Delić, Founder and Editor-in-chief, Oštro (Slovenia)
6. Attila Biro, Editor-in-Chief, Context.ro (Romania)
7. Augustine Zenakos, Editor-in-Chief, The Manifold (Greece)
8. Ayse Banu Tuna, Editor-in-Chief, Journo (Turkey)
9. Bartosz T. Wieliński, Deputy Editor-in-Chief, Gazeta Wyborcza (Poland)
10. Bastian Obermayer, Director and Co-Founder, paper trail media (Germany)
11. Beata Balogova, Editor-in-Chief, SME (Slovakia)
12. Bettina Hamilton-Irvine, Co-Editor-in-Chief, Republik (Switzerland)
13. Catalin Tolontan, Editorial Coordinator, Hotnews (Romania)
14. Catalina Albeanu, Managing Director, Display Europe (Austria)
15. Catarina Carvalho, Editor, Mensagem de Lisboa (Portugal)
16. Cecilia Anesi, Centre Director, IRPI (Italy)
17. Christiane Schulzki-Haddouti, Executive Board, RiffReporter.de (Germany)
18. Cristian Delcea, Editor-in-Chief / Co-Founder, Recorder (Romania)
19. David Schraven, CEO & Publisher, CORRECTIV (Germany)
20. Dieter Bornemann, Chairman of the Editorial Board, ORF (Austria)
21. Dimitris Xenakis, Publisher, inside story (Greece)
22. Dov Alfon, Editor-in-chief, Libération (France)
23. Elena Sánchez Nicolás, Editor-in-Chief, EUobserver (Belgium)
24. Elisabetta Tola, Founder and Editor-in-Chief, Facta.eu (Italy)
25. Erik Tabery, Editor-in-Chief, Respekt (Czech Republic)
26. Eva Belmote, Editor-in-Chief, Civio (Spain)
27. Filip Minich, Editor-in-Chief, Refresher (Slovakia)
28. Florian Klenk, Editor-in-Chief Falter (Austria)
29. Florian Skrabal, Editor-in-Chief, Dossier (Austria)
30. Francesca Festa, Co-Founder, Sphera Network (France)
31. Frederik Obermaier, Director and Co-Founder, paper trail media (Germany)
32. Gian-Paolo Accardo, Editor-in-Chief, Voxeurop (France)
33. Giulio Rubino, Co-Editor-in-Chief, IrpiMedia (Italy)
34. Harry Lensink, Editor in Chief, Follow the Money (Netherlands)
35. Ivaylo Stanchev, Editor-in-Chief, Capital (Bulgaria)
36. Jakub Patočka, Editor-in-Chief, Deník Referendum (Czech Republic)
37. Ján Simkanič, CEO & Publisher, Deník N (Czech Republic)
38. Janusz Schwertner, Editor-in-Chief, Goniec.pl (Poland)
39. Jaroslav Masek, Editor-in-Chief, Hospodarske noviny (Czech Republic)
40. Jelena Pavic Valentic, Editor-in-chief, Telegram (Croatia)
41. Jerzy Baczyński, Editor-in-Chief, Polityka (Poland)
42. Joanna Krawczyk, Director of CORRECTIV.Europe (Germany)
43. Josef Pazderka, Editor-in-Chief, Czech Radio Plus (Czech Republic)
44. Karl van den Broeck, Founder & Editor-in-Chief, Apache (Belgium)
45. Katharine Viner, Editor-in-Chief, The Guardian (UK)
46. László Juhász, Editor-in-Chief, Paraméter (Slovakia)
47. Lise Witteman, Deputy Editor-in-chief, Follow the Money (Netherlands)
48. Lorenzo Bagnoli, Co-Editor in Chief, IrpiMedia (Italy)
49. Loucas Fesias, Chief Editor, AlphaNewsLive (Cyprus)
50. Lukáš Diko, Editor-in-Chief, Investigative center of Jan Kuciak (Slovakia)
51. Lukáš Fila, CEO, Denník N (Slovakia); Chairman of the Board, Respekt, Deník N, Heroine (Czech Republic)
52. Magda Jethon, Editor-in-Chief, Radio Nowy Świat (Poland)
53. Magdalena Chrzczonowicz, Editor-in-Chief, OKO.press (Poland)
54. Mašenjka Bačić, Deputy Editor-in-Chief, Oštro (Croatia)
55. Mathias Destal, Editor-in-Chief, Disclose (France)
56. Matus Kostolny, Editor-in-Chief, Denník N (Slovakia)
57. Matyáš Zrno, Editor-in-Chief, Aktuálně (Czech Republic)
58. Michał Danielewski, Editor-in-Chief, OKO.press (Poland)
59. Michal Musil, Editor-in-Chief, Reportér magazín (Czech Republic)
60. Michał Szułdrzyński, Editor-in-Chief, Rzeczpospolita (Poland)
61. Mihai Voinea, Editor-in-Chief / Co-Founder, Recorder (Romania)
62. Miroslava Kernová, Editor-in-Chief, Omediach.com (Slovakia)
63. Mustafa Kuleli, Editor-in-Chief, Mediternews (Turkey)
64. Nikolas Leontopoulos, co-founder & editor, Reporters United (Greece)
65. Norbert Molnár, Head of digital publishing, Új Szó (Slovakia)
66. Pavel Tomášek, Editor-in-Chief, Deník N (Czech Republic)
67. Peter Bardy, Editor-in-Chief, Aktuality (Slovakia)
68. Petr Kain, Editor-in-Chief, Ekonom (Czech Republic)
69. Petr Šabata, Editor-in-Chief, Právo daily (Czech Republic)
70. Robert Brestan, Editor-in-Chief, HlidaciPes.org (Czech Republic)
71. Robert Čásenský, Editor-in-Chief, Seznam Zprávy (Czech Republic); Founder, Reportér magazín (Czech Republic)
72. Roman Imielski, First Deputy Editor-in-Chief, Gazeta Wyborcza (Poland)
73. Rozina Breen, Editor-in-Chief and CEO, The Bureau of Investigative Journalism (UK)
74. Sam Tranum, Editor, Dublin Inquirer (Ireland)
75. Sebastian Esser, Publisher, Krautreporter (Germany)
76. Slawek Blich, Managing Director, Display Europe (Austria)
77. Sofia da Palma Rodrigues, Co-founder & Executive Editor, DIVERGENTE.PT (Portugal)
78. Stefan Hrib, Editor-in-Chief, Tyzden (Slovakia)
79. Stefan Johannesberg, Executive Board, RiffReporter.de (Germany)
80. Teresa O’Connell, Editorial Director, Are We Europe (Netherlands / Germany)
81. The Fumaça team (Portugal)
82. Virginia Pérez Alonso, Editor-in-Chief, infoLibre (Spain)
83. Wojciech Przybylski, Editor-in-chief, Visegrad Insight (Poland)
84. Zoltán Sipos, Editor-in-Chief, Átlátszó Erdély (Romania)
85. Zoltán Szalay, Chief Editor, Napunk (Slovakia)
86. Anne Bocandé, Editorial Director, Reporters Without Borders (France)

Illusztráció: Filler Máté / Telex

The post Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül – Az EU-nak muszáj cselekednie appeared first on Átlátszó Erdély.

A KMDSZ közel két éve jelentette fel sikkasztásért Örmény Márkot, a diákszövetség akkori pénzügyi felelősét. A KMDSZ ezt idén januárban ismerte el először a nyilvánosság előtt. Az ügyészségtől  megtudtuk, a kár értéke közel 333 ezer lej. Ez a KMDSZ egy évnyi átlagos költségvetése.

Arról, hogyan ürítette ki a kasszát a szervezet egyik vezetője, hogyan sikerült utána feltölteni, és mit tesznek azért, hogy ez máskor ne fordulhasson elő, a KMDSZ azóta is hallgat. Miközben diákok ezrei fizetik be a rendezvények részvételi díját, cégek és állami pályáztatók támogatják a diákszövetséget.

Örmény Márk egy évig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatát is vezette, a HÖK-öt azonban nem károsította meg.

A KMDSZ a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók érdekképviseleti és kulturális szervezete. Közvetlenül a rendszerváltás után alakult meg, 34 éve szervezi a diákéletet és képviseli a kisebbségi magyar érdekeket a kolozsvári felsőoktatásban. Legnagyobb rendezvényei az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, az évente 2-3 ezer fiatalt megmozgató Diáknapok, a Téli Majális, valamint a különböző nyári és téli táborok, szakmai találkozók. A KMDSZ mindig a közéleti szocializáció egyik fontos terepe is volt: elnökei közül sokan lettek politikusok, vállalkozók vagy civil szervezeti vezetők.

A KMDSZ átláthatóságának és érdekképviseletének hiányosságait kolozsvári diákok véleménycikkben tették szóvá 2023 végén az Új Szem társadalomkritikai portálon. Az itt megfogalmazott bírálatok egy részére Hatos Attila KMDSZ-elnök mandátumzáró videóinterjúban reagált – a cikk említése nélkül.

A legtöbb konkrétum január közepén derült ki a Miközöd?! erdélyi közéleti podcastben, ahol Kiss Anna a KMDSZ leköszönő elnökét és az említett véleménycikk egyik szerzőjét ültette mikrofon elé. Bár pletykák korábban is terjedtek, nyilvánosan először ebben a podcastben hangzik el, hogy a szervezet vezetőtanácsának egyik volt tagja jelentős mennyiségű pénzösszeggel rövidítette meg a KMDSZ-t, amiért feljelentették. A tényt Hatos ugyan elismerte, de ennél több információt a jogi eljárásra hivatkozva nem osztott meg.

Egy lakás ára tűnt el a KMDSZ-ből

Ekkor kezdtünk utánanézni az ügynek. Adatigénylést küldtünk négy különböző állami szervhez, és beszélgettünk olyan, névtelenséget kérő forrásokkal, akik valamelyest rálátnak a KMDSZ egy-egy szegletére. Átnéztük az interneten fellelhető anyagokat, többek között a 2020 őszén online közvetített KMDSZ-közgyűlést, ahol Örmény pénzügyi beszámolóját is láthattuk. Örmény HÖK-elnökségéről is érdeklődtünk. 

A KMDSZ rovására elkövetett sikkasztás miatt 2022 óta zajlik a nyomozás, tudtuk meg a kolozsvári ügyészségtől. A gyanúsított Örmény Márk, a vezetőtanács pénzügyekért, majd ügyvezetésért felelős volt tagja. Örmény a gyanú szerint több alkalommal jelentős mennyiségű pénzösszeget és javakat tulajdonított el a diákszövetség vagyonából. Az ügyészség az okozott kár értékét 332 859 lejre, megközelítőleg 70 ezer euróra teszi. 

Ennyi pénzből kényelmes lakást lehet vásárolni a Kolozsvárral szomszédos településeken. Ahogy a diákszövetség nyilvános mérlegeiből kiderül, a közel 333 ezer lej több, mint a KMDSZ hivatalos büdzséje bármelyik évben Hatos Attila mandátuma alatt:

A 2022 tavaszán megrendezett Madarasi Sítábor előtt merült fel a gyanú, hogy Örmény Márk több ezer euróval rövidítette meg a KMDSZ-t, mondta a neve elhallgatását kérő egyik forrásunk. Ekkor jöhetett rá a KMDSZ, hogy az egyesület számlájáról korábban is emeltek le jogtalanul összegeket különböző értékben. És ekkor tűnt el Örmény Márk a kolozsvári diákéletből is. 

A diákszövetség 2022 áprilisában etikai panasszal élt a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, tudtuk meg az egyetem sajtóirodájától. Örmény Márk 2020 decemberétől 2022 elejéig a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának elnöki tisztségét is betöltötte.

Kolozsvári diákszervezetek élén

Örmény Márk két kolozsvári egyetemre is járt, és két diákszervezetnek is a legfelső vezetéséhez tartozott. 2018 őszétől területfejlesztést tanult a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 2020 őszétől a Sapientia EMTE diákja is volt két tanéven át, amíg az egyetem ki nem zárta – közölte a Sapientia sajtóirodája. 

Örményt először a 2019-2020-as tanévre választották meg a KMDSZ vezetőtanácsának pénzügyekért felelős tagjának. Ekkor új elnök, új csapat vette át a KMDSZ vezetését, és a csapat mind a nyolc tagját beírták 2020 tavaszán az egyesület bírósági irataiba. 

A 2020 végén online tartott közgyűlés úgy szavazta meg Örmény Márk pénzügyi beszámolóját, hogy abban egyetlen szám sem hangzott el. 

A következő két évben Örmény felelt a teljes ügyvezetésért. A hivatalos egyesületi regiszter szerint pedig továbbra is Örmény felelt a pénzügyekért, biztosan hozzáfért a diákszövetség számlájához.

2021 szeptemberétől azonban a bírósági iratokban háromtagúra csökkentették a vezetőtanácsot. Ezt a legszűkebb kört Hatos Attila elnök, Örmény Márk és Antal Erika alelnök alkotta. 

2023 októberében Örmény Márkot kizárták a szervezetből, Antal Erika pedig visszavonult. Helyüket László Petra és Simon István Róbert vette át. A 2023. novemberi tisztújításon László Petrát választották a KMDSZ elnökévé.

Örmény Márkot már KMDSZ-esként választották meg – először 2020 decemberében – a Sapientia kolozsvári Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnökévé. Az elnökségbe tartozó pénzügyi felelős viszont nem fért hozzá a HÖK bankszámlájához, nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek mindkét akkori pénzügyi felelős. 

A HÖK-ből pénzt nem vitt el, de a tanulópénzt megfizették

A két fiatalember, aki egymás után, Örmény Márk elnöki mandátuma során vállalt pénzügyi felelősi pozíciót a HÖK vezetésében, azért kérte, hogy név nélkül nyilatkozhasson, mert nem szeretné, ha a neve Örmény Márkéval egy szövegkörnyezetben jelenne meg nyilvánosan. Az első ráadásul annyira csalódott az intézményes diákéletben, hogy nem szeretné a nevét újra összekötni ezekkel a diákszervezetekkel. 

Őt Örmény azzal kérte fel pénzügyesnek, hogy néhány Communitas-pályázaton kívül egyéb dolga nem lesz. Az illető azért csatlakozott a HÖK elnökséghez, mert már középiskolásként szervezeti tapasztalatot szerzett, változtatni szeretett volna azokon a dolgokon a HÖK-ben, amelyekről látta, hogy nem működtek jól, és szerette volna fellendíteni az egyetemi diákéletet. 

Több nézeteltérése is volt Örménnyel, akire erős személyiségű elnökként emlékszik vissza: „mondhatni manipulatív hatással” bírt az elnökség tagjaira, mondta az Átlátszó Erdélynek. „Mindenki őt pártolta, senki egy mukkot nem szólt, vagy senki nem szeretett volna változtatni semmin azért, mert Márk nem szeretett volna” – nyilatkozta. Kiábrándult attól, hogy az elképzeléseit nem tudta átvinni, ezért egy félév után kilépett a csapatból, és teljesen visszavonult a szervezett diákéletből. 

A helyét átvevő új pénzügyest sem avatta be Örmény a szervezet anyagi ügyeibe az illető többszöri kérése ellenére sem. Örmény azzal hárította el, hogy ő még kezdő, és tanulnia kell. Elgondolkodtatta az, hogy Örmény mindenkit igyekezett távol tartani a pénzügyektől, és hogy egyáltalán felmerült, tekintsék érvényesnek a 2021. decemberi tisztújítást. Örmény újraválasztása ekkor nem lett volna jogszerű, mert nem gyűlt össze a szükséges kvórum. 

A tisztújítást így a 2022. január 6-i rendkívüli közgyűlésre halasztották. Rendkívüli közgyűlésen a szavazás már a résztvevők számától függetlenül is érvényes. A két HÖK közgyűlés között a pénzügyes fejében megfordult ugyan, hogy teljesen új elnökséget alapítson, de – akárcsak elődje – nem érezte az elnökség tagjaiban az ehhez szükséges támogatást. Elmondása szerint az elnökség nagyjából felének nem volt kifogása az ellen, ahogy az elnök vezette a szervezetet. 

Örmény Márkot így újraválasztották a HÖK elnökévé. Elnökként január közepén még megnyitotta a Sapixel fotókiállítást, majd valamikor februárban vagy március elején hirtelen eltűnt a kolozsvári diákéletből. Így érzékelték az eltűnését azok, akik nem láttak rá közvetlenül az ügyre. Ezt ugyanis sem a KMDSZ, sem a HÖK nem hozta nyilvánosságra.  

Örmény eltűnése után két-három héttel levélben mondott le a HÖK elnöki tisztségéről, tudtuk meg a pénzügyekért felelős vezetőségi tagtól. Jogásszal egyeztetve arra jutottak, hogy az addigi alelnök, Siklodi Lilla vegye át az elnöki tisztséget a tanév második félévére. Siklodi Lilla elutasította a megkeresésünket arra hivatkozva, hogy a HÖK-öt nem érte anyagi kár, az új csapatot pedig az alapszabályzat szerint választották meg. 

Örmény Márk nem tulajdonított el pénzt az egyesület számlájáról, mindössze néhány pályázatuk elszámolását kellett pótolni, nyilatkozta az akkori elnökség pénzügyes tagja. Emiatt nem is tettek feljelentést. Örmény Márk sem a HÖK-öt, sem az egyetemet nem károsította meg, erősítette meg a Sapientia sajtóirodája.

„Kezdők voltunk, azt láttuk helyesnek, ha csendesen rendezzük ezt az átmenetet. Fontos körülmény, hogy ekkor a Covid online időszak utáni első offline oktatási évben vagyunk, a HÖK és diákélet eleve nagyon csendes volt, így inkább a programokat szerettük volna a diákok közbeszédének tárgyává tenni az ügy helyett. A háttérben pedig pótolni az elszámolásokat. Akkor így láttuk, két évnyi tapasztalattal később, ma, már másképp látom. Mondhatnám, ez az eset nem kis tanulópénz volt”

– nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek a pénzügyekért felelős elnökségi tag.

Az egyetem vezetése tanévente 15 ezer lej kari keretet biztosít a HÖK számára, emellett a szervezet kisebb pályázatokból szervezi a programjait, tudtuk meg a pénzügyestől. A HÖK nyilvános mérlege szerint az évi büdzséje tízezer és harmincezer lej között mozog.

„Az egyetem által a kari hallgatói önkormányzatok támogatására szánt összeget a kari költségvetések tartalmazzák, melyet az egyetemi költségvetés keretében a Szenátus hagy jóvá. Az intézmény által biztosított HÖK támogatások kezelése a kari gazdasági igazgatóságokon történik, azok felett a hallgatók közvetlen módon nem rendelkeznek, és azok elszámolása minden évben maradéktalanul teljesül” – közölte a Sapientia sajtóirodája.

Állami intézménynél dolgozott, céget alapított

Örmény a KMDSZ-es időszaka alatt, 2021-ben az akkor RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sportminisztériumnál is tevékenykedett. Tavaly ezt a minisztériumot felszámolták, ma már Országos Sportügynökség néven működik. Azt nem sikerült megtudni, hogy Örmény alkalmazottként dolgozott-e az állami intézménynek, a sportügynökség ugyanis személyes információk védelmére hivatkozva megtagadta a választ az ezt firtató kérdésünkre. Örmény RMDSZ-es kapcsolatai még korábbiak, 2016-ban tagja volt Kereskényi Gábor polgármester szatmári kampánycsapatának.

Örmény Márk céget is alapított 2020 novemberében. Az Odiarike Path SRL a cégadatbázis szerint postai és kézbesítő szolgáltatásokat nyújt, és még működik. Nyilvános mérleget csak 2020-ra nyújtott be, eszerint ötezer lejes árbevételből 640 lej profitot termelt.

Omerta Örmény és a pénz körül

A KMDSZ az elmúlt egy-két év során pótolta a költségvetéséből eltűnt pénzt úgy, hogy közben egyetlen nagy rendezvénye sem maradt el. Ezt Hatos Attila leköszönt elnök mondta el a Miközöd?! podcastben egyféle mentségként arra, hogy a nagy értékű sikkasztást elhallgatták a kolozsvári diákság elől. 

Azt azonban itt sem árulta el, ki vagy mi fedezte a költségvetési lyuk befoltozását. Vagy azt, hogyan tudtak pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani úgy, hogy a hivatalos adatok szerint az egyesület 2022 szeptembere óta pénzügyileg inaktív. 

Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy 2022-ben miért lett hirtelen 12 alkalmazottja a KMDSZ-nek úgy, hogy előtte hosszú évekig egy sem volt. Ahogy arra is, hogy Hatos Attila milyen céllal hozott létre egy hasonló nevű szervezetet 2023 tavaszán, a Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesületet.

Megkeresésünket Hatos Attila volt és László Petra jelenlegi elnök is elutasította: nem nyilatkoznak, amíg zajlik az eljárás Örmény Márk ellen. Bár közöltük velük, hogy nem csak közvetlenül a büntetőügyről tennénk fel kérdéseket, további választ nem kaptunk. 2018-ban már történt egy hasonló eset, amikor betörtek a diákszervezet irodájába, ekkor a KMDSZ nem zárkózott el a nyilvánosság elől. 

Más KMDSZ-es szereplőket is próbáltunk megszólaltatni, de a diákszövetség egyik döntéshozója sem válaszolt. 

Természetesen Örmény Márkot is igyekeztünk elérni, de őt mintha elnyelte volna a föld. A telefonszáma nem csöng ki, az e-mailt nem nyitotta meg, a Facebook-profilján pedig megállt az idő. Utoljára a KMDSZ-es és HÖK-ös tartalmakat posztolt, még mielőtt felmerült volna a sikkasztás gyanúja. Meg nem erősített információk szerint külföldön él. 

A KMDSZ vezetése érdemben egyszer sem szólalt meg az ügyről nyilvánosan. A nyomozás másfél éve tart, és nem látszik, mitől zárulna le gyorsan, a KMDSZ viszont addig nem hajlandó válaszolni a kérdésekre. Amennyiben a KMDSZ volt és jelenlegi vezetői meggondolnák magukat, válaszaikkal frissítjük a cikket. Ezekre a kérdésekre várunk válaszokat: 

Örmény Márktól:

1. Mi volt a konkrét feladatod 2019-2022 között a KMDSZ pénzügyi felelőseként?
2. Milyen jogosultságokat kaptál ahhoz, hogy el tudd végezni ezeket a feladatokat? 
3. Konkrétan mettől meddig volt hozzáférésed a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? 
4. Egyik forrásunk szerint csak neked volt hozzáférésed a bankszámlához. Ez igaz? Ha nem, rajtad kívül kinek volt még hozzáférése az egyesület bankszámlájához?
5. Az egyes kifizetéseket kinek, kiknek a (szóbeli vagy írásos) utasítására vagy engedélyével hajtottad végre? Ki tudott még arról, hogy mikor milyen kifizetéseket eszközöltél a KMDSZ számlájáról?
6. Ki volt az, aki a KMDSZ-közgyűlések közötti időszakban ellenőrizte a munkádat?
7. Meglepett, hogy a KMDSZ 2020. novemberi, online közgyűlésén anélkül fogadták el a pénzügyi beszámolódat, hogy konkrét számokat említettél volna? Ez így történt a 2021-es közgyűlésen is?
8. A Facebook-profilod szerint 2021 májusától dolgozol az Országos Sportügynökségnél. Milyen beosztásban dolgozol/dolgoztál ott? Ez fizetett munkakör (volt)?
9. 2022-ben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség feljelentett sikkasztásért. A KMDSZ-t ért kárt 332 859 lejben (közel 70 ezer euró) állapították meg. A gyanú szerint ennek egy részét pénzben, másik részét értéktárgyakban tüntetted el. Konkrétan mennyi ebből a pénz, és melyek ezek az értéktárgyak?
10. Úgy tudjuk volt egy vállalkozásod, ahol termékeket vettél és adtál el. A KMDSZ számláján keresztül is folytattál ilyen tranzakciókat? 
11. Az ügyészség már gyanúsítottként kezel téged az ügyben, meg kellett kapnod az erről szóló hatósági értesítést. Mikor és hol kaptad kézhez? Már előtte tudomást szereztél a feljelentésről és a nyomozásról? Ha igen, mikor és hol?
12. Még hozzáférésed volt a KMDSZ bankszámlájához, amikor megtudtad, hogy feljelentettek, vagy hogy fel fognak jelenteni?
13. Mit ró fel neked a KMDSZ és az ügyészség: hogyan tüntettél el majdnem 333 ezer lejt a KMDSZ vagyonából?
14. Mihez kezdtél ezzel a pénzzel? Visszafizetted-e, és ha igen, a teljes összeget vagy egy részét? Ha egy részét, akkor pontosan mennyit?
15. Az ügy hatására kizártak a KMDSZ-ből, új elnök lépett a helyedbe a HÖK-ben, az egyetemről is távoztál. Az egyetemről eltanácsoltak vagy önként hagytad ott?
16. Információim szerint csak 2023 őszén tettek ki hivatalosan a KMDSZ-ből. Miért csak akkor, mit tudsz erről?
17. 2020-től 2022 februárjáig a HÖK-nek elnöke vagy. Miért te foglalkoztál a pénzüggyel, a pénzügyi felelős helyett?
18. Hogyan érint téged most a nyomozás: behívott már az ügyészség vallomást tenni? Ha igen, mikor?
19. Hol élsz most? Dolgozol? Tanulsz? Ha dolgozol, hol és milyen munkakörben?

Hatos Attila leköszönt KMDSZ-elnöktől:

1. Az Átlátszó Erdély információi szerint 2022 óta nyomozás zajlik Örmény Márk, a KMDSZ pénzügyeiért felelős volt vezetőségi tagja ellen. Milyen gyanúval tettétek meg akkor a feljelentést? 
2. Ki tudott akkor a feljelentésről?
3. Az ügyészség folytatólagos sikkasztásként sorolta be az ügyet, a kár értékét 332 859 lejre (közel 70 ezer euróra) teszi. Ezt ti számoltátok ki, vagy az ügyészség becsülte ennyire? 
4. A kár értéke azonos vagy nagyobb a sikkasztás értékénél, amivel Örmény Márkot gyanúsítják? Amennyiben eltér az okozott kár értékétől, tudomásod szerint mekkora összeg elsikkasztásával gyanúsítják Örmény Márkot?
5. Az ügyészség szerint a kár értékét pénz és értéktárgyak teszik ki. A közel 70 ezer euró mekkora részét tüntette el Örmény Márk pénzben, és melyek voltak az értéktárgyak?
6. Tudomásod szerint ezeket hogyan tüntette el Örmény Márk a KMDSZ vagyonából? 
7. Információink szerint a sikkasztás gyanúja 2022 március elején merült fel, az évi Madarasi Sítábor előtt. Ezt meg tudod erősíteni?
8. Ehhez képest mikor tettetek feljelentést?
9. Hogyan merült fel benned, bennetek a gyanú? Panaszkodtak az eseményekre befizető diákok? Panaszkodtak a ki nem fizetett szolgáltatók?
10. Rajtad kívül ki tudott még ekkor a sikkasztás gyanújáról?
11. Ellenőriztétek-e, számonkértétek-e egymáson a vezetőtanácsban azt, hogy ki hogyan hajtja végre a döntéseket? Ha igen, hogyan? Formálisan, írásban, esetleg informális beszélgetésekben? 
12. Hogy történhetett meg az, hogy a KMDSZ-ben sokáig senki nem vette észre, hogy jelentős összegek tűnnek el az egyesület számlájáról?
13. Mit léptél KMDSZ-elnökként, amikor felmerült a pénzügyi visszaélés gyanúja? 
14. Akkoriban kinek volt hozzáférése a KMDSZ bankszámlájához, bankszámláihoz? A közgyűlés alapján a 2021-2022-es tanévre nem választotattok pénzügyi felelőst, az egyesületi regiszter alapján ezt a funkciót Örmény Márk látta el. Csak neki volt hozzáférése a bankszámlához? 
15. Elnökként számonkérted-e Márkon, hogy a 2020 novemberében online tartott közgyűlésen olyan pénzügyi beszámolót mutatott be, amely során egyetlen konkrét szám sem hangzott el?
16. 2022-ben a KMDSZ-nek hirtelen 12 alkalmazottja lett, miután hosszú évekig egyetlen alkalmazottja sem volt. Miért kellett hirtelen 12 embert felvenni? Hogyan sikerült bért fizetni nekik, ha anyagilag nem állt jól a KMDSZ?
17. Az egyesületi regiszter alapján hivatalosan csak 2023 őszén zártátok ki Örmény Márkot. Miért csak ekkor? 
18. Örmény Márk a KMDSZ-es kapcsolati hálóján keresztül került kapcsolatba az akkor még RMDSZ-es vezetésű Ifjúsági és Sport Minisztériummal?
19. A KMDSZ ebben az ügyben nem szólalt meg nyilvánosan, amíg az Új Szem és  a Miközöd podcast nem kezdte finoman feszegetni pár hónapja. Miért nem volt transzparens az ügyben a már 34 éves szervezet, amely bírja a kolozsvári diákság jelentős részének a bizalmát?  
20. Az okozott anyagi kár a KMDSZ nagyjából egy évi költségvetése. Hogyan pótoltátok a hiányt? Az említett podcastban elmondtad, hogy a sikkasztás után is minden eseményt megszerveztetek, a hiányt pótoltátok. Hogyan? Örmény Márk visszafizette az összeget, vagy egy részét? Ha igen, mennyit? Ha nem, ki biztosított több tízezer eurót a pénzügyi szakadék betömésére? 
21. Információink szerint 2022 szeptembere óta az egyesület pénzügyileg inaktív (inactiv fiscal). Ez mit jelent a KMDSZ működése szempontjából? Hogyan kasszírozzátok a befizetéseket, hogyan intézitek a kifizetéseket? 
22. Információink szerint a KMDSZ-nek egyéb tartozásai is voltak a sikkasztási ügyön kívül. Meg tudod erősíteni? Ha igen, ezek a tartozások 2019 óta halmozódtak fel, a ti vezetésetek alatt, vagy már ezzel az adósságcsomaggal vettétek át a szervezetet? Ha igen, tudatában voltatok-e a KMDSZ tartozásainak, amikor átvettétek az irányítását? Mekkora volt a KMDSZ adóssága, amikor átvettétek, és mikorra fizettétek vissza?
23. 2020-ban az ETDK jelentkezési díjakat a te, illetve az Örmény Márk személyes számlájára kellett utalni. Miért így szedtétek be a jelentkezési díjakat? Hogyan tudta a KMDSZ ezt hivatalosan elszámolni?
24. A Diáknapok jelentkezési díjait tavaly és idén is készpénzben gyűjtitek a csapatkapitányoktól, ami csapatonként több ezer lej. Miért így gyűjtitek? Hogy tudtok ekkora összegekkel transzparensen bánni? 
25. Mit tett azóta a KMDSZ azért, hogy a pénzügyei átláthatóak legyenek, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 
26. 2023 tavaszán új egyesületet jegyeztél be Kolozsvári Magyar Ifjúsági Egyesület – Asociatia Tinerilor Maghiari din Cluj néven. Mi célból? Mivel foglalkozik ez az egyesület? Kik az új egyesület vezetőtanácsának a tagjai?

László Petra új KMDSZ-elnöktől:

1. Mióta tevékenykedsz a KMDSZ-ben? Milyen szerepköröket, feladatköröket töltöttél be a szerveztben, amikor először odakerültél?
2. 2023 őszétől vagy benne jogilag is a KMDSZ vezetőtanácsában. Amikor ezt elvállaltad, tudtad, hogy az egyesület pénzügyileg akkor már egy éve nem működött, a hatóságok inaktívvá nyilvánították, és pénzügyi mérleget sem adott le? 
3. Hogyan oldottátok meg azt, hogy ennek ellenére a KMDSZ pénzbe kerülő programokat tudjon szervezni?
4. Már azelőtt is tudtál arról, hogy Örmény Márkot feljelentette a szervezet sikkasztásért, hogy bekerültél a KMDSZ vezetőtanácsába? Mikor értesültél erről? Hogyan befolyásolta a szerepvállalásodat ez az információ?
5. Tudtál-e erről, amikor indultál a KMDSZ elnöki tisztségéért? 
6. Melyek voltak azok a sikkasztási ügyhöz kapcsolódó információk, amelyekről csak azután szereztél tudomást, hogy KMDSZ-elnökké választottak? Hogyan reagáltál rájuk?
7. Hogyan kommunikáltad az ügyet a KMDSZ tagságának, illetve azoknak a diákoknak, akik részt vesznek a KMDSZ rendezvényein, megbíznak a szervezetben, befizetik az események részvételi díját?
8. Jelenleg ki vagy kik kezeli(k) a KMDSZ bankszámláját? 
9. Mit fog az új vezetőtanács tenni azért, hogy a szervezet pénzügyei transzparensebbé váljanak, és megelőzze a pénzügyi visszaéléseket? 

Antal Erikától, aki 2019-2023 között volt tagja a KMDSZ legszűkebb vezetésének:

1. Mi volt a feladatköröd a KMDSZ vezetőségi tagjaként?
2. 2021 őszén a KMDSZ háromra csökkentette a vezetőtanács jogilag is bejegyzett tagjainak a számát. Hatos Attila elnök és Örmény Márk pénzügyi felelős mellett két évig te voltál a legbelső bizalmi kör harmadik tagja, annak ellenére, hogy 2021 őszén már nem indulsz újra a közgyűlésen. Ez miért történt így?
3. Miért léptél ki az egyesületi regiszterben jegyzett vezetőtanácsból fél évvel Hatos Attila elnök előtt, tavaly októberben?
4. Hogyan születtek a döntések ebben a körben? Ellenőriztétek-e, számon kértétek-e valaha egymáson a döntések végrehajtását? Ha igen, hogyan: formálisan, írásban, a közgyűlésen, esetleg informális beszélgetéseken?
5. Mikor értesültél róla, hogy Örmény Márk visszaélt az egyesület vagyonával?
6. Mikor értesültél róla, hogy a KMDSZ emiatt feljelentést tett ellene? Esetleg részt is vettél a jogi eljárás elindításában?
7. Az ügyészség szerint Örmény Márk pénzt és értéktárgyakat is elsikkasztott a KMDSZ vagyonából. Tudomásod szerint mennyi pénzt, és milyen értéktárgyakat?
8. Hogyan kezeltétek az Örmény Márk ténykedése utáni hiányt? Hogyan tudtatok pótolni annyi pénzt, amelyből már egy lakást lehet venni Kolozsvár mellett?
9. Hogyan működtettétek a KMDSZ pénzügyeit 2022 szeptembere után? A KMDSZ azután is szervezett pénzbe kerülő, azaz inkasszálással és kifizetésekkel járó eseményeket, hogy a hatósági nyilvántartás szerint pénzügyileg inaktívvá vált. Hogyan bankoltatok ezután?

The post Titkolja a KMDSZ, hogy kifosztották. Azt is, honnan pótolta egy évi büdzséjét appeared first on Átlátszó Erdély.

Lelkes, a választások tisztasága iránt a járványban is elkötelezett önkénteseket vár a Geeks for Democracy egyesület, amely négy éve építi a független választási megfigyelők rendszerét. A szeptember 27-i önkormányzati választásra szeptember 24-ig lehet jelentkezni megfigyelőnek a FiecareVot.ro honlapon. A geekek biztosítják a képzést, az akkreditációt és a védőfelszerelést, ha vállalod, hogy te leszel a demokrácia szeme és füle.

A 2016-os bukaresti önkormányzati választásokkor értették meg, hogy egyrészt minden szavazat számít, másrészt számít az is, ki felügyeli a voksolás folyamatát, és ki számolja meg a szavazatokat.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

Neves közéleti civil szervezetekkel (Funky Citizens, Expert Forum, Civil Erőforrások Központja, Demokrácia Tanulmányozásáért Központ) együtt a 2016-os decemberi parlamenti választásra több mint 1500 független megfigyelőt küldtek, akiknek 80 százaléka életében először vállalt ilyen feladatot. Az ő és az állampolgárok bejelentéseit, panaszait a választások napjaira beüzemelt call centerben fogadták a szakértők, majd összesítették a jelzett szabálytalanságokat.

Idén attól tartanak, a koronavírus-járvány jelentette egészségügyi kockázat miatt jóval kevesebben figyelik majd a választások tisztaságát függetlenként, azaz ingyen, a saját szabadidejükben. A pártok urnabiztosait az állam fizeti (nem is rosszul: pár száz lejt egy-két napi munkáért), a függetleneket senki, de a munkájuk ugyanolyan fontos. A voksunk pedig járvány idején is négy évre határozza meg az életünket.

Aki szeptember 24-ig jelentkezik független választási megfigyelőnek, azt a civil szervezeteknek az egész országra kiterjedő koalíciója fogja megtanítani arra, mire figyeljen a voksolás napján és a szavazatszámlálás éjszakáján a szavazókörzetekben, és hogyan, kinek jelentse, ha szabálytalanságot észlel. Idén is működik majd a call center, a 0800 080 200 számon választási szakértők fogadják a megfigyelők és az állampolgárok bejelentéseit.

Az önkéntes urnabiztosoknak pedig az akkreditáció mellé maszkból, arcpajzsból, gumikesztyűkből, fertőtlenítőből álló védőfelszerelést, valamint tanácsokat adnak arra, hogyan védekezzenek a koronavírus ellen. Kisebb, lehetőleg együtt élő emberekből álló csoportok is jelentkezhetnek, akik a választás napján több szavazókörzetet meglátogatnak, urnazárás után pedig egy-egy szavazókörzetben ellenőrzik a szavazatszámlálást.

Beiratkozni kizárólag online lehet a fiecarevot.ro weboldalon, ahol öt percbe kerül létrehozni egy felhasználói fiókot. Ha valaki már rendelkezik ilyennel, akkor elég belépni.

A független megfigyelők nem lehetnek párttagok, és nem kampányolhatnak. Tevékenységük a választás napján reggel 6:30-kor kezdődik, és este kilenc után zárul, miután befejeződik a szavazatok összeszámlálása a szavazókörzetükben. A szavazás napján külön erre kifejlesztett applikációval, illetve telefonon fogják tartani a kapcsolatot a FiecareVot csapatával.

A megfigyelők toborzását, kiválasztását, akkreditációját, online és offline képzését, a megfigyelőcsapatok koordinálását, a megfigyelők munkájának támogatását a voks napján, illetve utána a jelentések összesítését tíz civil szervezet végzi: az Expert Forum, Observatorul Electoral, Code for Romania, Rezistenţa TV, CENTRAS, Declic, TechSoup, a konstancai Centrul pentru Resurse Civice, a iași-i Civica és a kolozsvári Centrul pentru Studiul Democratiei.

A FiecareVot kezdeményezés elnyerte az első díjat a 2017-es Civil Társadalom Gálájának Polgári fellépés és részvétel a közügyekben szekciójában, illetve a 15. Romanian PR Award Arany Kiválósági Díját.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

The post Mutass civil kurázsit: jelentkezz független urnabiztosnak! appeared first on Átlátszó Erdély.

Az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőit különösen kérjük, hogy ne fogadják el a kormány ajánlatát, miszerint a kisebbségi szervezetekre nem lesznek érvényesek ennek a törvénynek az előírásai, ha azt a kisebbségi szervezetek a szavazás során támogatják. Ennek az ajánlatnak az elfogadása azt jelentené részükről, hogy egy illuzórikus előjogért elfogadnak egy túlkapást a teljes civil szféra ellen.

Ez a tervezet a szerencsejáték-szolgáltatókhoz vagy a bankokhoz hasonlóan kezeli a civil szférát pénzügyi kockázat szempontjából, minden alap nélkül. A tervezet kötelezővé teszi a támogatások reális haszonélvezőjének a bejelentését 30 napon belül, amennyiben ennek a haszonélvezőnek a kiléte ismert; azokat a szervezeteket, melyek ennek nem tesznek eleget, fel lehet oszlatni.
Önmagában nem a jelentési kötelezettség a túlzás, hanem ennek a kötelezettségnek az alanyai: azok a magánszemélyek, akik ellátásban, tanácsadásban, segítségben részesülnek, vagy akik egészségügyi, oktatási vagy kulturális tevékenységekben vesznek részt.
Az európai direktíva célja, hogy azonosítani lehessen az egyesületek és alapítványok döntéshozóit, nem pedig a kedvezményezettjeit. Amint 2018 júniusában 80 szervezet felhívta rá a figyelmet, ez a törvény oda vezet, hogy a civil szervezetek tevékenysége ellehetetlenül.

A kiszolgáltatott (bántalmazott, emberi jogaik gyakorlásában gátolt, mélyszegénységben élő személyek) csoportokkal dolgozó civil szervezeteket különösen sújtja ez a rendelkezés; a civil szervezetek által biztosított szolgáltatásokat igénybe vevő személyek száma drasztikusan lecsökken majd; a szervezetek a közösségekben való munka helyett adminisztratív tevékenységekre költik erőforrásaikat.

Meg kell jegyeznünk, hogy a civil szervezetekre jelenleg is érvényes több, pénzmosás elkerülésére vonatkozó előírás, valamint hogy a civil szervezetek belső struktúrájára vonatkozó adatok – az alapító okirat és az alapszabályzat, a székhely, az igazgatótanács összetétele, stb. – elérhető az Igazságügyi Minisztérium által kezelt Országos Civil Regiszterben, mely bárki számára elérhető ezen a linken: www.just.ro/registrul-national-ong
Bár a kezdeményezők folyamatosan azt hangoztatják, hogy a törvény az Európai Unió által megszabott kötelezettséget tükröz, Románia nem a kiegyensúlyozott, más európai országok által választott megoldásra törekedett, hanem önszorgalomból túllép a direktíva által megszabott kereteken anélkül, hogy előzetes kockázat-felmérést készített volna, vagy hogy látni lehetne valamilyen jövendőbeli hasznot. Franciaországban például csak azokra az egyesületekre érvényesek ezek az előírások, amelyek kötvényeket bocsátanak ki, vagy napi szinten valutaváltással foglalkoznak.

Mi több, az európai civil szervezetek három nagy tömörülése nemrég aggodalmának adott hangot a direktíva alkalmazásával kapcsolatban. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourova jogérvényesülésért felelős biztos, a Civil Society Europe, az European Foundation Centre és a DAFNE – Donors and Foundations Networks in Europe hívták fel a figyelmet október 11-én kelt levelükben, hogy a román hatóságok által javasolt tervezet aránytalan intézkedéseket tartalmaz a civil társadalommal szemben.

A jogi ráció hiányában a romániai törvényhozók politikai számítással próbálják ezt a tervezetet elfogadtatni. Amikor október 22-én ráébredtek, hogy nincsen meg az elfogadáshoz szükséges többség, belementek abba, hogy a tervezetet olyan módon módosítsák, hogy az kivételezzen a Kisebbségi Tanács tagszervezeteivel, vagyis a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetekkel.
Így próbálják elérni azt, hogy az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői részéről szavazatokat nyerjenek. Önmagában ennek a módosításnak az elfogadása is jelzi, hogy ez nem egy, az Európai Unió által kiszabott kötelezettség, hanem a kormány szándékos törekvése arra, hogy ezt a törvényt kiterjessze a teljes civil szférára.
A törvény kezdeményezői azzal érvelnek, hogy azt a lehető leghamarabb el kell fogadni, mivel Románia büntetést fizethet amiatt, hogy az uniós direktívát nem ültette át a hazai jogrendbe. Azonban a direktíva hibás átültetése szintén kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Az, hogy a felelős hatóságok nem tették meg időben a szükséges lépéseket, nem indok egy elsietett és az állampolgárok számára negatív következményekkel járó tervezet elfogadására. Helytelen és erkölcstelen elfogadni visszaélésre alkalmas, sőt akár alkotmányellenes előírásokat, vagy a parlamentet hibáztatni a sürgetés miatt. A direktíva átültetése valóban sürgős, de ettől még ki lehet javítani egy hibás előírást

Még egyszer arra kérjük a képviselőház tagjait – beleértve az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbségi szervezet tagjait –, hogy jelenlegi formájában ne szavazzák meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet. Azt szeretnénk, ha sürgősen eltávolítanák a tervezetből az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó túlzó előírásokat, és ezután újra szavaznának.

Amennyiben a képviselőház plénuma a tervezetet a jelenlegi formájában szavazza meg, arra kérjük a parlament felelős politikai erőit, a Nép Ügyvédjét, valamint az Államelnöki Hivatalt, hogy sürgősen küldje alkotmányossági normakontrollra a törvényt. Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a civil szféra továbbra is aktív és erős maradjon, és hozzájárulhasson a romániai jogállamiság megőrzéséhez.
Az aláíró szervezetek:
ActiveWatch – Agenția de Monitorizare a Presei
ANCAAR Iași – Asociația Națională pentru Copii și Adulți cu Autism din România Filiala Iași
ARC – Asociația pentru Relații Comunitare
Asociația “Atlatszo Erdely Egyesulet” / Asociația Transilvania Transparentă
Asociația Ateliere Fără Frontiere
Asociaţia CIVICA
Asociația Civică Miliția Spirituală
Asociația Dăruiește Viață
Asociația de Sprijin a Persoanelor cu Nevoi Speciale – Luceafărul, Neamț
Asociația E-Romnja
Asociația Expert Forum
Asociația Four Change
Asociația MozaiQ LGBT
Asociația One World Romania
Asociația pentru Tehnologie si Internet – ApTI
CENTRAS
Centrul de Resurse Juridice
Centrul FILIA
Centrul pentru Inovare Publică
Centrul pentru Jurnalism Independent
Centrul pentru Legislație Nonprofit
Centrul Român de Politici Europene – CRPE
CeRe: Centrul de Resurse pentru participare publică
Federația Dizabnet
Federația Organizațiilor Neguvernamentale pentru Copil
Federația Organizațiilor Neguvernamentale Pentru Copil – FONPC
Federația Organizațiilor Neguvernamentale pentru Servicii Sociale – FONSS
FONSS – Federația Organizațiilor Neguvernamentale pentru Servicii Sociale
Fundația “Alături de Voi” România
Fundația Agenția de dezvoltare comunitară „Împreună”
Fundația Corona
Fundația Estuar
Fundația Gabriela Tudor
Fundația PACT
Fundația pentru Dezvoltarea Societății Civile – FDSC
Fundația SERA ROMANIA
Funky Citizens
Greenpeace România
Opportunity Associates Romania
Terre des hommes

The post Ellehetetlenítik a civil szervezeteket az európai pénzmosás elleni direktíva alkalmazása ürügyén appeared first on Átlátszó Erdély.